Részmunkaidőben foglalkoztatottak körében visszatérő kérdés, hogy ezen foglalkoztatás milyen módon befolyásolja majd a nyugdíjjogszerzést, a részmunkaidő után teljes nyugdíjjogszerzés illeti-e meg az érintetteket, vagy csak részarányos?
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan szerezhet a nyugellátáshoz szükséges szolgálati időt az a személy, akinek a nyugdíjkorhatár előtt pár évvel megszűnik a biztosítási jogviszonya. Biztosítási jogviszony hiányában szolgálati idő szerezhető nyugdíjra kötött megállapodással, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segély révén. Cikkünkben utóbbi lehetőség szabályait ismertetjük.
Egy 1969-ben született személy kérte a szolgálatiidő-számítást. Ez alapján 2025-ig 31 év 299 napja jött ki. 1988-tól 1992-ig főiskolát végzett, amit bele lehet számítani a szolgálati idejébe. Viszont 2020-tól heti 10 órás munkaviszonyban dolgozott, 30 százalékos minimálbérrel. Mindenhol az olvasható, hogy ha nincs meg a havi minimálbéres jövedelem, akkor kevesebb a szolgálati idő. De neki nem így számolták. Akkor most mennyi a szolgálati ideje? 65 évesen elmehet nyugdíjba? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Több kérdés is érkezett az Adózóna oldalán arra vonatkozóan, hogy nyugdíjas-e a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy. Ebből kiindulva írtam meg az alábbi cikket, amelyben részletezem, hogy ki minősül saját jogú nyugdíjasnak társadalombiztosítási- és munkajogi szempontból, továbbá kitérek az ezen szabályokból adódó problémákra is.
A szolgálati járadékban részesülőknél az ellátásuk megállapítása előtt fennállt hivatásos szolgálati jogviszony úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörnek számított, ezért visszatérő kérdésként merül fel, hogy a továbbfolyósított szolgálati járandóság helyett van-e lehetőség – a hivatásos állományban töltött idővel szerzett korkedvezmény figyelembevételével – egy új, korkedvezményen alapuló korhatár előtti ellátás megállapítására.
Nyugdíjazáskor kiderülhet, hogy hiányosak a nyugdíjbiztosító adatai az igénylő szolgálati idejéről, illetve korábbi jövedelmeiről. Az adategyeztetés során az érintett milyen esetekben tudja igazolni tanúkkal, illetve dokumentumokkal a hiányzó tényeket? Összefoglaltuk.
Tizenötödik éve, hogy a nők részére lehetőség nyílik a nyugdíjkorhatár betöltése előtt is öregségi nyugdíj megállapítására. A köznyelvben csak „nők 40” nyugdíjaként emlegetett öregségi nyugdíjjal kapcsolatban a lakosság túlnyomó többsége úgy gondolja, abban a hitben él, hogy 40 év szolgálati idő megszerzése esetén lehet megállapítani a kedvezményes nyugdíjat – ez azonban nem mindig elegendő a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz, ugyanis a vonatkozó szabályozás speciális jogosultsági feltételeket is támaszt a kedvezményes nyugdíjra való jogosultsághoz.
A társadalombiztosítás keretein belül igénybe vehető nyugellátások összegét alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset, a másik pedig az adott személy által szerzett szolgálati idő hossza. Mivel a nyugellátás összege az átlagkeresetnek a megszerzett szolgálati idő hosszához rendelt, külön jogszabályban meghatározott szorzószám szerinti szorzata, ezért a nyugellátás összege szempontjából nem mindegy, hogy milyen mértékű szolgálati idő ismerhető el a nyugdíjjogosultság megállapítása során.
A nyugdíjkorhatár betöltéséhez közeledve a munkavállalók többsége szeretne információhoz jutni arról, mi szerepel róla a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. Az adatok megismerésére a jogszabály több eljárás keretében nyújt lehetőséget, a kérelmeket – általános esetben – az érintett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/vármegyei kormányhivatalok bírálják el.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték