hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített foglalkoztatott bére és elszámolható költségei

  • adozona.hu

Családtagot alkalmazna egyszerűsített foglalkoztatásban egy bt. Mennyit kell fizetni, milyen költségeket lehet elszámolni? Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő olvasói kérdésre adott válaszát ismertetjük.

A kérdés részletesen így szólt: „Az egyik bt., amelynek könyvelünk, az alábbi kérdéssel fordult hozzánk. A bt. ügyvezetője és felesége – aki munkaviszonyban áll a bt.-vel – január végén mennek külföldre, ahova egy kiállításra mennek nem kiállítóként, a partnerek szerzése a cél. Mivel egyikőjük sem tud angolul, ezért a lányukat viszik magukkal, akit erre az időre egyszerűsített foglalkoztatottként akarnak bejelenteni. Lányuk most nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki beszél angolul. A kérdésük az lenne, hogy erre az időre hogyan kell kiszámolni a bérét? 01. 30–02. 02. az az időszak, amikorra az egyszerűsített foglalkoztatás időszaka szólna. A lányukkal kapcsolatosan felmerült költségeket el tudják számolni? Ilyen például a szállás, utazás. Utazási iroda szervezésében utaznak ki külföldre. A feleség, aki munkaviszonyban áll, 8.00–16.30 közötti időszakban dolgozik. Részére kell-e valamilyen pótlékot számolni majd, vagy rendesen kapja a munkabérét, mint alapesetben, amikor itthon dolgozik a rendes munkaidejében?”

A munkáltatóknak is és a munkavállalóknak is fontos lehetőség marad az egyszerűsített foglalkoztatás 2016 folyamán is, köszönhetően az egyszerű adminisztrációnak, és a kis összegű közterheknek, illetve a rugalmasabb munkajogi szabályozásnak. Szabályai speciálisak, viszont elég elterjedt ez a foglalkoztatási forma, mert vannak olyan munkák, ahol az egyszerűsített foglalkoztatással lehet a legkönnyebben létrehozni a munkaviszonyt – szögezte le elöljáróban Juhász Tibor.

Sokszor az alkalmi munka kifejezést használjuk az egyszerűsített foglalkoztatásra, azonban az alkalmi munka csak egy fajtája az egyszerűsített foglalkoztatásnak. Az egyszerűsített foglalkoztatás lehet idénymunka és alkalmi munka. Az idénymunkán belül megkülönböztetünk turisztikai és mezőgazdasági idénymunkát.

Alkalmi munka esetén a munkáltató által így alkalmazható munkások száma korlátozott. Ha a munkáltatónak nincs főállású alkalmazottja, akkor 1 fő, 1 és 5 fő közé eső főállású alkalmazott esetén 2 fő, 6 és 20 fő főállású alkalmazott esetén 4 fő, és végül 20 fő főállású alkalmazott esetén, az alkalmazott létszám 20 százaléka foglalkoztatható alkalmi munkaerőként.

Az alkalmi munka időtartama is korlátozás alá esik. Egy naptári évben összesen maximum 90 naptári nap lehet, továbbá egy naptári hónapban összesen 15 naptári nap, és legfeljebb 5 egymást követő naptári napon lehet foglalkoztatni, aminek az időtartama 0–24 óra közé esik. A jogszabály naptári évet, napot és hónapot említ, vagyis az év közben megkezdett munkaviszonynál is alkalmazandó a szabály, a töredék évre, hónapra is érvényesek a szabályok.

Idénymunka esetében időbeli korlát van, azonos felek között az ilyen jellegű munkaviszony időtartam nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Ezek alól kivétel jelent a statiszta munkakör.

Az egyszerűsített foglalkoztatást is be kell jelenteni az adóhatóság felé a munkakezdést megelőzően. Ennek több módja is lehetséges: a 185-ös ügyfélszolgálati telefonszámon, interneten keresztül a 16T1042E nyomtatványon, de még okostelefon alkalmazáson keresztül is.

A bejelentendő adatok a következőek:

a. a munkavállaló neve,  
b. a munkáltató adószáma,  
c. a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma,  
d. az egyszerűsített foglalkoztatás jellege (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, alkalmi munka, filmipari statiszta),  
e. a munkaviszony napjainak száma,  
f. amennyiben a munkavállaló Egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, ezt a körülményt.  

A fizetendő közteher is viszonylag alacsony, nem kell a százalékokat számolgatni, meghatározott összegeket kell fizetni az egyes egyszerűsített foglalkozás típusokra: a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

– mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
– turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
– alkalmi munka esetén 1 000 forint,
– filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.

A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell a NAV egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések 10032000-06057763 beszedési számla javára teljesítenie, valamint a 08-as bevallást is eddig az időpontig kell benyújtani.

Az egyszerűsített foglalkoztatottként dolgozó munkavállaló számára is jár az éjszakai pótlék, a túlóra pótlék és a vasárnapi pótlék is.

A foglalkoztatás általános szabályai a teljesség igénye nélkül, az alábbi, fontosabb munkajogi szabályok nem alkalmazandók az egyszerűsített foglalkoztatás esetén:

1. nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra
2. vétkes kötelezettségszegés esetére nem alkalmazható a munkavállalóval szemben az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezmény,
3. a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén egyébként előírt igazolásokat kiadni,
4. nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének,
5. nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai,
6. nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések (például szabadság több részletben történő kiadása, kapcsolódó határidők stb.), ugyanakkor a munkavállaló jogosult szabadságra, és a munkaviszony megszűnésekor a ki nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani,
7. nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság,
8. nem korlátozott az azonos felek közötti határozott idejű munkaviszony ismételt létesítése, vagy meghosszabbítása,
9. nem alkalmazandók a vezető állású munkavállalókra vonatkozó speciális rendelkezések,
10. a munkáltató munkaidőkeret elrendelése nélkül is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást,
11. a 2010. évi LXXV. törvény szerinti minta-munkaszerződés alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírásokat.

