31 találat a(z) munkaügyi per cimkére

Drasztikusan csökkent a munkaügyi perek száma Cikk

A munkaügyi perek száma 2010 és 2021 között drasztikus mértékben, 27 ezerről 4 ezer 500-ra csökkent – derül ki egy, a Friedrich Ebert Alapítvány publikálta tanulmányból. A 80 százalékos csökkenés részben tendencia, hiszen Európa-szerte ez tapasztalható, de hazai sajátosságok is közrejátszanak. Egyik ilyen, hogy a munkaügyi perek jelentős része a közigazgatási ügyek közé került át, így például a pedagógusoké vagy a honvédeké és rendőröké is – mondta Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke – írja a nepszava.hu.

Egyetemi docens esete: erre is gondoljon, ha megjelöli a munkáltatóját a közösségi oldalakon! Cikk

Ha a munkavállaló feltünteti a munkáltatóját a Facebook-adatlapján, abban az esetben a személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával – állapította meg a Kúria a BH2023.194. számú ügyben. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jó hírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését. Cikkünkben bemutatjuk a döntés részleteit.

Megnyerte a dolgozó a munkaügyi pert: az elmaradt kifizetések adó- és járulékkötelezettsége Cikk

Számos esetben munkaügyi per tesz véglegesen pontot a munkaviszonyra. Cikkünkben azt tekintjük át, hogy milyen társadalombiztosítási következményei vannak annak, ha a bíróság megállapítja, a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló jogviszonyát.

Felszámolás – folyamatban lévő munkaügyi per során Kérdés

Munkaügyi perben megítélt munkabér adózása Kérdés

Kifizetői levonások elmulasztása Kérdés

750 kiló áru nem ért célba: a dolgozó által okozott kár megtéríttetése Cikk

Amikor az alkalmazott megérkezett a célállomásra a fuvarozott vasáruval, jelentősen kevesebb mennyiséget adott át, mint amennyi elinduláskor volt a rakomány. 750 kilogramm különbözetről van szó, 2000 eurót kell emiatt a vállalkozónak megfizetnie a jegyzőkönyv alapján. Milyen lehetőség van rá, hogy hogy az alkalmazottal meg lehessen téríttetni az okozott kárt? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Munkaviszony megszüntetése, írásbeliség Kérdés

Munkaügy, megállapodás, értelmezés Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft., ahol dolgozom, kollektív szerződést kötött a szakszervezettel, pár éve. Ebben az áll, hogy bizonyos ünnepségekre, rendezvényekre minden évben elkülönítésre kerül egy (meg nem határozott) összeg, melyet az ügyvezető határoz meg a tél végéig. Ezek korábban milliós összegeket jelentettek. Ez idén nem történt meg, mert a cég nehéz helyzetben van. Megpróbáltuk ezt velük tudatni, de nem sikerült megértetni. Valahol érthető a reakció, de meg van kötve a kezünk. Ajánljunk fel egy töredékösszeget? Sajnos minden forint számít. Milyen következményekkel lehet számolni? Például bíróság dönthet ebben? Vagy kötelező döntőbíróhoz fordulni? Köszönettel.

Új szabályok vonatkoznak nemsokára a munkaügyi perekre Cikk

2018. január 1. napjával hatályba lép az új polgári perrendtartás, módosulnak a munkaügyi perek szabályai is. Bemutatjuk a főbb változásokat.

Tévhitek a szabadság kiadásáról, a rendelkezési jogról Cikk

A munka- és pihenőidő szabályai 2012-ben több tekintetben jelentősen változtak. Sok esetben a változás pontos oka nem ismert, így azok számos esetben jogvita forrásává válnak. Az alábbiakban öt tévedést mutatunk be, amelyek munkaügyi pereket eredményezhetnek. Nem mindegyik kapcsolódik a 2012-ben elfogadott új szabályozáshoz, érdemes azonban a vitás területeket együttesen bemutatni.

Munkavállalóval szembeni igény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Többször találkozni mostanában ilyen esettel. Jelen kérdésemben a tényállás a következő. A munkavállaló szóban azonnali hatállyal felmondott, mivel talált egy saját maga számára kedvezőbb munkahelyet, és nem volt hajlandó egy nappal sem tovább dolgozni. A munkáltató nem kívánt perelni, hanem küldött egy fizetési felszólítást (tértivevénnyel), melyben leírta a tényállást, és azt, hogy ha nem ért egyet a munkavállaló az abban foglaltakkal, akkor milyen jogorvoslattal élhet. A munkavállaló átvette a levelet, de nem reagált, de a munkáltató sem lépett egy éven keresztül. Ilyenkor a hároméves elévülési idő az irányadó, vagy annál rövidebb? Úgy tudom (nem tudom, jól-e), hogy ha a munkavállaló nem adja át a munkakörét, arra a jogellenes felmondás szabályai irányadók. Ugyanakkor az azonnali hatályú felmondás maga is jogellenes volt. Tehát abban kérem a segítségét, hogy: egyrészt ilyenkor mi alapján dől el a határidő (akár per, akár végrehajtási záradék kibocsátása iránti kérelem benyújtása – az összeg limiten belüli), másrészt, hogy ennyi idő után lehet a munkáltató székhelye szerinti munkaügyi bíróságtól igazolást kérni arra nézve, hogy indítottak-e pert ellene? Hiszen azt az igazolást nyújtaná be a munkáltató a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes polgári bírósághoz (ha ez a menete). Tehát lehet-e még bármit tenni? Ilyen esetben lehetséges-e FMH iránti kérelemmel élni? Segítségét köszönöm. Tisztelettel.

Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésről határozott a Kúria Cikk

„Szétverjük a fejedet” – helyezte kilátásba gyenge teljesítmény esetén kollégájának egy munkavállaló. A fenyegetés felmondáshoz, majd munkaügyi perhez vezetett, ami a Kúriánál kötött ki.

Így csökkenthetők a költségek munkaügyi perben Cikk

Jogismeret és pénz: ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy a munkavállalók érvényesíteni tudják a jogaikat. Az első azt jelenti a gyakorlatban, hogy ismerniük kell azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy pontosan mire is jogosultak. Ilyen lehet a munkajoggal összefüggésben a bérpótlék pontos mértéke, a jogérvényesítési határidők, a munkaviszony megszüntetésénél a végkielégítés szabályai vagy például jogellenes munkaviszony-megszüntetésnél az elmaradt munkabér számítására vonatkozó előírások. Jogaikat ugyanakkor csak abban az esetben tudják érvényesíteni a dolgozók, amennyiben ki tudják fizetni az azzal járó költségeket, melyek több forrásból is származhatnak. Ezeket, illetve ezek csökkentésének lehetséges módjait foglaljuk össze az alábbiakban.

Ha rosszul mond fel, rosszul jár – ha ezeket tudja, jól jár Cikk

A munkavállaló is felelősséggel tartozik azért, ha jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, és annak komoly következményei vannak. Hogy ezt elkerülje, ismernie és alkalmaznia kell az előírásokat. Elmondjuk a teendőket.