hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fizetés nélküli szabadság: mi lesz a biztosítással, végkielégítéssel?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Bizonyos esetekben köteles engedélyezni a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal a mérlegelésén múlik. Mettől meddig, milyen feltételek mellett lehet fizetés nélküli szabadságra menni? Milyen hatással van ez a végkielégítésre? Munkáltatóként miért nem érdemes fizetés nélküli szabadság igénybe vételére kényszeríteni a dolgozót?

hirdetés
hirdetés

Gyermekgondozás

A munkavállalónak a gyermeke gondozása céljából a gyermek 3. életévének betöltéséig alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság. Ezt a munkáltató a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, és megszüntetni is kizárólag a munkavállaló nyilatkozata alapján van lehetőség. Ezen túlmenően a gyermek személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a 10. életéve betöltéséig a gyes folyósításának tartama alatt. A jogosultság alanya a munkavállaló, azaz mind az apa, mind az anya igénybe veheti, akár egyidejűleg is.

A gyermek 10. életévéig azonban csak abban az esetben jár fizetés nélküli szabadság, ha utána a munkavállaló gyesre jogosult (azaz, ha a szülő tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét saját háztartásában neveli).

A munka törvénykönyve (Mt.) 294. paragrafus (1) bekezdésének c) pontja szerint gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek, a fogyatékos gyermek pedig az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék jár.

A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a munkavállaló védett, a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyát. Bár kevesek engedhetik meg maguknak, de ha úgy alakulna, hogy a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, a felmondási védelem kizárólag az anyát illeti meg.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mikor nem köteles engedélyezni a munkáltató a fizetés nélküli szabadságot, és mikor nem köteles a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra menni, amikor azt a munkáltató jónak gondolná.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Kábelhálózat ingatlannak minősül-e?

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Kölcsönzött munkaerő albérlet-fizetésének járulékai

Surányi Imréné

okleveles közgazda

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X