81/2009. Számviteli kérdés

496/2010/Szt. 77. § (7) bek./ISZ

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2010. január 1-jétől hatályba lépett (a 2009. évi LXXVII. törvény 148., 150., 152-153. §-aiban kihirdetett) módosítása a kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével megváltoztatja a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott-adott engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását. A jövőben ezeket a tételeket az általán...

81/2009. Számviteli kérdés
496/2010/Szt. 77. § (7) bek./ISZ
Az értékesítési forgalomhoz kötött, utólag adott, nem számlázott engedmény 2010-től módosuló, új elszámolási szabályai szerint időbeli elhatárolással kell-e a tárgyévre vonatkozó, de az azt követő üzleti évben rendezett engedményt beállítani a tárgyévi beszámolóba?
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2010. január 1-jétől hatályba lépett (a 2009. évi LXXVII. törvény 148., 150., 152-153. §-aiban kihirdetett) módosítása a kialakult üzleti gyakorlat figyelembevételével megváltoztatja a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott-adott engedmény szerződés szerinti összegének elszámolását. A jövőben ezeket a tételeket az általános szabályok szerint kell elszámolni mind a bevételek-ráfordítások, mind a követelések-kötelezettségek között, az elszámolásnak nem lesz feltétele az engedmény összegének tényleges pénzügyi teljesítése.
Az elszámolásnak továbbra is feltétele a felek közötti, az elszámolási időszak elején megkötött (vagy keret jellegű) engedménynyújtásról szóló szerződés, illetve az elszámolási időszak végét követően kiállított jóváíró (értesítő) levél, amelyben az elszámolási időszakra vonatkozó, konkrét engedményösszeg szerepel. Ezek alapján a járó engedményt egyéb követelésként az egyéb bevételekkel szemben, a fizetendő engedményt pedig egyéb rövid lejáratú kötelezettségként az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni.
Mindezekből következően a szóban forgó engedmény időbeli elhatárolására nincs lehetőség, hiszen a járó, illetve a fizetendő engedményt (ha az engedmény figyelembe veendő elszámolási időszaka a mérleg fordulónapjáig lezárult) követelésként és kötelezettségként a tárgyévben, vagy (ha az engedmény figyelembe veendő elszámolási időszaka a mérleg fordulónapjáig nem zárult le) követelésként és kötelezettségként a következő üzleti évben kell a feleknek kimutatniuk.
A felek az engedményből származó követelésüket, illetve kötelezettségüket akár pénzügyi rendezéssel, akár beszámítással vagy egyéb más módon is rendezhetik, a számviteli törvény fenti tételeire vonatkozó általános elszámolási szabályainak megfelelően.
A módosított elszámolási szabályt a 2009. üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni, 2010-től a szabály alkalmazása kötelező.
[2000. évi C. törvény 29. § (6) bek., 43. § (1) bek., 77. § (7) bek., 81. § (5) bek.]
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.