hirdetés
További témák

Letiltás postai csekken, illetve nyugdíjas munkavállalótól

  • adozona.hu
2

Kit terhel annak a költsége, ha a volt házastárs postai csekken kéri a gyermektartásdíjat, illetve a nyugdíj mellett dolgozónak a nyugdíjából vagy a munkaviszonyból eredő jövedelméből, esetleg mindkettőből történik-e a letiltás? – kérdezték olvasóink. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.

hirdetés
hirdetés

"Egyre több munkáltatónál a levont gyerektartást a volt házastárs postai csekken kéri megküldeni, nem bankszámlára. A feladásnak éves szinten jelentős költsége van. Lehetőség van-e arra, hogy a postai költség levonásával küldjük ki a gyerektartás összegét, vagy ezt hogyan lehet áthárítani a kedvezményezettre?" – kérdezte olvasónk.

Valóban, gyakran kérdésként merülhet fel a letiltást foganatosító munkáltatók részéről, hogy mivel a nagyszámú letiltás foganatosítása külön apparátust igényel, a letiltott és levont összegek kifizetésének posta- és bankköltsége áthárítható-e a munkavállalóra, az levonható-e a munkabéréből, nyugdíjából. A kérdés eldöntésénél a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) a végrehajtási költségek előlegezésére és viselésére vonatkozó rendelkezése az irányadó – ecsetelte szakértőnk. Eszerint a végrehajtás során felmerülő költséget – ha a törvény másként nem rendelkezik – a végrehajtást kérő előlegezi meg, és az adós viseli (34. § (1) bekezdés).

Ebből következően, ha a letiltás foganatosítható, a követeléssel együtt levonható a munkáltató felmerült költsége is. Természetesen erről tájékoztatni kell az adós munkavállalót.

Másik olvasónk azt kérdezte, hogy ha nyugdíjas munkaviszonyt létesít, akkor a nyugdíjból, a munkaviszonyból eredő jövedelemből vagy mindkettőből történik a letiltás?

Erről a kérdésről kifejezetten nem rendelkezik a Vht. A munkabérből és a nyugdíjból is külön-külön 33 százalékot lehet vonni. Mivel ezek egymástól elkülönülő jövedelmek, külön-külön is levonható a követelés. Azonban mivel egyik esetben sem lehet a munkabér, illetve a nyugdíj összegének 50 százalékánál többet levonni, szakértőnk álláspontja szerint az 50 százalékos szabályt (mintegy összeadva a nettó jövedelmeket) együttesen is alkalmazni kell, tehát a munkáltató a 33 százalékon felül csak további 17 százalékot vonhat le.

Ismert ettől eltérő álláspont is (annak alapján mind a nyugdíjból, mind a munkabérből külön-külön 33 százalékot kell levonni), így fontos, hogy a végrehajtó felhívásában foglaltakat mindenképpen vegyék figyelembe a munkáltatók.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (2)

dudas.dr

Kedves Bodor Mária!

Arra gondoltam, hogy az összes levonás 50% legyen (az összeadás alatt erre gondoltam, tehát nem a nettó jövedelmek összegének vesszük a felét, mert csak egy letiltásról van szó), tehát a munkáltató a munkabérből vonjon le további 17%-ot.
Az Ön által felvetett érdekes kérdés körében három végrehajtó felől érdeklődtem az általuk folytatott gyakorlatról és egyikük az előbbi megoldást (33 % – 17 %), a másik végrehajtó külön-külön (2 x) 33% levonását szokta kérni, míg a harmadik végrehajtó nem találkozott még ilyen esettel.
Átgondolva, utóbbi megoldással sem éri hátrány a munkavállalót, hiszen a két jövedelmet összeadva is csak 33% az összes levonás mértéke, míg a 33% és 17%, bár összesen 50%, de összeadva a két jövedelmet mégsem éri el azok felét. Az alábbiakra gondoltam:

Pl. 1./
ha a nyugdíj összege 100.000,- Ft/hó, ennek a 33%-a 33.000,- Ft
ha a munkabér összege 150.000,- Ft/hó, ennek 33%-a 49.500,- Ft.
összesen 250.000,- Ft 33%-a 82.500,- Ft, egyező a fenti két összeggel.
Pl.2./
ha a nyugdíj összege 100.000,- Ft/hó, ennek a 33%-a 33.000,- Ft
ha a munkabér összege 150.000,- Ft/hó, ennek 17%-a 25.500,- Ft.
összesen 250.000,- Ft 33%-a 82.500,- Ft, melynél kevesebb került levonásra.

Pl.3./
ha a nyugdíj összege 100.000,- Ft/hó, ennek a 17%-a 17.000,- Ft
ha a munkabér összege 150.000,- Ft/hó, ennek 33%-a 49.500,- Ft.
összesen 250.000,- Ft 33%-a 82.500,- Ft, melynél kevesebb került levonásra.

A fentiek alapján, ha a munkáltató is 33%-ot von le a munkabér összegéből, abból eredően sem éri hátrány a dolgozót, és jogszerűen jár el, hiszen összességében, összeadva a két jövedelmet, szintén 33% mértékű lesz a levonás mértéke.

Azonban változatlanul a végrehajtó felhívása lesz az irányadó, míg egyéb esetekben a munkabér 33%-a (a nyugdíjat nem számítva) levonható.

Üdvözlettel,

Bodor Mária

Tisztelt Dr. Hajdu-Dudás Mária!

Pontosítaná ezt a részt:

"Erről a kérdésről kifejezetten nem rendelkezik a Vht. A munkabérből és a nyugdíjból is külön-külön 33 százalékot lehet vonni. Mivel ezek egymástól elkülönülő jövedelmek, külön-külön is levonható a követelés. Azonban mivel egyik esetben sem lehet a munkabér, illetve a nyugdíj összegének 50 százalékánál többet levonni, szakértőnk álláspontja szerint az 50 százalékos szabályt (mintegy összeadva a nettó jövedelmeket) együttesen is alkalmazni kell, tehát a munkáltató a 33 százalékon felül csak további 17 százalékot vonhat le."

Úgy értsem, hogy össze kellene adni a nyugdíjat és a nettó munkabért, és ezek együttes összegének 33%-át a nyugdíjigazgatóság 17%-át a munkáltató vonja?

Köszönöm!

Bodor Mária

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Lakhatási támogatás cég által

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfa levonása adószám visszaállítása után II.

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Kamion belépő

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X