hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyoni betét: mikor és mennyi illetéket kell fizetni?

  • adozona.hu

Az üzleti élet egyik legtipikusabb mozgatórugója a társaságok vagyoni betéteinek átadása, megszerzése. Köztudott, hogy a visszterhes ügyletnek illetékvonzata is van, ám csak akkor, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

hirdetés
hirdetés

Az illetékügy tárgya

Visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség akkor keletkezik, ha a szerződés tárgya belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) szerzése, írja elő az illetéktörvény [Itv. 18. § (2) bekezdés h) pont]. Fontos azonban, hogy nem csak az adásvételi szerződés keretében átadott vagyoni betétek megszerzése illetékköteles, hiszen az átruházás alatt egyéb visszterhes ügyleteket (például a szintén rendkívül gyakori „apport” révén történő vagyonátruházást) is érteni kell. A nem pénzbeli hozzájárulás (apport) ugyanis egyértelműen átruházásnak, mégpedig ellenérték (például szavazati, osztalékjog stb.) fejében realizálódó jogügyletnek minősül.

Kérdés ugyanakkor, hogy mely cégek minősülnek belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak? A választ az Itv. értelmező rendelkezései között található definíció rejti, amely szerint azt a gazdálkodó szervezet kell az említett fogalom alatt érteni, amelynek a mérlegében kimutatott összes eszközéből a belföldi ingatlanok értéke több mint 75 százalék. Mindemellett azokat a cégeket is ebbe a körbe sorolja az Itv., amelyek olyan gazdálkodó szervezetben rendelkeznek legalább 75 százalékos (közvetett vagy közvetlen) részesedéssel, amelyeknek a mérlegében kimutatott összes eszközéből a magyarországi ingatlanok értéke meghaladja a 75 százalékot.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, mi az illeték alapja, mértéke, mik a szabályok kapcsolt vállalkozások közti vagyonibetét-átadás esetén, mik a mentesség feltételei!
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, a 2017. májusában megjelenő Kata, kiva, eva a gyakorlatban című HVG kiadványt is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2017. május 3-ától június 13-áig megrendelt, és 2017. június 30-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Gyógyászati segédeszközök számlázása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Kapcsolt vállalkozások

Girászin János

Transzferár Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Tőkeleszállítás tőkekivonással

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

2017 május
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X