adozona.hu
23/2009. Számviteli kérdés
23/2009. Számviteli kérdés
485/2010/Szt. 77. § (3) bek./ISZ
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérdésben leírt adásvétel valójában részletfizetéssel, halasztott fizetéssel történő értékesítés, amely esetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 72. §-ának (3) bekezdése szerint az eladott termék eladási árát a termék átadásakor kell elszámolni, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától. Bár a hivatkozott törvényi előírás termékeladás részletfizetéséről szól, amikor az eladási árat árbevételként kell elszámolni, de nyilvánvaló...
A számviteli előírások szerint az adásvételi szerződés alapján a tárgyi eszközök (azon belül az ingatlanok) között kimutatott, kivett művelési ágú földterület eladását akkor kell értékesítésként számla alapján elszámolni, amikor a szerződés szerinti teljesítés megtörtént és a teljesítést a vevő elismerte. A szerződés szerinti teljesítésnek, az állományból történő kivezetésnek nem feltétele a tulajdonjognak a vevőre való átszállása. A számlát az ingatlannak a vevő használatába adásakor a használatba adás időpontjával, mint teljesítési időponttal kell kiállítani a vételár teljes összegéről, és ezzel az időponttal kell könyvelni, függetlenül attól, hogy az ellenértéket milyen módon és mikor fizetik meg. Ugyanezzel az időponttal kell kivezetni a társaság könyveiből és a számviteli törvény 81. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kimutatni a földterület könyv szerinti értékét.
A részletfizetés azt jelenti a Ptk. 376. §-a szerint is, hogy a dolgot a vevőnek átadták a vételár teljes kiegyenlítése előtt, s a vevő a vételárat részletekben fizeti meg. A részletfizetés nem azonos a részteljesítéssel. Így az egyes részleteket nem lehet számlázni. Az átadáskor kell a teljes eladási árról a számlát kiállítani.
A vételár törlesztését a részletek megfizetésekor, a pénzbefizetés, illetve pénzátutalás bizonylata alapján kell könyvelni. Megjegyezzük továbbá, hogy a kamat felszámításának is csak ilyen feltételek mellett van létjogosultsága, és csak ilyen esetben lehet azt a feleknél kamatbevételként és kamatráfordításként elszámolni, tekintettel arra, hogy az ügylet valójában egy hosszú lejáratú kereskedelmi hitelben való értékesítésnek feleltethető meg.
Abban az esetben, ha a vevő a tízéves időszak alatt nem teljesíti részletfizetési kötelezettségét és az adásvétel a szerződés szerinti feltételek nem teljesítése miatt meghiúsul, a következők szerint indokolt eljárni. A számviteli törvény 77. §-ának (6) bekezdése szerint egyéb bevételt csökkentő tételként kell elszámolni a 77. § (3) bekezdésének e) pontja szerint értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesítésének későbbi meghiúsulása miatt visszavett, a két időpont között használt eszköz 73. § (2) bekezdés d) pontjának szabályai szerinti visszavételkori értékét. A visszavett tárgyi eszközt a számviteli törvény 50. §-ának (6) bekezdése alapján a helyesbítő számla szerinti visszavételi értéken kell állományba venni az egyéb ráfordítások csökkentésével.
[2000. évi C. törvény 77. § (3) bek. e) pont, 77. § (6) bek.]