Ingatlan-illeték 2015 – Használati útmutató

Megosztás Tetszik

Mit számol a kalkulátor? Az ingatlan-illeték 2015 kalkulátor az ingatlanokra (lakás, telek, termőföld, egyéb ingatlan) vonatkozó vagyonszerzési illeték összegének meghatározására szolgál egyszerűsített formában. A számított adatok tájékoztató jellegűek.

Mit számol a kalkulátor?

Az ingatlan illeték 2015 kalkulátor az ingatlanokra (lakás, telek, termőföld, egyéb ingatlan) vonatkozó vagyonszerzési illeték összegének meghatározására szolgál egyszerűsített módon, a kiszámított adatok tájékoztató jellegűek.

A kalkulátor a vagyon típusa szerint a lakás, telek, termőföld és egyéb ingatlan vagyonszerzésére vonatkozó főbb illetékszabályokat kezeli,  vétel,  ajándékozás és öröklés esetében. Tartalmazza az öröklési és ajándékozási illeték szabályait, a lakásokra vonatkozó mentességeket és kedvezményeket, építkezésnél a telekszerzés illetékmentességét, valamint az ingatlanforgalmazásra, a termőföldre és az egyéb ingatlanokra vonatkozó speciális szabályokat. A számítás eredménye a felhasználók tájékoztatását szolgálja.

Főbb illetékszabályok

Öröklési és ajándékozási illeték

Öröklés és ajándékozás esetében az illeték általános mértéke 18%, a lakástulajdon illetve lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes megszerzése esetében 9%.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Illetékfizetés kötelezettség akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon – például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással – történt.

A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 4%, azonban ingatlan szerzése esetén, ha annak forgalmi értéke több mint 1 milliárd forint, az e fölötti értékre csak 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

A lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Csak akkor kell illetéket fizetni, ha a vásárolt lakás értéke a magasabb. Illetékmentes, ha egy nagyobb értékű lakás eladása után egy kisebb értékű lakást vásárol a magánszemély. A lakások egymás közötti cseréje esetén az illeték alapja az elcserélt legnagyobb és a legkisebb forgalmi értékű ingatlanok – terhekkel nem csökkentett – pozitív értékkülönbözete.

A vagyonátruházási illeték alóli mentességek eseteit az illetéktörvény tételesen felsorolja. A mentességek köre döntően lakáspolitikai és szociális célokat szolgál.

Főbb mentességek és kedvezmények

Mentes az öröklési illeték alól – többek között – az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint, az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

Újonnan épített lakás megvásárlásának illetékmentessége. A vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett – ideértve az ingatlan-nyilvántartásban nem lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott és ténylegesen sem lakás céljára használt épület átalakításával, továbbá a lakóépület bővítésével (például tetőtér-beépítéssel) létesített – 15 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű új lakás tulajdonjogának, ilyen lakás tulajdoni hányadának megvásárlása mentes illetékfizetési kötelezettség alól. A legfeljebb 30 millió forint értékű lakások esetében, ha a vagyonszerző másik lakástulajdon eladását nem igazolja,a 15 millió forintra eső illetéket nem kell megfizetni. A 30 millió forintnál magasabb értékű új lakások esetében az általános szabályok szerint kell eljárni, ilyen esetben az új lakás szerzéséhez kapcsolódó mentesség vagy kedvezmény nem vehető igénybe.

Az első lakás illetékkedvezménye. Első lakástulajdon (tulajdoni hányad) megszerzésekor az egyébként fizetendő illeték 50%-áig kedvezményre jogosult a lakás megszerzője, ha az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét még nem töltötte be és az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg. Első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.

Építési telek. Mentes a vagyonszerzési illeték alól a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a megszerzéstől számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át.

Lakóház-építési szándékáról a vagyonszerző legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.

Az adóhatóság megállapítja a telek után járó illetéket, de annak megfizetését a 4 éves határidő leteltéig felfüggeszti. Ha a vagyonszerző a határidő lejártakor nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal, akkor az illetéket az eredeti esedékességtől (a fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követő naptól) számítandó késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.

Termőföldvásárlás, -szerzés illetékmentessége. Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az egyébként járó ajándékozási illeték felét kell megfizetni.

Az illetéktörvény illetékmentességet biztosít a termőföldnek ajándékozással történő megszerzése esetére, ha a földszerzés az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának feltétele.

Ingatlan-forgalmazási célból történő vagyonszerzések illetéke. Ingatlanalap, valamint az az ingatlaforgalmazást végző vállalkozó, akinek az előző évi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységéből származott, vagy engedély alapján pénzügyi lízinget végző vállalkozó, az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 2 százalék illetéket fizet, ha vállalja, hogy 2 éven belül eladja, vagy pénzügyi lízingbe adja az ingatlant, s erről az adóhatóság felé nyilatkozott.

Bizalmi vagyonkezelés

Nem tárgya az ajándékozási illetéknek az állami adóhatósághoz bizalmi vagyonkezelőként bejelentett vagyonkezelők a Polgári törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján történő vagyonszerzése – ideértve a vagyonkezelői tisztségben való jogutódlás formájában történő vagyonszerzést is –, kivéve a vagyonkezelő kedvezményezettként történő vagyonszerzését (Itv. 17/D §).

Visszterhes vagyonszerzési illeték alól mentes továbbá különösen:

o a birtokösszevonási célú földcsere termőföld szerzése esetén,
o ügyvédi iroda átalakulása,
o termőföld földműves általi megszerzése (feltéve, hogy az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónaptól számított 5 évig nem idegeníti el, a termőföldön vagyoni értékű jogot nem alapít, továbbá a termőföldet egyéni gazdálkodóként, őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdálkodási célra hasznosítja),
o a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházás (csak speciális tevékenység és nyilatkozat esetén!),
o ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)-e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékkötelezettség keletkezése időpontjában a vagyonszerző főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

Készítette: Béres Molnár Gergely eredeti kalkulátora alapján a BDO Magyarország Kft.
Szakértő: dr. Szeiler Nikolett