hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Eltérő önkormányzati álláspontok az iparűzésiadó-megosztásról

  • adozona.hu
2

Hogyan kell megosztani az iparűzési adót, ha a vállalkozó székhelye és telephelye különböző településeken van? Hogyan számoljon a vállalkozó, ha az érintett önkormányzatok egymástól eltérően foglalnak állást? Szakértőnk, dr. Verbai Tamás válaszol.

hirdetés
hirdetés
Olvasónk kérdése konkrétan így szólt: "Egy egyéni vállalkozó székhelye a lakcíme és üzlete, telephelye egy másik településen van. Iparűzési adóját komplex megosztással arányosítanánk. Eszközei 100%-ban a telephelyen. Az alkalmazott bére is a telephelyre számít bele. Az egyéni vállalkozó nyugdíjas, így maga után csak a havi 7050 Ft-ot fizette.

Példa számokkal: összes eszközérték 200 ezer Ft a telephelyen, összes személyi jellegű ráfordítás 195 000 Ft, ebből 85 ezer Ft egyéni vállalkozói egészségbiztosítás. A kérdésünk, hogy a székhelyen a személyi jellegű ráfordításnak 85 ezer Ft + (500 000 Ft x10%)-át vegyük, azaz 135 ezer Ft-ot? Vagy csak a 85 ezer Ft-ot? Ha 135 ezer Ft-ot, akkor a telephelyen 195000-135000= 60 ezer Ft-ot? Az önkormányzatoktól eltérő válaszokat kaptunk. Kérem szíveskedjenek a példával levezetni a választ."

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény melléklete szerint a kérdéses esetben a vállalkozó élhet a komplex adóalapmegosztási módszerrel.

Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van, és az adóalapot az 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni.

A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak – ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)d) pont] esetében önmagát is – után a tárgyévben elszámolt személyi jellegű ráfordítások arányában osztható meg az adóalap.

Személyi jellegű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendő, amit a számvitelről szóló törvény annak minősít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetőleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegű ráfordítás címén – az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül – 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni.

A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében tehát az egyéni vállalkozónak az önmaga után felmerült személyi jellegű ráfordításra való tekintet nélkül 500 000 Ft összeget kell figyelembe vennie, melyből 10%-ot legalább a székhelyre kell elszámolnia, még akkor is, ha ott tevékenységet egyáltalán nem végez.

Figyelembe véve, hogy a kérdés szerint az állandó jellegű iparűzési tevékenységet az egyéni vállalkozó a telephelyén végzi, így az egyéni vállalkozóra jutó fentiek szerinti diktált személyi jellegű ráfordítás 10%-át kell a székhely szerinti településhez kimutatni, azaz 50 000 Ft-ot.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (2)

adózóna.hu

Kedves Hozzászóló!
Kérdésére szakértőnk a következő választ adta: "Kedves Kérdező!
A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Egyrészt tehát a telephelyhez nem kapcsolódóik diktált ráfordítás hányad, másrészt a „legalább” szófordulat alapján, ha a 10 %-ot meghaladja a székhelyhez ténylegesen köthető ráfordítás, akkor azt a székhely szerinti településhez kell kimutatni (tehát ha 100% köthető ténylegesen a székhelyhez és 0% a telephelyhez, akkor 100%-ot kell a székhelyhez kapcsolódóan figyelembe venni).

EruditusKft

Kedves Cikkíró!

Fordított esetben is ugyanez a helyzet? Tehát ha a székhelyen végez minden tevékenységet, bevétele/kiadása csak ide köthető, de rendelkezik telephellyel a cég. Akkor a telephelynek jár a 10%?
Előre is köszönöm!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Erdőgazdálkodó – telephely

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozás megszüntetése, újrainditása 4

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

2017 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X