hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Repülhet a katából az egyéni vállalkozó, ha erre nem figyelt

  • adozona.hu
3

Egy katás egyéni vállalkozónak több mint 100 ezer forint illetéktartozást mutatott a NAV-folyószámlája tavaly december közepén. Az illetékfizetési kötelezettség egy gépjárművásárlás miatt keletkezett, a kocsit, mint magánszemély szerezte be. A magánszemélyként keletkezett adótartozás elkülöníthető, vagy egyben kezelendő a vállalkozás többi adótartozásával? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.

hirdetés

A kisadózókra vonatkozó szabályokat rögzítő 2012. évi CXLVII. törvény 5. paragrafus (1) bekezdés j pontja értelmében megszűnik a kataalanyiság abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot. Az adóalanyiság ebben az esetben a megszűnésről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napján szűnik meg.

Az adózás rendjéről szóló törvény 4. paragrafusának (1) bekezdése szerint az illeték is adónak tekintendő, a vagyonszerzési illetéktartozás pedig egy, az állami adóhatóság által nyilvántartott adótartozás.

A fenti törvényi megfogalmazás alapján arra is lehetne következtetni, hogy csak az egyéni vállalkozási tevékenységet érintő adótartozást kell figyelembe venni az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatban, s a magánszemély vállalkozási tevékenységéhez nem kapcsolódó adótartozás nem érinti az adóalanyiságot.

Sajnos a Kúria nem osztja ezt az álláspontot. A Kúria Kfv.I.35.463/2014/5.számú ítéletében ugyanis egyértelműen leszögezi, hogy az egyéni vállalkozó természetes személy jogalanyisága nem válik el a természetes személy jogalanyiságától, a magánszemélyként.

A Kúria ítélete kifejti továbbá, hogy az adóhatóság egy adószámlán, a magánszemély adóazonosító jelén tartja nyilván a magánszemélyek adókötelezettségét, függetlenül attól, hogy a magánszemély folytat-e vállalkozói tevékenységet vagy sem.

Nincs arra mód, hogy az adóhatóság ugyanazon magánszemélyhez kötődően két külön folyószámlát vezessen, vagy a magánszemély adószámláján elkülönítse a magánszemélyként, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban felmerült adókötelezettségeket.

Más a helyzet a társas vállalkozások esetében, hiszen ezen társas vállalkozások eltérő adójogi szabályozással rendelkeznek, elkülönült jogalanyként folytatják tevékenységüket.

A fentiek alapján tehát, bár a kata alanya az egyéni vállalkozás, de mivel ezen vállalkozás nem tekinthető az adott természetes személytől elkülönülő adóalanynak, így a vállalkozási tevékenységen kívül keletkezett adótartozás is beleszámít a 100 ezer forintos összeghatárba.

Fontos kiemelni, hogy a tartozást nettó módon kell számítani, azaz, ha más adónemben egyidejűleg túlfizetés áll fenn, annak összegét csökkentő tételként kell figyelembe venni. Ugyanakkor a Kúria ítéletében hangsúlyozza, hogy a nettósításra csakis az ugyanazon adóhatóságnál kimutatott adótúlfizetés esetén van lehetőség, mert csak ez esetben biztosítható az adónemek közötti átjárás.

Ezért például az iparűzési adónemben mutatkozó esetleges túlfizetés nem vehető figyelembe a nettósításnál, mert azt nem az állami, hanem az önkormányzati adóhatóság tartja nyilván.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (3)

Ruszin Zsolt

Bezzeg amikor a könyvelő hozzáférést kér, akkor deréktől lefelé az illető magánszemély, afelett meg egyéni vállalkozó. Nem lehetne törvénnyel kötelezni a Kúriát, hogy az ellentétes eseti döntést követő 30 napon belül jogegységi döntést hozzon?

Katalin Bartha

Valóban, ahogy Vadász Iván kolléga úr hivatkozza.
Nem mellesleg a technikai feltételei is megvannak annak, hogy külön tartsa nyilván az adóhatóság a msz és az ev adókötelezettségeit, befizetéseit. A msz-t adószempontból az adóazonosítójel azonosítja, míg az ev-i "mivoltát" az adószáma.
Most a le- és átállás miatt épp nem tudok ránézni a folyószámlámra, de korábbi emlékeim szerint simán kétfelé könyveli a NAV a msz és uezen msz ev-kénti adókötelezettségét.

Vadász Iván

A Kúria is összevissza beszél, hiszen a KGD 2014.48 (Kúria, Kfv. I. 35 683/2011.) ítéletben kimondták:
„Egyetért a Kúria azzal a megállapítással is, hogy az egyéni vállalkozás és magánszemély vagyona elkülönül egymástól. Az egyéni vállalkozásban megjelenő összegeket nem lehet a magánszemély tulajdonaként kezelni….”

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Besorolás 2.

Bagdi Lajos

Adótanácsadás Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Katás cseden

Széles Imre

tb-szakértő

Tb – csekkes befizetés

Széles Imre

tb-szakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X