adozona.hu
T/18632. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
T/18632. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
Kiválasztott időállapot:
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. A garantált illetmény mértéke egyetlen fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér....
T/18632. számú törvényjavaslat indokolással - egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
2017. évi ... törvény egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, valamint a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg. A garantált illetmény mértéke egyetlen fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér."
2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2. §
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) Az e törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) ha az adóalap nem haladja meg az 1,656 millió forintot, az adóalap 0 százaléka,
b) ha az adóalap meghaladja az 1,656 millió forintot, de nem haladja meg a 3,6 millió forintot, az 1,656 millió forintot meghaladó rész 12 százaléka,
c) ha az adóalap meghaladja a 3,6 millió forintot, 233 280 forint és a 3,6 millió forintot meghaladó rész 24 százaléka."
3. §
(1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(2) A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
a) egy eltartott esetén
aa) 2017-ben 66 670 forint,
ab) 2018-ban 100 000 forint,
ac) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
b) kettő eltartott esetén
ba) 2017-ben 100 000 forint,
bb) 2018-ban 116 670 forint,
bc) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint."
(2) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Kedvezményezett eltartott]
"a) az a tankötelezett gyermek, illetve, annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betöltő gyermek (személy), akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult,"
3. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
4. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:"(3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 4,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 1 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék."
4. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
5. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:[(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult a) a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy]
"ba) a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszonnegyedik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonhatodik - életévét betölti; továbbá""
6. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:"(1) A családi pótlék havi összege
a) egygyermekes család esetén 15 800 forint,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 20 000 forint,
c) kétgyermekes család esetén gyermekenként 17 300 forint,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 21 400 forint,
e) három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 20 800 forint,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 24 600 forint,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 30 300 forint,
h) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 37 500 forint,
i) a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 26 400 forint,
j) a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett, a g) és h) pontok alá nem tartozó, továbbá a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 19 200 forint."
5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
7. §
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklete a mellékletben foglaltak szerint módosul.6. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
8. §
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 206/A. §-sal egészül ki:"206/A. §
A köztulajdonban álló munkáltató a munkavállalónak legalább olyan mértékű éves béremelést biztosít, mint a munkabéremelésnek a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban folytatott konzultációt követően megállapított elvárt mértéke."
7. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
9. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 36. §-a hatályát veszti.10. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben megjelölt eltéréssel - 2017. január 1-jén lép hatályba.(2) A 2. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2017. évi ... törvényhez
"Melléklet egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi ... törvényhez
Az Áfatv. 3. számú melléklete a következő I/B. résszel egészül ki:"I/B. Helyben termelt alapvető élelmiszerek
"
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Égető szükség van egy, a dolgozói szegénység elleni program elfogadására, mert az elmúlt hét és fél év nem hozta meg a kormány által ígért felemelkedést. Az egymillió új munkahely ígérete szertefoszlott, 2010-hez képest éves szinten 158 ezer fővel bővült a versenyszférában alkalmazásban állók száma. Az egymillió új munkahely ígéretét felváltó teljes foglalkoztatás programja megélhetést nem adó munkahelyek tömegét hozta. A jövedelmi szegénységben élő foglalkoztatottak száma korábban nem látott mértékben nőtt. 2011 és 2015 között közel kétszeresére, 400 ezer fölé nőtt a dolgozó szegények száma. A NAV adatai szerint 2015-ben az adózók közel háromnegyedének jövedelme esett az átlagbér alá, ebből másfél millióan adóztak a minimálbér vagy az alatti jövedelem után. 2011 és 2016 között éves átlagban mindössze 2,8 százalékkal nőttek a nettó reálkeresetek, de ez is a felső 10 százaléknál csapódott le.A Fidesz-KDNP olyan munkaalapú társadalmat teremtett, amelyben a munka nem garancia a megélhetésre. Egyre többen tapasztalják meg azt, hogy a munkával szerzett jövedelmük nem fedezi a tisztességes megélhetés költségeit. A kormány felelőssége egyértelmű: a magyar bérek leszakadása tudatos kormánypolitika, az alacsony bérekre alapozott gazdaságpolitika eredménye. A közmunkabér csökkentése, a minimálbér megadóztatása, az igazságtalan egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer, a közalkalmazotti bérek befagyasztása, az áfaemelés, az áthárított adók sora és számos más intézkedés együttes hatására a társadalom 80 százaléka került rosszabb helyzetbe. Nem jött be a kormány számítása: az Európa legrugalmasabb munkaerőpiacát megteremtő Munka törvénykönyve és az egykulcsos adó nem tudott lendületet adni a foglalkoztatásnak, ellenben még kiszolgáltatottabbá tette a munkavállalókat.
