83 találat a(z) megosztás cimkére
Egyéni vállalkozói költsége
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni nem áfaalany egyéni vállalkozó költség megbontásával kapcsolatban: eddig a 24 órás riasztó távfelügyeletről egy számlát kapott mint magánszemély, ezt megosztottuk a pénztárkönyvben, egy részét negyedévente 6000 forint, ami a költség 35 százaléka, a számlából elszámoltunk a vállalkozás költségének ez a tevékenységéhez használt alapterület 35 százaléka , rendelkezik hozzá hivatalos műszaki adatokkal. A riasztós szólt, hogy 2019-tól másképp számlázna, jól gondolom-e, hogy adhatna ki kettő számlát a távfelügyeletet ellátó cég, egyet a magánszemélynek és egyet az egyéni vállalkozónak. A cég megbontaná a teljes költséget. Mit javasol hogy a helyes elszámolás megvalósuljon? Köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás iparűzésiadó-bevallása során komplex módszert alkalmazunk az iparűzésiadó-alap megosztására vonatkozóan az önkormányzatok között. Probléma merült fel az egyik önkormányzat részéről, miszerint a személyi jellegű ráfordítások megosztása során hibásan állapítottuk meg a megosztáshoz az arányszámokat. Gyakorlatunk szerint a „Személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás módszere" alapján a számviteli beszámolónk, illetve társaságiadó-bevallásunk összege szerepel az iparűzésiadó-megosztásunk alapjául. Az említett önkormányzat álláspontja szerint az iparűzési adó megosztása során figyelmen kívül kell hagyni a szakképzési hozzájárulást és a reprezentációt, és e nélkül kell az arányosítást elvégezni. Az önkormányzat ezekkel az összegekkel csökkentette a személyi jellegű ráfordítást, és így végezték el az arányosítást. Gyakorlatunk folyamán az adott telephelyen foglalkoztatottak teljes bérköltsége az ezekhez kapcsolódó bérjárulékok mint konkrétan a szociális hozzájárulás és szakképzési hozzájárulás is, valamint az adott telephelyen konkrétan felmerült reprezentáció és ezek járulékai szolgálnak a felosztás alapjául. Továbbá az eszközérték-arányos megosztás módszerének alkalmazása során kifogásolták az immateriális javak értékcsökkenésének részvételét az értékcsökkenés alapjában. Véleményük szerint ez nem képezi a megosztás alapját, szintén figyelmen kívül kell hagyni. Állásfoglalásukat kérném. Köszönettel : Tóth Zsuzsa
Katás egyéni vállalkozó iparűzési adójának megosztás
Kérdés
Azt szeretném kérdezni, hogy, ha a katás egyéni vállalkozó iparűzési adónál is a katás bevallást választja, de több településen van telephelye, akkor meg lehet-e osztani az iparűzési adó alapját, vagy, ha ezt választotta, akkor minden településen meg kell fizetni a 2,5 millió forint után az adott önkormányzatnál érvényes adómértékkel számított iparűzési adót?
Őstermelőből családi gazdaság tagja
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy ügyfelünk, aki jelenleg őstermelő. A továbbiakban családi gazdaságban gondolkodnak a család többi tagjával együtt. Amennyiben októberben alapítanának egy családi gazdaságot, melyben a lánya lenne a gazdálkodó, a jelenleg őstermelő "apuka" pedig csak a gazdaság tagja lenne, akkor az eddig őstermelőként megszerzett bevételt, jövedelmet milyen formában kellene leadóznia? Beleviheti az új családi gazdaságba, vagy ezt még külön őstermelőként kell bevallania? Konkrét példán levezetve: Jelenleg őstermelésből származó bevétele 10 000 000 forint. Októberben alapítanak egy 4 tagú családi gazdaságot, melyben ő csak egy közreműködő családtag és melynek várható bevétele októbertől decemberig 6 000 000 forint. Akkor az év végi bevallásokban 16 000 000 forintot oszthatok 4 felé, vagy csak a közösen megszerzett 6 000 000 forintot? Köszönöm válaszukat!
