hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Katás bt.-t alapítana? Mutatjuk, mire kell odafigyelnie

  • adozona.hu
1

Temérdek kérdés merül fel egy társaság létrehozása előtt, s különösen érdekes dilemmákat vet fel egy katás bt. alapítása, pláne akkor, ha megalakul, de csak később kezd el érdemben működni. Példa erre az a kérdéshalom, amellyel olvasónk szakértőnket – Sinka Júlia, okleveles adószakértőt – elárasztotta.

"Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kellene járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem?" – kérdezte olvasónk.

Nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá az a betéti társaság, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény hatálya alá tartozik, azaz katás (Szt. 2/A § (2) bekezdése). Egyebek között emiatt sem köteles a vállalkozás számviteli szolgáltatót (mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkező személyt) megbízni a könyvei vezetésével (Szt. 151. § (1) bekezdése).

A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a társaság teljesíti – többek között – a társaságiadó-fizetési kötelezettségét azzal, hogy ezen adónemre vonatkozóan további kötelezettsége (így például bevallási kötelezettsége) nincs. Amennyiben a társaság áfa alanyi adómentes státuszt választott, úgy ezen adónemben sincs bevallási, illetve fizetési kötelezettsége.

A kérdésben megadott információk alapján a kérdező nem minősül főállású kisadózónak. Ez azt jelenti, hogy fő szabály szerint a havonta fizetendő tételes adója 25 ezer forint. A bejelentett kisadózók után, a bejelentés hatálya alatt, minden megkezdett naptári hónapra a tételes adó egészét meg kell fizetni.

A törvény tételesen felsorolja azokat az esetköröket, amelyek fennállása esetén nem kell megfizetni a tételes adót. Ezekben az esetekben a vállalkozásnak bejelentési kötelezettsége van: a tárgyhónapot követő hó 12. napjáig be kell jelentenie az adóhatósághoz, hogy a törvény szerint meghatározott körülmények (például keresőképtelenség) fennállnak, a kisadózó(k) után nem keletkezett tételesadó-fizetési kötelezettsége a cégnek (Katv. 8. § (9)-(11) bekezdése).

A hivatkozott paragrafus nem minősíti az adófizetési kötelezettség alól mentesítő körülménynek azt, ha a társaság nem tett szert bevételre vagy a tagoknak nem fizetett jövedelmet. A kisadózók, bár társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősülnek, nem tartoznak a Tbj.-törvény hatálya alá, így az ott rögzített járulékfizetéssel kapcsolatos szabályok (a heti 36 óra munkaidőt elérő munkaviszonyban foglalkoztatottakra érvényes előírások) nem vonatkoznak rájuk.

Önmagában az, hogy a társaság adott időszakban nem tett szert bevételre vagy éppen nem folytatta a tevékenységét, nem zárja ki azt, hogy a Katv. hatálya alá tartozzon.

A kérdésben megadott információkból következtetve, a társasági szerződés nem tartalmaz olyan kikötést, hogy a cég csak a megalakulásától számított, mintegy félév múltán kezdi meg tényleges tevékenységét. A tagok jogviszonyát így a társaság megalakulásától kezdve rendezni kell valamilyen módon.

A Katv. hatálya alá év közben is bármikor be lehet lépni, és bármikor ki is lehet onnan jelentkezni.  A kisadózó betéti társaság azokat a tagokat köteles bejelenteni kisadózóként, akik a cég tevékenységében bármilyen jogviszonyban részt vesznek (ideértve a személyes közreműködést, a vezetői tisztségviselői és a megbízási jogviszonyt, de ide nem értve a munkaviszonyt). Így akkor például, ha egy betéti társaság kültagja a társaság működésében nem veszt rész („csendestárs”), nem kell, és nem lehet kisadózóként bejelenteni. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a bt. kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre.

Jelen esetben a bt. megalakulásától kezdve a tényleges tevékenység megkezdéséig nincs értelme bejelentkezniük a Katv. hatálya alá. A megalakulás évének (tört) időszakára az evatörvény hatálya alatti adózást – a vonatkozó feltételek hiányában – nem választhatják, de annak nem is lenne értelme, tekintve, hogy a vállalkozásnak nincs áfafizetési kötelezettsége, és így aránytalanul nagy  terhet jelentene az eva adómértéke szerint megfizetett közteher.

Marad a társasági adózás és a számviteli törvény hatálya alatti működés addig, amíg a vállalkozás a tényleges tevékenységét megkezdi, és bejelentkezik a Katv. hatálya alá.

Bevétel hiányában tényleges társaságiadó-fizetési kötelezettséggel nem kell számolniuk, ahogyan a Tbj.-törvény  hatálya alatt járulékfizetéssel sem, ha a beltagnak  van heti 36 órát elérő munkaviszonya, a járulékfizetés kötelező minimuma így nem vonatkozik rá.

Az, hogy a társaságnak nincs adott időszakban bevétele – mondjuk azért, mert nem is folytat tevékenységet –, nem jelenti azt, hogy költségei sincsenek!

Először is, a bt.-nek – függetlenül attól, hogy áfa fizetésére nem kötelezett, hiszen alanyi adómentes státuszt választott, illetve más adóterhei sem merülnek fel egy ideig – bankszámlát kell nyitnia az adózás rendjéről szóló törvény értelmében (Art. 38. § (2) bekezdése). Ezért legalább az ezzel összefüggő kiadásainak mértékében számolnia kell költségekkel (és ezeket könyvelni is kell) a tevékenység tényleges folytatása nélkül eltelt időszakokban is.

Továbbá – a fenti körülményektől függetlenül – a számviteli törvény hatálya alatt kettős könyvviteli kötelezettségük van.