Az LMP dolgozói szegénység elleni intézkedéseit tartalmazó javaslatcsomagja abból indul ki, hogy aki nyolc órát dolgozik, ne kereshessen kevesebbet a létminimumnál. Célunk az igazságos közteherviselés elveinek érvényre juttatása valamint a gyermeket nevelő családok terheinek jelentősebb és hosszabb távú kompenzálása. Csomagunk a következő elemekből áll: többkulcsos személyi jövedelemadó, adómentes minimálbér, a munkavállalói járulékok csökkentése, a közszféra bérrendezése, nagyobb mértékű és hosszabb távú hozzájárulás a gyermekes családok költségeihez a családi pótlék emelésével és a felsőoktatásban továbbtanuló gyermekekre való kiterjesztésével, a családi adókedvezmény rendszerének igazságosabbá tétele, valamint a helyben termelt alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése. Az LMP programja szerint az élőmunka terheinek csökkentését és a bérek emelését a tőkejövedelmek és a környezethasználat nagyobb megadóztatása, a fölösleges kiadások lefaragása és az adócsalások elleni hatékonyabb fellépés ellensúlyozza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1., 8. §
A törvényjavaslat kimondja, hogy a garantált illetmény egyetlen közalkalmazotti fizetési fokozatban sem lehet kevesebb, mint a minimálbér, valamint előírja az közszféra cégeinek munkavállalói esetében a bérajánlások kötelező megtartását.2-3., 9. §
A törvényjavaslat az általános indokolásban meghatározott célokat úgy teljesíti, hogy visszaállítja a személyi jövedelemadó progresszivitását (ezzel a nagy összegű osztalékjövedelmek esetében is megteremtve a jelenleginél magasabb adókulcsot), továbbá hatályon kívül helyezi a stabilitási törvénynek az egykulcsos jövedelemadóztatást előíró rendelkezéseit. A minimálbér adómentes lesz, nettó értéke 26 ezer forinttal nő. Az átlagbér -bruttó 300 ezer forint - nettója 38 ezer forinttal nő. Még a dupla átlagbért keresők is érezhetően, 23 ezer forinttal többet visznek haza. Több adót csak havi bruttó 1 millió forintnál többet keresőknek kell fizetni.A családi adókedvezmény rendszerének jelenlegi aránytalanságait tompítaná az egy gyermekeseknek járó kedvezmény megduplázása az elkövetkező két évben. Ezzel az egy és két gyermek esetén járó kedvezmény gyermekenkénti összege 2019-re kiegyenlítődne.
4. §
A természetbeni és a pénzbeli egészségügyi járulék csökkentése. Annak érdekében, hogy az élőmunka terhei csökkenjenek, és a minimálbér nettója is jelentősebben nőjön, csökkenteni javasoljuk a munkavállaló által fizetett járulékokat. Az egészségügyi kassza kiadásainak így is 25%-át más forrásból fedezik a központi költségvetésben, ezt az arányt növelni kell majd.5-6. §
A javaslat nagyobb mértékben és hosszabb távon járulna hozzá a gyermeket nevelő családok költségeihez. A lassan tizedik éve befagyasztott, minden gyermekes családnak alanyi jogon járó családi pótlék emelése szükséges legalább az elmúlt évek inflációjának megfelelő mértékben. A magasabb szegénységi kockázatú családok esetében a családi pótlék nagyobb mértékű differenciálása indokolt. Tekintettel arra, hogy a gyermekről való gondoskodással járó kiadások nem szűnnek meg a középfokú tanulmányok végeztével, szükségesnek tartjuk a családtámogatások meghosszabbított folyósítását addig az időpontig, amíg a gyermek tanulmányai folytán keresőtevékenységből származó rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik. Javaslatunk szerint a családi pótlék a gyermek felsőfokú tanulmányainak végéig, de legfeljebb 24 éves korig járna.7. §
A fogyasztás adóztatását továbbra fontosnak tartjuk, azonban nem szeretnénk fenntartani Európa legmagasabb adókulcsait. Továbbá az adóterhek arányainak beállításával támogatni akarjuk az egészséges életmódot, és támogatni akarjuk a hátrányos helyzetben lévő - és a vidéki megélhetés számára különösen lényeges - mezőgazdaságot és élelmiszeripari ágazatokat. Demagóg pénzosztogatás helyett, amely ráadásul inkább a közép-felső rétegeket segítené, az LMP a Magyarországon is termő (nyers) gyümölcsök a zöldségek, a friss (nem tartósított) kenyér, a pékáru, a liszt, a rizs, a nyers húsfélék, illetve édesvízi halak áfáját csökkentené 5%-ra. Az áfacsökkentett termékcsoportban nincsenek benne a fűszerek, a cukor, és a tartós, illetve feldolgozott termékek, valamint az élvezeti cikkek. Az áfacsökkentés ugyanúgy vonatkozzon a tenyésztett és nem tenyésztett édesvízi halakra is, valamint a mézre (ennek termelésében nagyhatalomnak számítunk) és a fűszerek közül kivételként a (hungarikum) fűszerpaprikára.10. §
Hatálybaléptető rendelkezés, amely a költségvetési és adóévhez igazodik.