Itt a lista, milyen indokkal mondhat fel a munkáltató – sok jogesettel!

Megosztás Tetszik

Alapvető kritériuma a munkáltató által a munkavállalóval közölt felmondásnak, hogy annak indoklása világos, valós és okszerű legyen, olyannyira, hogy ezt egy munkaügyi jogvita során bizonyítani is lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatokkal összefüggő perek döntő többsége ezen követelmények érvényesülésén áll vagy bukik, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit is takarnak.

Az írásba foglalt érvelés számít

A jogilag megfelelő felmondási indoklás vizsgálatánál elsőképpen azt érdemes tisztázni, hogy mit is tekintünk a jognyilatkozat indoklásának. Ebben a kérdésben bírósági útmutatás is segít eligazodni. A munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat indoklásának a Kúria szerint – nemes egyszerűséggel – az minősül, amit maga a jognyilatkozat tartalmaz. Az utólagos, akár szóbeli, akár írásbeli indoklás a nyilatkozat indoklásának már nem része (Mfv.II.10.010/2015/4.).

Nem csupán az a helyzet állhat azonban elő, hogy a felmondást utólag kívánja a munkáltató kiegészíteni, hanem az is, hogy indokol, habár arra nem is lenne köteles. A bírói gyakorlat értelmében ugyanakkor, ha a megszüntető nyilatkozatot nem kötelező indokolni, de a nyilatkozatot tevő fél mégis közöl indokolást, akkor annak meg kell felelnie a valóság, a világosság és okszerűség követelményének is. Oda kell tehát figyelni a pontos jogszabályi előírásokra.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, milyen a világos, valós és okszerű indoklás.