A fentieken túl azonban a munkavállalóra azonos feltételek vonatkoznak, mint a hagyományos munkaviszonyban, így ha egyszerűsített foglalkoztatással eleve erre veszik fel a leányt, akkor nincs akadálya a külföldi foglalkoztatásnak. Figyelembe kell majd venni a külföldi kiküldetés lejjebb részletezett szabályait is.

Az egyszerűsített foglalkoztatásban minimálisan kifizetendő órabérek 2016-ban: a minimálbér 85 százaléka, azaz nettó 543 Ft/óra, vagy a szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum  87 százaléka, azaz nettó 646 Ft/óra, a 454/2015. (XII. 29.) kormányrendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerint.

A  teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a  teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 ezer forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129 ezer forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.

Mentesített keretösszeg alakulása, azaz kell-e szja-t fizetni a munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatási bére után, ha a mentes határt meghaladja? Ez a fogalom 2015-ben változott, amely már 2014-re visszamenőlegesen is alkalmazható volt, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló (efot) törvény 9. § (2) bekezdése szerint a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).

Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem esetén az adómentesség felső határa:

Ha a munkavállaló szakképzettséget nem igénylő munkakörben van foglalkoztatva, a munkában töltött napok száma  X  a minimálbér napi összege (2016-ben 5110 forint), ha szakképzettséget igénylő munkakörben van, akkor 5940 forint a szorzószám. Vigyázzunk a foglalkoztatási szabályokra, ki mennyi efot-ost foglalkoztathat, és azt hogyan, illetve, az efot és az idénymunka megkülönböztetésére.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 forintos vagy 500 forintos közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2016-ban, a minimálbér kétszerese, azaz 10 220 Ft/nap/fő.

Természetesen ennél magasabb összegű munkabér is kifizetésre kerülhet, mely költségként is elszámolható, csupán további adófizetési kötelezettséggel kell számolni:

– a társasági adó hatálya alá tartozó foglalkoztatók esetében társasági adóról szóló törvény (Tao) 3. számú melléklet  A) 14. pontja alapján társasági adófizetési kötelezettség keletkezik;
– a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónak mint foglalkoztatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) 11. számú melléklet  IV. 15. pontja alapján vállalkozói szja fizetési kötelezettsége keletkezik.

Külföldi kiküldetés szabályai, a kiküldetéssel,  kapcsolatosan felmerülő költségek, képzés, utazás, szállás, étkezés, tankolás, matrica a cég nevére szóló számla ellenében számolható el a társaságnál. Ha nem tömegközlekedéssel, hanem saját gépjárművel történik az utazás, akkor ennek bizonylata a kiküldetési rendelvény, illetve útnyilvántartás vagy menetlevél. Hivatali gépjárművel történő utazás esetén az elszámolás bizonylata az üzemanyag számla. A bizonylatokkal kapcsolatban fontos odafigyelni, hogy a külföldi bizonylatok tartalmi és formai követelményei nem minden esetben felelnek meg a számviteli törvény előírásainak. Természetesen a ténylegesen felmerült költségek helyett napidíj is adható.

Külföldi napidíj fizetése esetén az szja törvény 3. számú mellékletének II./7./b) pontja értelmében igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül a napidíj 30 százaléka, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg [285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről].

Ennek alkalmazásakor minden költséget elszámoltnak kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy például napi 30 euró napidíj fizetése esetén a 9 (30x0,3) eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó rész adóköteles jövedelem.

Az említett kormányrendelet 3. § (1) bekezdése szerint „A kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat úgy, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Ha a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak. Vagyis:

„(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából, az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az (1) bekezdés szerinti időtartamok egybeszámítása azzal, hogy

a) légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;
b) ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül.

(3) Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént.”

A napidíjjal szemben választható a tételes költségelszámolás is, aminek akkor van értelme, ha a magánszemély rendelkezik a napidíj 30 százalékánál nagyobb összegű elismert költségről (az étkezési kiadás nem elismert költség!) a saját nevére szóló számlával.

A fizetett napidíjat a 1608-as bevallás sorában kell bevallani a kitöltési útmutató szerint.

Egyebekben a cég a nevére számlázott – a kiküldetés miatt felmerülő – utazási és szállás-költség az szja törvény 7. § (1) bekezdés q) pontja alapján a magánszemélynél nem számít jövedelemnek. Ennek elszámolása a számlák alapján történhet előre elszámolásra kiadott ellátmánnyal szemben [7. § (1) bekezdés g) pont], vagy utólag történő kifizetéssel. Ha az utazás saját személygépkocsival történik, a szja törvény 7. § (1) bekezdés r) pontja értelmében szintén nem számít jövedelemnek a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket (ezt a bevallásban nem kell feltüntetni).

A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem az szja törvény 70. § (1) bekezdés a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a cég a nevére számlázott összeg 1,19-szorosa számítva, 15 százalék szja és 27 százalék eho fizetésére köteles.

Az szja törvény 6. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a külföldi pénznemben keletkezett bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, a kifizető az adóelőleg megállapításához a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

hirdetés

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2017

2017-es HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

25 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 20 792 Ft + áfa(29 990 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2017-es HVG Adó-különszám
  • » 2017-es HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 20 792 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 23 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 21 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Termékdíj könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Hulladékkezelési dij könyvelése

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Határon átnyúló kereskedelem

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

2016 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X