Eszerint az újonnan alakuló vállalkozásnak egy ideig biztosan szüksége lesz könyvelőre. A társasági adó és a számviteli törvény hatálya alóli távozásnak és a Katv. hatálya alá történő belépésnek is vannak könyvelőre tartozó feladatai. Igaz, a kata hatálya alá belépés utána a vállalkozás a bevételi nyilvántartás vezetésével eleget tesz könyvelési kötelezettségének.

Fontos tudni, hogy az évi 6 millió forint bevétel (500 ezer forint/hó) – amely mellett a kiegészítő, 40 százalékos adóval még nem kell számolni – egy teljes adóévre, 12 hónapra vonatkozik. Ebből le kell vonni azt az időtartamot, amikor az adott évben nem volt katás a vállalkozás. Például 2017. július 1-jétől katás társaság esetében 6 millió helyett csak 3 millió forint az a bevétel, amelynek eléréséig nincs különadó. Így előfordulhat, hogy a társaság mindösszesen csak 6 millió forint bevételre tett szert, mégis ennek a felére már vonatkozik a 40 százalékos adóteher.

Bevétel hiányában iparűzési adófizetési-kötelezettség nem merül fel. Katásként a következőket kell tudni az iparűzési adóval kapcsolatban.

Az 1990. évi helyi adókról szóló törvény (Htv.) szerint a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozók (kata alanyai) az adóévre választhatják a helyi iparűzési adóban a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó egyszerűsített, tételes adóalap-megállapítási módszert.

A vonatkozó bejelentést a székhely, telephely szerint illetékes önkormányzathoz a kataalanyiság) kezdő napjától számított 45 napon belül vagy az adóév február 15-éig – jogvesztő határidőkig – változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával kell megtenniük, ha úgy döntenek, az adóévi iparűzési adót tételes adóalap szerint teljesítik (Htv. 39/B § (3) bekezdés).

A vállalkozásnak ez a döntése a teljes adóévre vonatkozik, és mindaddig van érvényben, amíg változás-bejelentési nyomtatványon a vállalkozás bejelenti, hogy az adó alapját már nem a tételes adóalap szerinti módszerrel kívánja megállapítani.

A vállalkozásnak a tételes módszer választásakor nem kell éves iparűzési adóbevallást benyújtania, mint a többi esetben. Amennyiben az adózó nem tételes módszer szerint kíván a következő adóévben adózni, úgy ezen szándékát az adóév február 15-éig változás-bejelentési nyomtatványon jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz.

Ez az adózási mód (Htv. 39./B §) azt jelenti, hogy az  iparűzési adóalapj – a tényleges könyvelési adatoktól függetlenül – telephelyenként (ideértve a székhelyt is) évi 2,5 millió forint, ez – az adott önkormányzatnál érvényes adókulcs, de legfeljebb 2 százalék – mellett évi 50 ezer forint iparűzési adót jelent.

A Htv. ismer más adóalap-számítási módokat is. Szakértőnk tapasztalata szerint a katás kisvállalkozások számára a fenti, „rájuk szabott” módszer hozza a legkisebb adóterhet, de ez a cég tevékenységétől, egyéb körülményeitől függően változhat, így érdemes konkrét számítások (az indulás évében tervadatok) alapján dönteni a kérdésben.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:156. paragrafusa egy általános modellből indul ki, amely szerint a betéti társaság üzleti tevékenységét, az operatív feladatokat a betéti társaság beltagja irányítja, kültag viszont nem lehet vezető tisztségviselő. Ez kétségkívül egy diszpozitív, de a Ptk. 3:1. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó szervezeti-működési szabály. Ez azt jelenti, hogy a társaság tagjai szerződéses szabadsággal rendelkeznek ebben a kérdésben: a társasági szerződésben kültag is megjelölhető vezető tisztségviselőként.

Az, hogy a kültag lásson el vezető tisztségviselői feladatköröket, tehát a társaság tagjainak döntésén múlik. A társaság beltagja ettől függetlenül, a társaság kötelezettségei tekintetében korlátlan felelősséggel tartozik (Ptk. 3:154.§.). Ezért (a teljes vagyonával felelős) beltagnak jól meg kell gondolnia, hogy rábízza-e az ügyvezetést a kültagra, mivel a kültag tevékenysége súlyos következményekkel járhat rá nézve.

Az ügyvezető a feladatát megbízási, társas vállalkozói vagy munkaviszony keretén belül láthatja el.

A még nem katás időszakban célszerűen a megbízási jogviszonyt érdemes választani úgy, hogy a vonatkozó szerződésben rendelkezik arról, hogy az ügyvezető ellenszolgáltatás nélkül vállalja és látja el a feladatot.

Olvasónk – a kérdésben írtak szerint – azért szeretné már az idén létrehozni a vállalkozást, hogy jövőre is fel tudjon mutatni egy adóévnyi „létezést”. Fontos szem előtt tartani, hogy ha például erre esetleg a vállalkozás majdani pályázati részvétele okán van szükség, akkor olyankor is a folyamatos működés (lehetőleg pozitív eredménnyel) kapja a „jó pontokat”, és nem a cég puszta léte.

Szakértőnk felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozás megalakítása előtt mindenképpen javasolt jogásszal és könyvelővel is konzultálni (utóbbi segítségére katásként is évente legalább egyszer szüksége lehet a cégnek), akik a tervezett vállalkozás tevékenysége, egyéb körülményeinek ismeretében pontosan fel tudják mérni a jogszerű lehetőségeket és segíteni tudnak a kedvező döntések meghozatalában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (1)
bibi2009

KATA-s bt-nek nem kell kiadásokat vezetni, csak a bevételeit?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Közhatalmi tevékenység díjának továbbhárítása – Áfa 2

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Fővárosi ipa-mentesség

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Járulékfizetés táppénz alatt

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink