adozona.hu
T/2022. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzésének elősegítése érdekében szükséges módosításáról
T/2022. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzésének elősegítése érdekében szükséges módosításáról
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"50. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben a kérelemnek megfelelő tartalommal
a) részmunkaidőt kikötni,
b) távmunka-végzést engedélyezni,
c) megosztott munkakörben történő foglalkoztatást engedélyezni,
d) rugalmas vagy munkáltatónál irányadó munkarendtől egyébként eltérő munkarendet engedélyezni...
T/2022. számú törvényjavaslat indokolással - Egyes törvényeknek a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzésének elősegítése érdekében szükséges módosításáról
2014. évi ... törvény egyes törvényeknek a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzésének elősegítése érdekében szükséges módosításáról
1. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX törvény 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"50. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott kormánytisztviselő írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben a kérelemnek megfelelő tartalommal
a) részmunkaidőt kikötni,
b) távmunka-végzést engedélyezni,
c) megosztott munkakörben történő foglalkoztatást engedélyezni,
d) rugalmas vagy munkáltatónál irányadó munkarendtől egyébként eltérő munkarendet engedélyezni, ha a kormánytisztviselő a kérelem benyújtásakor a 111. §-ban foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.
(2) A munkáltató a kormánytisztviselőnek a munkaidő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az számára aránytalan költséggel járna vagy az az ésszerű munkaszervezést kizárná. A munkáltató köteles írásban megindokolni a kérelem megtagadását.
(3) A részmunkaidő kikötése
a) a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a kormánytisztviselőnek betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(4) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatóval közölni. A kérelemben a kormánytisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót
a) a fizetés nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján kikötött részmunkaidőben a munkáltató a kormánytisztviselőt
a) a kérelem szerinti időpontig, de
b) legfeljebb a gyermek hároméves koráig
köteles foglalkoztatni. Ezt követően a kormánytisztviselő munkaidejét a kérelem benyújtása előtti mérték szerint kell megállapítani."
2. §
(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az 58. §-t megelőzően az alábbi új címmel egészül ki:"35/A. A munkaszerződés módosítására irányuló eljárás"
(2) Az Mt. a 61. §-t megelőzően az alábbi új címmel egészül ki:
"33/B. Sajátos foglalkoztatásai formák alkalmazása"
(3) Az Mt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"61. § (1) A munkáltató a munkakörök megjelölésével tájékoztatja a munkavállalókat
a) a teljes vagy részmunkaidős,
b) a távmunka-végzésre irányuló,
c) megosztott munkakörben történő,
d) rugalmas vagy munkáltatónál irányadó munkarendtől egyébként eltérő munkarendben történő, valamint
e) a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről.
(2) A munkavállaló munkaszerződés módosítására irányuló ajánlatára a munkáltató tizenöt napon belül írásban nyilatkozik.
(3) A munkavállaló a 128. § szerinti fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a gyermek három éves koráig terjedő időtartamra a munkáltatóhoz címzett egyoldalú nyilatkozatával a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosíthatja.
(4) A munkáltató a munkaszerződést a munkavállaló ajánlatának megfelelő tartalommal módosítja, ha
a) a munkavállaló az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt foglalkoztatási formák valamelyikére, és
b) az a) pont szerint választott foglalkoztatási forma a munkáltató számára aránytalan költséggel nem jár vagy az az ésszerű munkaszervezést nem zárja ki.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti munkavállalói ajánlat a választható foglalkoztatási formák közül többnek az együttes alkalmazására vagy vegyítésére is vonatkozhat"
3. §
Az Mt. 65. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:[(3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt]
"c) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §), illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő időszak,"
[tartama alatt.]
4. §
E törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, és a kihirdetését követő második hónap második napján hatályát veszti.INDOKOLÁS
Általános indokolás
A rugalmas munkaerőpiac nem azt kell, hogy jelentse, hogy hamar és könnyen lehessen elbocsátani a munkavállalót, hanem éppen azt, hogy hamar és könnyen, az egyéni élethelyzethez és szükségletekhez igazodva lehessen visszaintegrálni a munkavállalót, különösen a kisgyermekes nőket. Ennek érdekében szükséges az atipikus foglalkoztatási formák (a részmunkaidő mellett a távmunka, rugalmas munkaidő, sűrített munkahét, munkakörmegosztás és ezek kombinációja) szélesebb körű alkalmazásának biztosítása a közszférában és a versenyszférában egyaránt.A gyermekvállalás tekintetében legaktívabb korosztály foglalkoztatásának bővülését elsősorban a rugalmas munkavégzés hiánya akadályozza. Ennek ellenére a hatályos Munka törvénykönyve nem biztosítja azt, hogy a sokféle, egyéni élethelyzetekhez igazodó rugalmas munkavégzési formák garantáltan rendelkezésre álljanak azoknak a kisgyerekes nőknek, akik vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.
Részletes indokolás
Az 1. és 2. §-hoz
A kötelező napi négyórás részmunkaidő a gyermek hároméves koráig bármily fontos lehetőség, önmagában nem ad megoldást a kisgyermekes szülők azon jelentős többsége számára, akik a félállásból fakadó keresetcsökkenést nem tudják ellentételezni, így nem élnek törvényi lehetőségükkel a munkaszerződés módosításának kezdeményezésére.Javaslatunk arra irányul, hogy ne csak a részmunkaidőt ismerje el a törvény, mint a munkáltató által a kisgyerekes nő kérésére kötelezően biztosítandó munkavégzési formát. A rugalmas foglalkoztatási formák, mint a távmunkával kombinált munkavégzés, a megosztott munkakör, vagy a sűrített munkahét alkalmazására vonatkozó munkavállalói javaslatokat is érdemben meg kelljen vizsgálni, és azt - hacsak az a munkáltató számára aránytalan teherrel nem jár - teljesíteni is.
A 3. §-hoz
Az új Munka törvénykönyve a felmondási védelem korlátozásával a korábbiaknál hátrányosabb helyzetbe hozta a három évesnél kisebb gyermeket nevelő nőket. A jelenlegi szabályok szerint bizonyos feltételek esetén akár rendes felmondással is kirúghatok a kisgyerekes anyák, ha a gyermekük három éves kora előtt mennek vissza dolgozni. Ezzel éppen abban az időszakban nem kapják meg a szükséges törvényi védelmet, amikor arra a legnagyobb szükségük volna: amikor a munka és gyerek ellátásával kapcsolatos feladatok összeegyeztetése nagyfokú rugalmasságot igényel a munkáltató részéről is.Ezért a javaslatunk visszaállítaná azt a korábbi szabályozást, ami minden körülmények közt biztosította a kisgyerekes nő felmondási védelmét a gyerek három éves koráig. Nincs ugyanis elvi alapja annak, hogy az első három évben járó védelem a szülőt állásának megtartása érdekében tartsa otthon úgy, hogy egyébként gazdaságilag minden érintett abban lenne érdekelt, hogy visszatérjen a munkahelyére.
A 4. §-hoz
Hatálybaléptető rendelkezés.