hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Illetékügy a Kúrián: az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen

  • adozona.hu

Annak meghatározásánál, hogy a vegyes rendeltetésű épületben milyen részt foglalnak el a lakás funkciójú helyiségek, figyelemmel kell lenni az ügy egyedi sajátosságaira és arra, hogy kétség esetén az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen, amely összhangban van az illetéktörvény mentességi szabályaiban megjelenő, a lakásépítések támogatására vonatkozó társadalmi érdekkel is – mondta ki a Kúria.

hirdetés
hirdetés
A Kfv.VI.35.421/2016. számú ügy tényállása szerint a felperesi társaság vállalta, hogy az adásvételi szerződéssel megszerzett telekingatlanon lakóházat épít.

Erre tekintettel az adóhatóság a felperest terhelő visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetését négy évre felfüggesztette.

A határidő eltelte után az adóhatóság jogerős határozatával megállapította, hogy a felperes által létrehozott építmény vegyes funkciójú lakóház, melyben a lakások és az azok rendeltetésszerű használatához szükséges helyiségek hasznos alapterülete nem éri el a felépítmény teljes alapterületének 51 százalékát, ezáltal az illetéket meg kell fizetni.

A felperes bírósághoz fordult. Keresetében vitatta, hogy esetében alkalmazható lenne az alperes által hivatkozott szabály.

Az elsőfokú bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő a helyiségek pontos méretét megadta – ezt utóbb a felek sem vitatták –, illetve kimunkált egy általa helyesnek vélt módszert a lakás funkciójú helyiségek arányának meghatározására, amely ily módon meghaladta az 50 százalékot.

A bíróság a módszert nem fogadta el, ezt jogkérdésként minősítve kidolgozta az álláspontja szerint megfelelő arányosítást, mely szerint a lakásokat és az egyéb rendeltetésű ingatlanrészeket nem egymáshoz, hanem az épület összes hasznos alapterületéhez kell viszonyítani.

Ezzel a számítással a lakások és a hozzájuk rendeltetésszerűen szükséges területek aránya csupán az ingatlan 46,35 százalékát adta.

Mivel a bíróság szerint alkalmazni kell az illetéktörvény azon rendelkezését, hogy lakóépületnek csak a kizárólag vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület minősül, így az illetéket meg kell fizetni, tehát a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy egyrészt a bíróság által alkalmazott arányosítás téves és irracionális, másrészt ezt a bíróság hivatalból nem is végezhette volna el.

A Kúria rögzítette, hogy az illetéktörvény felhívott szabályait alkalmazni kellett, tehát vizsgálni, hogy a vegyes rendeltetésű épületben milyen részt foglalnak el a lakás funkciójú helyiségek.

A számítás módszerére nincs egzakt jogszabály, de egységesen kialakult gyakorlat sem, a felek, a szakértő és a bíróság is részben eltérő metodika szerint számolt.

A Kúria rámutatott, hogy ezen jogi háttér mellett figyelemmel kell lenni az ügy egyedi sajátosságaira és arra, hogy kétség esetén az ügyfélnek kedvezőbb megoldás szülessen, amely összhangban van az illetéktörvény mentességi szabályaiban megjelenő, a lakásépítések támogatására vonatkozó társadalmi érdekkel is.

A Kúria döntése szerint az egyértelműen lakás funkciót szolgáló helyiségek esetében arányosításra nincs szükség, míg a vegyes funkciójú helyiségeknek a tisztán lakás célú helyiségek összes alapterülethez viszonyított arányát kell figyelembe venni.

Mivel azonban ezen – az ügyfél számára kedvezőbb – számolás mellett sem érte el a lakáscélú helyiségek aránya az 50 százalékot, így a Kúria az elsőfokú jogerős ítéletet az indokolás részbeni módosításával hatályában fenntartotta.

Forrás: Kúria Sajtó

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Nyugta vagy pénztárgép

Magos Zoltánné

adószakértő

Nyugdíj – önkormányzati tiszteletdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Katas bt. bevételének felosztása

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X