Kinek jár a vasárnapi pótlék, kinek nem

Megosztás Tetszik

Egyik cégünk takarítási tevékenységet végez egy áruházláncnál, és most ugye – mivel újra nyitva tarthatnak az áruházak vasárnap is – takarítást is kérnek a nyitva tartás alatt. Az a kérdés, hogy ezekben az áruházakban dolgozó takarítóinknak kötelező-e az 50 százalékos vasárnapi pótlék megfizetése, illetve hol van ez leírva, mert komoly viták alakultak ki a kérdésben. Olvasónk kérdésére Dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszol.

Abban nem történt változás, hogy a törvény a vasárnapi bérpótlékra való jogosultságot azon munkavállalók részére biztosítja, akik a munkáltatói munkaszervezés következtében végeznek munkát vasárnap rendes munkaidőben. Ebből az következik, hogy azok a munkavállalók, akiket a munkáltató olyan tevékenység keretében foglalkoztat, amelynél a vasárnapi munkavégzés a körülményekből, a munkakör sajátosságából szinte magától értetődően következik, nem jogosultak bérpótlékra.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 140. §-ának (1) bekezdése a) pontja szerint vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár, ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdésének d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető. A 140. § (2) és (3) bekezdés már nincs hatályban. Azaz vasárnapi pótlék jár, ha a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben kerül sor, továbbá a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló részére (i) pont).

Így, ha bármely más eset alapján vasárnapi munkavégzés rendelhető el, a munkáltató nem köteles a vasárnapi pótlék megfizetésére. 

Az a kérdés maradt végül, hogy az érintett takarító munkakörben foglalkoztatott dolgozó az Mt. 101. §-a (1) bekezdésének mely rendelkezése alapján osztható be vasárnapra. Az i) pont mellett az a) pont szerinti, rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató vagy munkakör jöhet szóba (tehát ha ebbe a körbe sorolható jelen eset, akkor nem jár pótlék).

Az üzletekkel összefüggésben ismert a Kúria BH2013. 225. számú eseti döntése, amely a fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzletet rendeltetésénél fogva vasárnap is működő munkáltatónak minősítette, figyelemmel arra, hogy az elmúlt évek során a vásárlási szokások lényegesen átalakultak és a társadalmi igények jelentősen megváltoztak. Olyan döntést egyelőre nem ismerek, amely szerint az áruház is e körbe tartozna (ha azonban az egy bevásárlóközpontban található, akkor beletartozik az a) pont körébe).

A fentiek alapján az a törvény célja, hogy az ne kapjon vasárnapi pótlékot, aki már a munkaviszony létesítésekor eleve számíthat arra, hogy vasárnap majd dolgoznia kell.  Ez pedig a kereskedelmi cégeknél előrelátható, mégsem alakult ki egységes a gyakorlat a bérpótlék fizetése körében. Megítélésem szerint a fentiek alapján jogosultak vasárnapi pótlékra az érintett dolgozók.

Célszerű azonban külön a takarítói munkakört is megvizsgálni: ha nemcsak ebben az áruházban dolgoznak a munkavállalók, hanem más partnernél is, így például irodaházat takarítanak vasárnap, akkor egyértelmű, hogy a munkakör rendeltetése folytán vasárnap is „működik”, a dolgozóknak belépéskor számítaniuk kellett az e napon történő munkavégzésre is, így ilyen esetben nem járna bérpótlék részükre.

Ha szeretne többet megtudni a munkajog területét érintő, 2016-os változásokról, jelentkezzen a HVG Munkajog-konferenciájára!