Rezsiköltség továbbszámlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként bérbeadok egy lakást, irodai használatra egy cégnek. A tevékenységet alanyi mentesként folytatom. Az év elején leadtam a cégnek az adóelőleg nyilatkozatot és következő év elején majd a cégtől kapok M30-ast. Mivel macerás a mérőórák, az internet és a közös költség szerződések átírása, a szerződés úgy szól, hogy bérleti díj+szja és a rezsiköltség. Külön-külön számlázom a bérleti díjat és a rezsiköltséget. Csak azt számlázom tovább, amit én is kifizettem a szolgáltatónak, sem többet, sem kevesebbet. Kérdésem, hogy a továbbszámlázott rezsiköltség esetében is alkalmazni kell (10 százalék költség, 90 százalék bevétel) az szja-levonást? Válaszát köszönöm.
Két magánszemély – egy weboldal üzemeltetése.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem weboldal üzemeltetésével kapcsolatos. Adott egy weboldal, amely kb. 25 millió forint árbevételt termel különböző tananyagok értékesítésével. Két magánszemély üzemelteti, egy kft.-n keresztül. A kérdés az lenne, hogy a két magánszemély egyenként katás vállalkozóként tudná-e üzemeltetni a weboldalt? Nyilván adóoptimalizálás a cél. A két katás vállalkozó számlázhatja-e megosztva a szolgáltatások értékesítését? A számlázás automatikus, fizetés után megy a számla. Lehet-e megállapodás alapján úgy számlázni, hogy egyik számlát A vállalkozó, a másik számlát B vállalkozó állítja ki? Így mindketten 50-50 százaléknyi bevételre tennének szert? Köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk nonprofit közhasznú kft. Nincs vállalkozási tevékenységünk, csak különböző állami támogatásból finanszírozzuk kiadásainkat. Így a bevallásban az adó alapunk nulla forint. Miután több telephelyünk is van, az iparűzési adót meg kell osztani. A kérdésem az lenne, hogy nulla adóalapnál is fel kell-e tüntetni a megosztás módszerét és a számokat? Segítségüket előre is köszönöm: BGY
Előlegszámla áfamegosztása
Kérdés
Szerződést kötöttünk egy magánszeméllyel 300 négyzetméternél kisebb alapterületű családi ház építésére garázzsal együtt. A szerződésben 0-12 ütemre bontottuk az elvégzendő munkákat a kiszámlázandó bruttó összegek feltüntetésével. A 0. ütem egy előleg számlázását tartalmazza azért, hogy a munkálatokat el tudjuk kezdeni. Mivel a kivitelezés szerződés szerinti végösszege kb. 96 százalékban magát a családi házat, 4 százalékban pedig a garázs és a külső térburkolatok elkészítését tartalmazza, de az egyes ütemek nem nevesítik azt, hogy épp mikor készül a garázs, ezért az előlegszámlát százalékos arányban megosztanánk áfa szempontjából. Tehát az előlegszámla 96 százaléka 5 százalékos, 4 százaléka 27 százalékos áfát tartalmazna. Helyesen járunk-e el?
Iparűzési adó megosztás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy növénytermesztő őstermelőnek közigazgatásilag külön településen van a lakóhelye és a földjei. A lakóhely iparűzésiadó-köteles település, ahol a földek vannak, ott viszont nincsen iparűzési adó. Az őstermelőnek nincsen személyi jellegű ráfordítása és tárgyi eszköze. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alapot meg kell-e osztani a lakóhely és földterület szerinti település között, amennyiben az utóbbi helyen nincsen ipakötelezettség? Mi lesz a megosztás alapja, amennyiben sem személyi jellegű ráfordítás, sem eszköz érték nincsen?
