hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vége a büntető illetéknek, ha meghiúsul a lízingügylet

  • dr. Kelemen László

Kedvezően változtak a nemrégiben elfogadott adótörvény-módosítási csomagban a meghiúsult lízingügyletekre vonatkozó illetékszabályok.

hirdetés
hirdetés

Két cikkből álló összeállításunk első részében bemutattuk, hogyan fejlődött az ingatlanlízingre vonatkozó illetékszabályozás, illetve milyen változások várhatók ezen a téren a közelmúltban elfogadott adócsomag nyomán. Elemeztük az ingatlanlízing és az illeték viszonyát, s tisztáztuk, hogy mikor lehetséges kedvezményes vagyonszerzési illetéket alkalmazni.

Mostani cikkünkben a meghiúsult lízingügyletek esetén alkalmazandó illetékszabályokat ismertetjük, különös tekintettel a bírósági jog fejlődésére, illetve arra, hogyan reagált a pénzügyi kormányzat a bíróság jogértelmezésére. Ennek keretében elemezzük a legújabb jogszabály-módosítást is, amely ismételten pontosítja a lízingügyletek meghiúsulása esetén alkalmazott illetékszabályokat.

A kedvezményes illeték alkalmazása

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint a lízingbeadónak (aki a lízingbevevő által kijelölt ingatlant vásárolja meg) visszterhes vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége keletkezik az ingatlan tulajdonjogának megszerzésével. A nyílt végű pénzügyi lízingügyletben az általános illetékfizetés, míg a zárt végű pénzügyi lízingügyletben (azaz akkor, amikor már a futamidő elején biztos a lízingbevevő futamidő végi tulajdonszerzése) kedvezményes illetékfizetés alkalmazandó. Ezen ügyletet (azaz a zárt végű lízinget) a törvény továbbértékesítésnek tekinti. Továbbértékesítés az ingatlan – illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított – két éven belüli eladása vagy a futamidő végén tulajdonjogátszállást eredményező pénzügyi lízingbe adása [illetéktörvény 23/A § paragrafus (1a) bekezdés b) pontja].

Kérdéses ugyanakkor, hogyan kell értelmezni a kétéves szabályt. A gyakorlatban a lízingcégek a fenti rendelkezést úgy alkalmazták, hogy a vagyonszerzéstől számított két éven belül soha nem szüntették meg a lízingszerződést (még akkor sem, ha a lízingbevevő nem teljesített), így a tulajdonszerzéstől számított két éven belül mindenképpen igazolható volt a lízingszerződés megléte. A lentebb részletezett bírósági ítélet ugyanakkor a kétéves szabályt, illetve a továbbértékesítés fogalmát ettől gyökeresen eltérően értelmezte.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből kiderül, miért volt problémás az adóhatósági, illetve bírósági jogértelmezés, és hogyan orvosolták a problémát a jogalkotók.

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A 2017-es változásokról itt, a 2018-asokról itt olvashatja el korábbi cikkeinket!

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

OEP-finanszírozás könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

2017 november
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X