hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Becsülte a vízóraállást – jogos a rendkívüli felmondás

  • adozona.hu

Lényeges kötelezettségszegés, ha a vízóraleolvasó a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzít vagy nem győződik meg a pontos mérőállásról – mondta ki a Kúria.

hirdetés
hirdetés

Az Mfv. I. 10.403/2016. számú ügy tényállása szerint a felperes munkavállaló munkaviszonyban állt az alperesnél; munkakörének elnevezése kezdetben vízdíjbeszedő, 2010. október 29-étől vízmérőleolvasó volt. Feladatát a közvetlen vezető által kijelölt működési területrészén a vízmérőleolvasás pontos elvégzése, a fogyasztási hely és közműhasználat ellenőrzése képezte.

A felperes munkaviszonyát a munkáltató (az alperes) 2014. március 25-én azonnali hatályú felmondással megszüntette. Az indokolás szerint „a munkavállaló hanyag és kötelezettségszegő magatartása miatt már többször figyelmeztetésben részesült feletteseitől, valamint a figyelmét is felhívták ezzel egy időben arra, hogy ismételt kötelezettségszegés esetén súlyosabb szankció kerül alkalmazásra.

A munkavállaló a munkaköréből fakadó lényeges kötelezettségeit szándékosan és súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte a munkaviszony során.

Az elmúlt tizenöt naptári napon belül a munkáltatónak öt eset jutott a tudomására a munkavállaló munkájának ellenőrzése során, amely kötelezettségszegések a munkavállaló munkaköréből fakadó lényeges kötelezettség szándékos, súlyosan gondatlan és jelentős mértékű megszegése.

Lényeges a kötelezettségszegés, mivel a vízmérők leolvasása a munkavállaló alapvető munkaköri feladata, szándékos és súlyosan gondatlan, mivel a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzített, vagy nem győződött meg a pontos mérőállásról tudatában annak, hogy a munkáltató vízmérő ellenőröket foglalkoztat és munkáját folyamatosan ellenőrzi.

A munkavállaló munkájára a korábbiakban több esetben fogyasztói panasz is érkezett, amelyek a munkáltató rossz megítélését, presztízsveszteségét okozták.

E sorozatos kötelezettségszegések vezettek a munkáltató azon döntéséhez, hogy a tizenöt naptári napon belül történt kötelezettségszegéseket alapul véve azonnali hatállyal felmond.”

Amunkavállaló keresetében kérte az azonnali hatályú felmondás jogellenességének jogkövetkezményeként 12 havi átlagjövedelem, 8 havi távolléti díjnak megfelelő végkielégítés, betegszabadságra járó távolléti díj, és 2014. márciusra Erzsébet utalvány ellenértékeként járó 8000 forint megfizetésére kötelezni kamatokkal növelt összegben.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 8000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Kúria szerint a felperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott, ezért a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében (azonnali hatályú felmondás jogellenessége és következményei) hatályában fenntartotta, míg a nem támadott, az alperest 8000 forint megfizetésére kötelező rendelkezést nem érintette.

A Kúria szerint az eljáró bíróságok a bírói gyakorlatnak megfelelően jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a felperessel közölt azonnali hatályú felmondás indokolása világos volt, az összefoglaló módon jelölte meg, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetésére miért került sor azonnali hatállyal: már többször figyelmeztetésben részesült a kötelezettségszegő magatartása miatt; a felmondást megelőző tizenöt naptári napon belül öt kötelezettségszegő magatartása jutott a munkáltató tudomására, amely lényeges kötelezettségszegés és szándékos vagy súlyosan gondatlan, mivel a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzített, vagy nem győződött meg a pontos mérőállásról; munkájára több fogyasztói panasz is érkezett, amely a munkáltatónak presztízsveszteséget okozott. 

Aa felmondás indokolása megfelel a világosság követelményének, ha abban a munkáltató megjelölte azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította (MK 95.).

Nem sérti a világosság követelményét, ha a munkáltató az intézkedésében az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontjában a vétkességre vonatkozó feltételek közül mindkettőre, a súlyos gondatlanságra, illetve a szándékosságra is hivatkozik, ha mindkét esetet megindokolja.

Az azonnali hatályú felmondásból szándékos magatartásnak minősül, ha a vízmérők megtekintése nélkül becsült mérőállást rögzít, míg súlyosan gondatlannak, ha nem győződik meg a pontos mérőállásról a vízmérő-leolvasó.

Mindkét eset megalapozhatja az azonnali hatályú felmondást a munkáltató részéről az Mt. 78. § (1) bekezdés a) pontja alapján, amennyiben a perben azt a munkáltató bizonyítja [Mt. 64. § (2) bekezdés].

Az alperes eleget tett az Mt. 64. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az azonnali hatályú felmondásban foglalt indokok valósága bizonyítottsága és intézkedése megalapozottsága vonatkozásában.

A felperes keresetében maga sem vitatta, hogy az azonnali hatályú felmondást megelőzően két alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesült. Ezért a munkáját hibásan, utasításellenesen, folyamatosan rosszul végző munkavállalóval szemben kiadott azonnali hatályú felmondás megalapozott, melynél az Mt. 66. § (4) bekezdés előírásai nem irányadóak.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Pénztárgép-kötelezettség

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Villanyszerelési tevékenység bejelentése

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Erdőgazdálkodó – telephely

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X