hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ők lehetnek családi gazdaság tagjai, és így adóznak

  • adozona.hu
3

Hol kell élniük a családi gazdaság tagjainak, hogyan és hová kell iparűzésiadó-bevallást benyújtaniuk, s milyen járulékszabályokkal kell tisztában lenni – tudakolta olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.

hirdetés
hirdetés

"Családi gazdaság vezetője részmunkaidőben dolgozik. Kell neki őstermelőként is mint a családi gazdaság vezetője járulékot fizetni, vagy elég az, hogy van egy teljesen más jellegű részmunkaidős munkája? Beléphet a családi gazdaságba egy másik településen élő kiskorú, aki a vezető gyermeke? Ha igen, iparűzési bevallás tekintetében hova kell a kiskorú nevében bevallást benyújtani, ahol él vagy ahol a többi tag él és ahol a földek is vannak? Tag kilépésekor a kilépés napja, amikor az elszámolás megtörténik a kilépésről vagy amikor ezt jóváhagyja az illetékes kormányhivatal és elküldi erről a határozatot? Iparűzési bevallást a kilépés évében vagy az utána következő évben kell beadnia a kilépő tagnak? Felnőtt családtag belépésekor hogyan kell az illetőnek járulékot fizetni, ha év közben lép be, tartós munkanélküli és a családi gazdaság egy főre jutó előző évi bevétele 8 millió alatti?" – kérdezte olvasónk.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (5. § 8. pont) szerint gazdálkodó család tagjának minősül a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell.

(Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó család tagjának tekinthető életkortól függetlenül valamennyi felsorolt személy, tehát nem feltétel a legalább 16 éves életkor betöltése.)

A családi kötelékben együtt gazdálkodók alapíthatnak családi gazdaságot. A gazdálkodó család tagjai a termőföldet közösen művelik. A tagok a termőföld művelése során keletkezett javak elosztásának módjáról szerződésben döntenek. A családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával kérheti.

A családi gazdaságot nyilvántartásba bejegyeztető személy az lehet, aki élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat, mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét, és ebből  árbevétele származott, legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.

Fentiekből következően a családi gazdaság vezetőjének kell eleget tennie annak az elvárásnak, hogy a családi gazdaság központjaként megjelölt településen rendelkezzék bejelentett, állandó lakhellyel (a családi gazdaság létrehozásakor legalább 3 éve). A gazdaság tagjaival szemben ez nem elvárás, így a kérdésben említett kiskorúval szemben sem.

Az iparűzési adót azon a településen kell megfizetni, ahol a családi gazdaság központja van. A kiskorú tag lakóhelyén csak akkor merül fel iparűzésiadó- kötelezettség, ha a lakóhely szerinti önkormányzat területén ténylegesen folytat iparűzési tevékenységet a családi gazdaság.

A közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok – a családi gazdaság tagjai – külön-külön tesznek eleget iparűzésiadó-kötelezettségüknek, ők valamennyien önállóan alanyai az iparűzési adónak. Ebből következően mindannyian egyenként kötelesek adókötelezettségüket (bejelentkezést, bevallásbenyújtást, adófizetést) az önkormányzati adóhatósághoz teljesíteni.

Ez azt is jelenti, hogy ha a családi gazdaság valamely tagja kilép a családi gazdaságból, és őstermelői tevékenységét önállóan sem folytatja tovább, akkor a kilépés (az elszámolás) napját követő 30 napon belül soron kívül iparűzésiadó-bevallást kell tennie a gazdaság központja szerint illetékes (illetve az esetleges telephelyek szerinti) önkormányzathoz.

Az őstermelői tevékenység – és ez érvényes a családi gazdaság tagjára is – akkor hoz létre biztosítási jogviszonyt, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

1.) A rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő időben az őstermelő által még megszerezhető és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Ugyanis a teljes nyugdíj megállapításához minimum 20 év szolgálati idő szükséges.

2.) Az őstermelő már nem kiskorú, de még nem nyugdíjas. Nyugdíjasnak minősül a saját jogú nyugdíjas – beleértve a 40 éves jogosultsági idővel nyugdíjban részesülő nőket is – és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Fenti feltételek együttes teljesülése esetében sem lesz az őstermelő e minőségében biztosított, ha van más olyan jogviszonya – mondjuk munkaviszony, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony – amely alapján a biztosítási kötelezettsége megállapítható.

Jelen esetben a családi gazdaság vezetője munkaviszony mellett folytatja az őstermelői tevékenységet, így őstermelőként nem biztosított, e minőségében járulékfizetési kötelezettsége nincs. Viszont őstermelőként ehofizetési kötelezettséggel számolnia kell: ezt az őstermelői tevékenységére tekintettel megállapított jövedelme alapulvételével kell megállapítani, a 22 százalék ehót a teljes őstermelésből származó jövedelme után kell megfizetnie.

A kérdésben említett – a családi gazdaságba történő belépését megelőzően tartósan munkanélküli – magánszemély kezdő őstermelőnek minősül a belépése évében. Amennyiben a szolgálati időre vonatkozó, fentiekben részletezett feltételnek eleget tesz, úgy a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Továbbá a minimálbér után köteles megfizetni a 22 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is.

Ez a szabály érvényes a nem kezdő, de a megelőző évben az őstermelői tevékenységből 8 millió forintnál nagyobb bevételt elérő tagokra is.

Ha az őstermelésből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot. akkor a társadalombiztosítási közteherfizetésnél az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékát kell alapul venni, havi szinten ennek is az egytizenketted részét. Így például, ha az őstermelő (a családi gazdaság tagjára eső) 2016. évi  bevétel 6 millió forint volt, akkor havi szinten az 1,2 millió forint egytizenkettedét kell alapul venni és ebből kell megfizetni a  4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (3)

A.Dani

A kérdésből nem derül ki egyértelműen, de a kérdező azt írta, hogy a családi gazdaság vezetője részmunkaidőben dolgozik. Valószínűsítem, hogy nincs heti 36 órát elérő munkaviszonya. Ha ez így van, akkor viszont családi gazdaság vezetőjeként lesz biztosítót és kell neki járulékot fizetnie.

BOKOR Antal

Ami biztos az az, hogy a Kádárrendszer TSZ-Háztályi Kombináció lehetőségeinek nyomában sem érhet. Nem véletlen a vidék elnéptelenedése.
A bürokratikus békjókkal és jogszabályozósdival kergetjük külföldre az országmeghajtó generációt..(nameg az adófizetőt úgy mellesleg)

BOKOR Antal

Már csak az volna a tisteletteljes kérdésem hogy az ilyen megszabályozott skatujába ki az aki pontosan beleillik, illetve mi köze ennek az életszerúséghez_???

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Nyugta vagy pénztárgép

Magos Zoltánné

adószakértő

Nyugdíj – önkormányzati tiszteletdíj

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Katas bt. bevételének felosztása

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X