Felszámolás, át nem vett levél és vagyonbecslés

1., Rendkívüli felmondással megszüntették a munkaviszonyomat Természetesen be szeretném perelni egykori munkaadómat, hiszen nincs olyan jogszabály, amit ne sértettek volna meg velem szemben. Van bejelentett fizetési papírom és van „fekete” fizetési papírom is! A bíróságon elfogadják mindkettőt és ez alapján ítélnek, vagy csak a bejelentett összeggel számolnak? Mit tehetek, ha mindkét papírt vizsgálják?
A kérdést bírósági és adóhatósági szemszögből is vizsgálhatjuk, viszont eltéréseket fogunk tapasztalni. Amennyiben a papírokat bírósági ügyben szeretnénk felhasználni arra, hogy az általunk sérelmezett felmondásból adódóan magasabb kereseti igényt érvényesíthessünk, természetesen van rá lehetőség, mivel a felek eredeti akarata is a magasabb munkabér fizetésére irányult. Az egy külön kérdés– persze nem teljesen mellékes – hogy az adóhivatalhoz mit jelentettek be. Ugyan kérdés, hogy a munkaszerződésben milyen összeg szerepel, illetve ezek az átvételi elismervények milyen tartalommal, illetve formában születtek. 

Ellenben ebből mind önnek, mind a munkáltatónak problémája származhat, mivel a bíróságnak bejelentési kötelezettsége van a munkaügyi felügyelet és az adóhivatal felé! Így a meg nem fizetett összeg után önnek kell - az egyébként kötelezően levonandó, de nem levont - adókat és járulékokat, bírsággal és pótlékkal együtt megfizetnie, éppen ezért ezt nem javasoljuk.

Ugyanakkor a legtöbb bírósági esethez hasonlóan – ami egyelőre az adóügyekre nem jellemző – ügyvéd képviseletét érdemes igénybe venni, aki az Ön jogait megfelelő módon érvényesíti. Amennyiben anyagi helyzete ezt nem engedi, az erre létrehozott „nép ügyvédje” fórumhoz fordulhat a megfelelő tanács, kereset megírása végett.

2., Amennyiben az APEH vagyonosodási vizsgálatot folytat, automatikusan az összes banktól kérnek információt a bankszámlákról, esetleg szelektálnak valamilyen szempont szerint?
Az adóhivatalnak van rá lehetősége, hogy megkeresse a PSZÁF megfelelő szervét és adatokat (bankszámla-információkat) kérjen a számlavezető személyről. Ezt a lehetőségét egyre gyakrabban használja az adóhivatal. Tapasztalataink szerint minden igazgatóságon máshogy működik a bankok megkeresése. Van, ahol csak a nagyobb bankokat keresik meg, de volt már rá példa, hogy az összes banktól és a környéki takarékszövetkezetektől is számlainformációkat gyűjtött be a hivatal.

Természetesen, ha a benyújtott iratainkon, bizonyítékainkon (adásvételi szerződések, kölcsönszerződések, biztosítási igazolások…) szerepel bankszámlaszám, nem kerülhetjük el, hogy adatainkat lekérjék.

3., Vagyongyarapodási vizsgálat jegyzőkönyve szerint a vizsgálat alá vont adózó, bevételei fedik kiadásait, számláján szereplő vagyonát az APEH elismerte, az adózónak forráshiánya nincs. Mégis az adóhatóság döntésének értelmében tevékenységéből „fekete” bevételre tett szert, ezért vagyonbecsléssel bírságot állapítottak meg. Ismereteim szerint becsülni az APEH akkor jogosult, ha az adózó forráshiányos, azaz bevételei nem fedezik kiadásait, egyértelműen nem tudja bizonyítani a kiadások fedezetét. Ekkor, és csak ekkor jogosult az APEH becsülni. Igazam van? Egy ilyen esetben van lehetőségem jogorvoslatra?
A rövid leírásból, és az eset (jegyzőkönyvek, határozat) pontos ismerete nélkül állásfoglalást adni nem lehet, mivel az előzőekben leírtakból nem derül ki az ellenőrzés irányultsága, fajtája, illetve az ellenőrzött „személye”. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy nem csak egyféle becslési lehetőség van, hanem többféle is.

4., Mit tesz/tehet az APEH, ha át sem veszem az általa kiküldött levelet ? Úgy tudom, hogy bizonyos törvényre hivatkozva a posta átvettnek tekinti.
A vagyonvizsgálati eljárásban való részvétel az adózónak a legfontosabb érdeke. Ha nem vesszük át az idézést illetve nem vesszük fel a kapcsolatot (akár képviselőnkön keresztül) az adóhivatallal, akkor tulajdonképpen kivonjuk magunkat az eljárás alól, az adóhivatal úgy fogja a rendelkezésre álló irataiból vagyongyarapodásunkat megállapítani, hogy a legfontosabb adózói jogunkkal az „ellenbizonyítással” nem tudunk élni!

Amennyiben a levél „kétszer nem kereste” jelzéssel megy vissza az adóhivatalhoz, akkor azt úgy tekintik, mintha átvettük volna. Az idézést egyébként mindig az aktuálisan bejelentett lakcímünkre küldik.

Aki így akarja elkerülni a vizsgálatot, az csupán hivatallal való találkozást kerülheti el, de erre jobb módszer is van. Így viszont a revizor a rendelkezésére álló adatokból (vizsgált időszakban vásárolt ingatlanaink, gépjárműveink, fizetett életbiztosításaink, bankszámlaforgalmunk… és szembeállított bevételeink) fogja vagyongyarapodásunkat megbecsülni, anélkül, hogy hivatkozhatnánk egyébként jogos, legális, nem adóköteles, vagy adóbevallás alá nem eső valóságos bevételeinkre. Egyszóval ha már kijelölték vizsgálatra, akkor az ilyen módon történő bujkálásunkkal inkább saját magunk ellenségévé válunk.

5., Mikor kérhetek felszámolást a cégemmel szemben?
Abban az esetben, ha a cégnek nem vitatott és ki nem egyenlített tartozása áll fenn, jelenlegi gazdasági helyzetéből a felgyülemlett tartozások nem elégíthetőek ki és nem kíván csődeljárást kezdeményezni. A kérelemhez csatolni kell a tényt megfelelően alátámasztó dokumentumokat, nyilatkozatot és egyéb kötelező kellékeket.