adozona.hu
21/2009. Számviteli kérdés
21/2009. Számviteli kérdés
45/2010/Áhsz. 18. § (2)-(3) bek./ISZ
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A színházi díszletek, kellékek számviteli elszámolása a vásárlás alapját képező szerződés, az annak alapján elvégzett munka, valamint a kiállított számla tartalmától függ. Amennyiben a szerződés termék előállítására vonatkozik és annak alapján kézzel fogható, birtokba vehető dolog jön létre, valamint a számla is termékértékesítésről szól, akkor a megvalósult gazdasági esemény készlet-, illetve tárgyi eszközbeszerzésnek minősül. Az eszközök bekerülési értékének meghatározásához a 2000. évi C. ...
21/2009. Számviteli kérdés
45/2010/Áhsz. 18. § (2)-(3) bek./ISZ
Hogyan kell elszámolnia a költségvetési szervnek a vállalkozási szerződés alapján készült színházi díszleteket, kellékeket?
A színházi díszletek, kellékek számviteli elszámolása a vásárlás alapját képező szerződés, az annak alapján elvégzett munka, valamint a kiállított számla tartalmától függ. Amennyiben a szerződés termék előállítására vonatkozik és annak alapján kézzel fogható, birtokba vehető dolog jön létre, valamint a számla is termékértékesítésről szól, akkor a megvalósult gazdasági esemény készlet-, illetve tárgyi eszközbeszerzésnek minősül. Az eszközök bekerülési értékének meghatározásához a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-51. §-ai, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 28-29/B. §-ai tartalmaznak előírásokat. Ezek alapján a készlet és a tárgyi eszköz bekerülési értékének részét képezi az anyagköltségen kívül minden olyan költség is, amely a termék előállítása érdekében merült fel és ahhoz közvetlenül vagy megfelelő mutatók segítségével hozzárendelhető, így például a tervezés és az elkészítés során felmerült költségek a szállítási költség, valamint tárgyi eszköz esetében a beszerelés (felállítás), üzembe helyezés és az átalakítás költségei is.A színházi díszleteket, kellékeket is, mint minden más eszközt, az Sztv. 26. és 28. §-a, valamint az Áhsz. 18. és 21. §-a szerint kell megítélni beszerzéskor abból a szempontból, hogy azok készletnek vagy tárgyi eszköznek minősülnek-e. Az intézmény tevékenységét tartósan (éven túl) szolgáló eszközöket a tárgyi eszközök közé, az éven belül elhasználódó vagy felhasználásra kerülő eszközöket pedig a készletek közé kell sorolni értéküktől függetlenül.
A készletek bekerülési értékét beszerzéskor el kell számolni kiadásként, függetlenül attól, hogy azt a költségvetési szerv azonnal felhasználja, vagy raktárra veszi. A várható használati idő alapján tárgyi eszköznek minősülő eszközök esetében az egyedi bekerülési érték dönti el, hogy kis értékű vagy nagy értékű tárgyi eszközről van szó. A kis értékű, azaz (legfeljebb) 100 ezer forint alatti egyedi beszerzési értékű tárgyi eszközök bekerülési értéke beszerzéskor egy összegben dologi kiadásként elszámolható, és ha az intézmény nem rendelkezik raktárral, az ilyen eszközt értékben nem, csak mennyiségben kell nyilvántartani. A nagy értékű tárgyi eszközöket mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani és a könyvviteli mérlegben meg kell jeleníteni.
Az intézmény számvitel-politikájában köteles szabályozni az eszközök elszámolására vonatkozó sajátosságokat. Amennyiben a működés során előfordul, hogy nincs egyértelmű döntés arra vonatkozóan, hogy egy darabot éven túl is műsoron tart-e a színház, azaz bizonytalan, hogy az adott díszlet tartósan szolgálja-e a tevékenységet, akkor az intézmény a szabályzatában rendelkezhet úgy, hogy az ilyen eszközt a készletek közé sorolja.
Ha a díszletek elkészítésére vonatkozó szerződés teljesítése során mégsem jön létre tárgyiasult eszköz vagy a megrendelés eleve nem egy termék előállítására, hanem például csak a tervezésre irányul, akkor indokolt az ellenértéket szolgáltatási kiadásként megjeleníteni. Ebben az esetben a kifizetéseket a 03. űrlap 29. során, az egyéb üzemeltetési, fenntartási kiadások között kell elszámolni.
[2000. évi C. törvény 26. § (1) bek., 28. § (3) bek., 47. § (1) bek., 51. § (1) bek., 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 15. § (2) bek., 18. § (2) bek., 21. § (1) bek.]