Járulék, gyes, árbevétel - mit mond az APEH?

Esti tagozatos hallgatói jogviszony mellett az egyetem fizeti-e a járulékokat, ha nem, munkanélküliként mit kell tennem, hogy biztosítva legyek?

A felsőoktatási intézményben esti tagozaton folytatott hallgatói jogviszony nem hoz létre biztosítási jogviszonyt, ebből következően az egyetem a hallgató után nem kötelezett járulékfizetésre. Amennyiben az esti tagozatos hallgató álláskeresési támogatásban részesül, abban az esetben a támogatás folyósításának ideje alatt biztosítottnak minősül, és az ellátás után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetésére kötelezett. Ha a hallgató semmilyen jogviszony alapján nem biztosított, továbbá nem részesül álláskeresési támogatásban, vagy semmilyen más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra - a felsőoktatási intézményben fennálló nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató jogosult egészségügyi szolgáltatásra, tehát az esti tagozatos hallgató nem -, abban az esetben havi 4.500 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. A fizetési kötelezettség teljesítése érdekében az állami adóhatósághoz be kell jelentkeznie a 09T1011 számú adatlap benyújtásával.

Az adóterhet nem viselő járandóságok közül csak a családi pótlékra vonatkozik az 50 százalékos megosztás, gyesre, gyetre nem?
 
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a családi pótlék összegéből a családi pótlékra jogosult magánszemélynél, a vele együtt élő házastársánál, illetve az ilyen bevételt szerző magánszemély élettársánál 50-50 százalék minősül bevételnek [szja-törvény 28.§ (18) bekezdés] és egyben olyan egyéb jövedelemnek, amely nem visel adóterhet, tehát a „ráeső” adót nem kell megfizetni. A gyes és gyet vonatkozásában az szja-törvény nem mond ki megosztási kötelezettséget, ugyanakkor az e címen folyósított összegek is adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek az arra jogosultnál.

Egyéni vállalkozó vállalkozói szja-val és osztalékadóval leadózott jövedelmét a bevallás benyújtását követően veszi fel a pénztárból. Kell-e tárgyévi adózott jövedelemnek szerepelnie a fordulónapi pénztárban, vagy a kifizetésnek lehet fedezete a következő gazdasági év vállalkozási tevékenységének árbevétele:?Van-e erre vonatkozó tiltás, jogszabályi előírás?

Erre vonatkozóan semmilyen előírás nincs, a tárgyévi bevallásban az egyéni vállalkozónak a jövedelmét meg kell állapítania és le is kell adóznia. A leadózott jövedelem és a pénztárból kivehető összeg elválik/elválhat egymástól, melynek egyik oka az, hogy az egyéni vállalkozó és a magánszemély vagyona egymástól nem különül el.

A pénztárkönyvben csak a vállalkozói kivét összegét kell szerepeltetni a költségek között.