Nemcsak üst, de még ezek is kellenek pálinkafőzéshez

Megosztás Tetszik

Egy kft. a pálinkafőzést szeretné fő tevékenységi körébe felvenni. A kft. most alakulna. Milyen speciális szabályok (bejelentési kötelezettségek) vonatkoznak a pálinkafőzésre, ha valaki üzletszerűen szeretne ezzel foglalkozni? A kérdésre dr. Verbai Tamás jogász válaszol.

Mindenekelőtt felhívom a kérdést feltevő figyelmét, hogy a kérdésben szereplő problémára csak a tényállás teljes ismerete mellett adható egzakt válasz, ugyanakkor az általa előadottak alapján az alábbi következtetések vonhatók le.

A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jövtv.) 3. §-ának (2) bekezdése szerint jövedéki termékek a) az ásványolaj, b) az alkoholtermék, c) a sör, d) a bor, e) a pezsgő, f) a köztes alkoholtermék, g) a dohánygyártmány.

A Jövtv. 34. § (2) pontja szerint jövedéki termék kizárólag olyan adóraktárban állítható elő – ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is – amelynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik.

A Jövtv. 35. §. (1) bekezdése szerint az adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,

a)    aki könyvvezetési kötelezettségének – (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető;

b)    akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;

c)    aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;

d)    aki a 38. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja (rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta);

e)    aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik;

f)      

g)    aki

ga) jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, vagy

gb) külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlattal rendelkezik [a továbbiakban ga)-gb) pont együtt: jövedéki ügyintéző], vagy

gc) jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.

A Jövtv. 74. §-ának (1) bekezdése alapján alkoholtermék előállítására alkalmas desztillálóberendezés a vámhatóság engedélyével állítható elő és értékesíthető, továbbá a magánfőző desztillálóberendezése kivételével a vámhatóság engedélyével birtokolható.

A Jövtv. 103. §-ának (2) bekezdés c) pontja szerint jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység a szabadforgalomba bocsátott, az e bekezdés a) és b) pontjában nem említett egyéb jövedéki termék belföldön történő beszerzése, készletezése és továbbforgalmazók részére történő értékesítése, a (3)–(5) és (7) bekezdésben foglalt eltéréssel.

A nem jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységek körébe olyan kereskedelmi tevékenységek tartoznak, amelyek a jövedéki szabályozás szerint nem tekinthetők jövedéki engedélyes kereskedelmi vagy export-import tevékenységnek. E tevékenységek alatt általában a nem továbbforgalmazási célú, vagyis a lakossági fogyasztóknak és más végső felhasználóknak való értékesítést kell érteni.

A fenti jogszabályi hivatkozást figyelembe véve, jövedéki termék előállítása kizárólag adóraktári engedély birtokában lehetséges, míg annak értékesítéséhez, amennyiben az nagykereskedelmi formában történik, jövedéki engedély szükséges.