hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így lehet húsvétkor dolgoztatni a munkavállalókat

  • dr. Hajdu-Dudás Mária

Hogyan lehet a húsvéti ünnepek alatt (idén április 20-án és 21-én) dolgoztatni a munkavállalókat, és milyen díjazás jár a munkaszüneti napokon végzett munkáért? – kérdezték olvasóink.

A munka törvénykönyve taxatíve felsorolja a munkaszüneti napokat, és arról is rendelkezik, hogy munkaszüneti napra milyen esetekben osztható be rendes munkaidő. Erre kizárólag

– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,
– az idényjellegű,
– a megszakítás nélküli munkakörben,
– a társadalmi közszükségletet kielégítő (például közművek, tömegközlekedés), vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén (például nemzetközi ügyfélszolgálatnál dolgozó munkavállaló), illetve
– a külföldön történő munkavégzés során van lehetőség.

A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha

– a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján (például vendéglátás, benzinkút, idegenforgalom, mozi, hotel), vagy
– baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor (pl. őrző-védő szolgálat, orvosi ellátás).

Idényjellegű a munkáltató tevékenysége, ha a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik (például aratás, szüret).

A munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli, ha naptári naponként 6 órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

– társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például víz, távhő, közlekedés, távközlés), vagy
– a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható.

A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100 százalékos bérpótlék illeti meg. A bérpótlék minden esetben jár, független attól, hogy a fent felsorolt lehetőségek közül melyik alapján rendelte el a munkavégzést a munkáltató. A munkavállaló részére 100 százalékos bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100 százalék mértékű bérpótlék jár a dolgozó részére. A bérpótlék mértéke 50 százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.

A munkaszüneti nap után – ha ezen a napon a munkavállaló nem dolgozott – nem jár külön díjazás, távolléti díj a munkavállalónak, kivéve azt az esetet, ha óra- vagy teljesítménybérben foglalkoztatják, és a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökkenne a teljesítendő munkaideje.

Húsvéti ünnepek: négy nap, három nap, két nap, egy nap – ahány ország, annyi szokás

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a nicaeai zsinat i. sz. 325-ben döntött arról, a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21.) után következő holdtöltét követő vasárnap ünnepeljük a húsvétot – amely mindig a március 22-e és április 25-e közötti időre esik. Ez az időpont a húsvét megünneplésére csak a 8. század óta vált általánossá.

 

Magyarországon az 1092-ben tartott szabolcsi zsinat szerint akkoriban négy napig tartottak húsvétot, majd a nagyszombati zsinat 1611-ben három napra, XIV. Kelemen pápa pedig 1771-ben két napra csökkentette az ünnep idejét. X. Pius pápa 1911-ben húsvét második napját is törölte a kötelező ünnepek sorából, de nálunk továbbra is megtartották azt (például Ausztriában vagy Spanyolországban már nem).

 

Majd a Rákosi-diktatúra idejében egyáltalán nem volt munkaszüneti nap a húsvét, ez derül ki például az 1955. évi naptárból. Nem kellett viszont dolgozni április 4-én („Felszabadulásunk ünnepe”) és kétnapos volt a „Munka ünnepe” (május 1. és 2.).

 

Számos európai országban – például Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában – a húsvét előtti péntek (Nagypéntek) is munkaszüneti nap. Magyarországon is volt már erre irányuló kezdeményezés, ez azonban egyelőre nem valósult meg. Idén húsvétot április 20. és 21. napjain ünnepeljük.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Ázsiós tőkeemelés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Ajándék kupon

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink