hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kúria: a felmentett kormánytisztviselő elmaradt illetményéről újból határoznia kell a bíróságnak

  • adozona.hu

Felperes kormánytisztviselői jogviszonyát megszüntette az alperes. A Kúriánál landolt jogi vitában egyebek között az eljárás jogszerűségéről és a felperes kártérítéséről folyt a vita.

hirdetés
hirdetés

A felperes 1992. áprilisától állt közszolgálati majd kormánytisztviselői jogviszonyban az alperessel, illetve jogelődjével. 2012. január 1-jétől az alperes hatósági főosztályára áthelyezték építéshatósági ügyintéző munkakörbe. Egy héttel ezen intézkedést követően az alperes felmentéssel megszüntette a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát arra hivatkozva, hogy a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (Ktjv.) 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján munkaköre létszámcsökkentés miatt megszüntetésre került, ezért további foglalkoztatására nincs lehetőség. A felperes keresetében vitatta a felmentés indokának valóságát és okszerűségét, továbbá állította, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát, illetve megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felmentés indoka nem volt valós és okszerű, továbbá az alperes intézkedése sértette a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ezért a felperes harminc havi átlagkeresetének megfelelő összegű átalánykártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. A másodfokú bíróság a jogalap vonatkozásában helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, az összegszerűség tekintetében azonban megállapította, hogy e körben nem a Ktjv., hanem a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) rendelkezéseit kellett megfelelően alkalmazni, ezért az alperest elmaradt illetmény és cafetéria juttatás, valamint tizenkét havi átlagkeresetnek megfelelő összegű átalánykártérítés megfizetésére kötelezte.

Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria az indokolás módosításával a jogerős ítéletnek a felmentés jogellenességét megállapító rendelkezését hatályában fenntartotta, az összegszerű kereseti kérelem vonatkozásában a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás akkor valósul meg, ha a törvény előírásainak alkalmazása jogszerű cél érdekében történik, kiváltja azt a joghatást, amelyet a jogalkotó a törvényi szabályozással kívánt elérni és nem eredményezi a másik fél jogainak csorbítását, korlátozását. Rendeltetésellenes a joggyakorlás, ha az ugyan nem ütközik semmilyen más konkrét jogi tilalomba, azonban annak jogellenessége azért állapítható meg, mert a jog gyakorlásának az adott módja nem következik a jog rendeltetéséből. A rendeltetésellenes joggyakorlás esetén tehát formális jogsértés nem állapítható meg, azaz a jog gyakorlása nem ütközik tételesen meghatározott tilalomba. Ennek megfelelően amennyien a felperes nemcsak azt állítja, hogy rendeltetésellenes joggyakorlás következtében érte őt jogsérelem, hanem mind a tételes jog sérelmét, mind a rendeltetésellenes joggyakorlást kifogásolja, a bíróságoknak elsődlegesen azt kell vizsgálniuk, hogy sérültek-e az anyagi jogi szabályok, s a rendeltetésellenesség csak abban az esetben vizsgálandó, amennyiben formális jogsértés nem történt.
Mivel az adott esetben a felperes a rendeltetésellenes joggyakorlás mellett azt is panaszolta, hogy a felmentés indoka nem volt valós és okszerű, a keresetlevélben előadott jogcímek sorrendjétől függetlenül az eljárt bíróságoknak elsősorban azt kellett vizsgálniuk, hogy a felmentés indoka megfelelt-e a Ktjv. 8. § (3) bekezdésének. Mivel a munkáltató igazolta, hogy a kormány döntött a végrehajtandó létszámcsökkentésről, nem bizonyította azonban, hogy a felperes továbbfoglalkoztatására nem volt lehetőség, így őt tovább foglalkoztathatta volna, ezért a Ktjv. 8. § (1) bekezdése a) pontjában megjelölt felmentési ok nem állt fenn, a felmentés indokolása nem volt valós, az jogszabályba ütközött. Mindezekből következően mivel az alperes anyagi jogot sértett, az eljárt bíróságoknak nem kellett volna azt vizsgálniuk, hogy a munkáltatói intézkedés sértette-e az egyenlő bánásmód, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, mivel az az anyagi jogsértés miatt fogalmilag kizárt volt. Mivel a munkáltató intézkedése nem azért minősült jogellenesnek, mert az a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, így a felperes a Ktjv. 62. § (4) bekezdésében rögzített jogkövetkezmények alkalmazását kérhette, a másodfokú bíróságnak így az összegszerűségről e szabály alkalmazásával kell határoznia.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Online kassza számlamásolat kiadása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Kapcsolt vállalkozások hipa adóalap meghatározása

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Építményadó

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X