1401 találat a(z) szocho cimkére

Szochofizetés: fontos NAV-tájékoztató idei szabályváltozásról Cikk

2024. január 1-jével jelentősen megváltozott a magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (például bónusz, jutalom) szociálishozzájárulásiadó-kötelezettsége.

Szociális hozzájárulási adó nyugdíjas esetén Kérdés

Kamatjövedelem után magánszemélyeket terhelő adókötelezettségek Cikk

A kamatjövedelem az egyik leggyakoribb típusú passzív jövedelemforrás jelenleg Magyarországon, mely a magánszemélyekre és a társaságokra egyaránt jellemző. Kamatjövedelemnek minősül többek között a bankbetétekre, takarékbetétekre kötött szerződés alapján jóváírt kamat, a magyar államkötvények/kincstárjegyek kamata, és az egyes biztosítói kifizetésekből származó jövedelmek.

Osztalékfizetés kiva alatt Cikk

Mikor kell az osztalékfizetés után az adóalapját növelnie a kivás cégnek? Mi a helyzet az osztalékelőleggel? Kell-e az osztalék után kivaelőleget fizetni? A magánszemélyt az osztalékfizetés után milyen adó- és szochokötelezettségek terhelik? – kérdezte az Adózóna olvasója.

Ügyvezetők, társas vállalkozók minimum járulékfizetési kötelezettsége – 8 kérdés, 8 válasz Cikk

A társas vállalkozások ügyvezetőire vonatkozó járulék-, illetve szochofizetési kötelezettséget sok szempontból boncolgató kérdésekben kérte szakértőnk segítségét olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász válaszolt.

Munkabér két uniós tagországból Kérdés

Ajándékozás szocho- és illetékmentesen Kérdés

23SZJA-09 szocho elszámolása főállású átalányadós vállalkozónak Kérdés

Járulék és szocho: amikor nem ugyanazt a jövedelmet terheli a kötelezettség Cikk

Míg a társadalombiztosítási járulék minden esetben a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban álló személyt terheli, és az alapja (a járulékalapot képező jövedelem), valamint az érintett számára járó társadalombiztosítási ellátások között összefüggés van, addig a szociális hozzájárulási adót (szocho) – az esetek többségében – a kifizetőnek kell állnia, és a tb-ellátás összegére semmilyen hatással nem bír. Cikkünkben áttekintjük, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokból – tehát az önálló és a nem önálló tevékenységekből – származó jövedelmek esetében milyen összefüggés, vagy éppen ellentmondás van a járulék, illetve a szocho alapja között.

Minimum járulékfizetési kötelezettség, társas vállalkozás Kérdés

Az átalalányadózó egyéni vállalkozó hó közben mellékállásúból főállásúvá válik, megszűnő heti 36 órás munkaviszonya miatt Kérdés

Egyezményes országból érkező külföldi előadó adója, tb-je Cikk

Magyarországon szervezett nemzetközi konferenciára külföldi előadót hívtunk meg, aki a konferencián előadást tart. Az előadó származása szerinti országgal Magyarországnak van kettős adózást kizáró egyezménye. Az előadó költségei fedezetére pénzbeli juttatásban részesül. Kérdéseim: 1.) Önálló tevékenységből származó bevételként értelmezhetjük az előadó tevékenységét? 4.) Ha hoz illetőségigazolást, jól gondolom, hogy ez esetben a jövedelem szerzési helye külföld (szja-törvény 3. § (4), ezért szja-t nem kell levonni, azonban tb-fizetési kötelezettség így is fennáll (Tbj. 27. § (1) b) bc)), valamint szocho-fizetési kötelezettség is (szocho-törvény 1. § (3))? 2) Ha nem hoz illetőségigazolást és nem is nyilatkozik, akkor ez befolyásolja a levonandó adót, járulékot? A magyar szabályokat alkalmazva a költséghányad levonás utáni jövedelemből le kell vonni az szja-t? Továbbá, ha a juttatás összege meghaladja a napi minimálbér 30 százalékát, akkor tb és szocho- fizetési kötelezettség keletkezik? Olvasónk kérdéseire Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

Magánszemély osztalékjövedelme: így adózik 2024-ben Cikk

Az adóév eleje mindig izgalmas időszak, ugyanis 2024-ben a 2023. évi mérleg szerinti eredmény megállapítása során osztalékká vált jövedelemről adatot szolgáltat a kifizető, miközben a magánszemélynek is 23SZJA bevallást kell beadnia a 2023-ban realizált osztalékjövedelemről, és osztalékelőlegről. Az osztalékot fizető társaságnak figyelnie kell a 2023-ban osztalékelőlegként kifizetett összeg elszámolására. Egyszerűbb a helyzet, ha a korábbi évben kifizetett osztalékelőleg teljes egészében osztalékká válik. Ha azonban az osztalékelőleg nem, vagy csak részben vált osztalékká, akkor a fennmaradó követelés összegét a tulajdonos magánszemélynek vissza kell fizetni.

Átalányadózó szocho felső határa munkaviszony mellett Kérdés

Szakképzési munkaszerződés + szocho + ekho Kérdés