Ipa-megosztás komplex módszer szerint
Kérdés
Kft.-nek székhelyén kívül 2 telephelye van. Az egyiken folyik a tényleges tevékenység (gyártás), a székhely csak postacím, és a másik telephely egyelőre bérelt, a gyártást pár év múlva ide helyezik át. Az iparűzési adó alapja meghaladja a 100 millió forintot. Korábban amíg csak az egyik telephely létezett, addig a megosztás úgy működött, hogy az ügyvezető bére, autója (annak écs-je), illetve a bérleti díj voltak a mérvadó adatok (bér és eszköz) a székhelyen, minden más a telephelyet terhelte. A második telephelyen élő munkaerő nincs, uniós támogatás révén 2018-ban kezdődik el a telephely átalakítása, gyártásra való előkészítése, 2017-ben csak bérleti díj terhelte. Kell-e a második telephelyet a bérleti díj révén bele vonni az iparűzési adó megosztásába? Köszönöm ha válaszolnak, CsK
Iparűzési adó bevallása több fióktelepnél
Cikk
Üres a fióktelep, hogyan kell bevallani az iparűzési adót? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Családi gazdaság bevételének megosztása, járulékalap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági őstermeléssel foglalkozó családi gazdaságnak 3 tagja van. A családi gazdaság 2017. évi bevétele 10 832 e Ft volt, ebből 2 317 e Ft a bevételként elszámolt támogatás. A gazdaság tagjai külön-külön rendelkeznek adószámmal, azonban csak a családi gazdaság vezetője általános szabályok szerinti áfaalany, míg a másik két tag az áfa alanyi adómentes. A személyi jövedelemadó elszámolásnál tételes költségelszámolást alkalmaznak. A kérdésem az, hogy ebben az esetben három részre lehet osztani a családi gazdaság bevételeit és költségeit, vagy az áfaalany vezetőnek kell bevallani a teljes bevételt és költséget? Az én értelmezésem szerint, mivel a családi gazdaság nem minden tagja választott azonos adózási módot a személyi jövedelemadóban és az áfában, ezért az áfaalany vezető nevén kell bevallani a teljes bevételt. Helyes ez így? További kérdésem, hogy a családi gazdaság egyik tagjának (nem az áfaalany vezető) megszűnt a munkaviszonya, nem rendelkezik biztosítással. T1041. sz. adatlapon bejelentésre került mint biztosított mezőgazdasági őstermelő. Nem egyértelmű számomra, hogy mi lesz a járulékalapja, amit a 1858. sz. bevalláson be kell vallania. Nulla forint, mivel az ő nevére nem került őstermelői bevétel elszámolásra vagy függetlenül attól, hogy a családi gazdaság bevétele nem került megosztásra az szja-bevallásban, a járulékalapja a bevétel rá eső egy harmad része, 3 610 e Ft lesz? Köszönettel: Szécsi László
Iparűzési adóalap megosztása – kiva
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kiva hatálya alatt lévő vállalkozás iparűzési adóalapja meghaladja a 100 millió forintot, így a komplex megosztási módszert alkalmazza. Kivás időszak alatt hogyan történik az eszközérték meghatározása? Lehet-e alkalmazni erre az esetre a helyi adókról szóló törvény eszközérték-arányos megosztási módszer leírásából az alábbi részt: ha az eszközérték az előbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2 százaléka, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10 százaléka tekintendő eszközértéknek. Vagy esetleg a számviteli értékcsökkenés lesz az eszközérték? Válaszukat előre is köszönöm.
Iparűzési adó megosztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iparűzési adó megosztásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Egy budapesti székhelyű kft. – melynek előző évi bevétele jóval meghaladja a 100 millió forintot – két fiókteleppel rendelkezik egy-egy vidéki városban. Az egyik fióktelepen vannak alkalmazottak és eszközök is telepítve, míg a másik fióktelepen tulajdonképpen nem történik már érdemi munka (itt alkalmazott sem tevékenykedik, és eszköz sincs kihelyezve, valójában ez egy korábban szívességi használatként használt lakás, ami jelenleg üres). A kft. egy főfőállású munkavállalót alkalmaz ügyvezetőnek, aki a budapesti székhelyen tevékenykedik, munkabérrel ellátottan. Információink szerint a 2017. évi ipa-bevallásokat a kombinált módszerrel kell elkészíteni, ennek elvét és módszerét szeretném megtudni a fenti tényállás alapján, külön kiemelve az „üres” fióktelep vonatkozásában.
Közösen vásárolt ingatlan és felújítási költségeinek elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két belföldi cég ('A', 'B', mindkettő áfaalany, egymástól független fél) közösen vásárol egy ingatlant, 75-25% arányban. Ezt az ingatlant közösen újítják fel, a felújítási költségeket szintén 75-25% arányban állják. 'A' cég nevére szólnak a bejövő számlák, amelyek negyedrészét továbbhárítja 'B' cégre. A felújítást követően eladják, és szintén 75-25% arányban részesülnek a nyereségből (osztalék?). a) A közösen vásárolt ingatlan beszerzési értéke hogyan kerül be 'A', és B cég könyveibe, esetleg tulajdoni hányad arányában? b) 'A' cégnek a felújítási költség saját részét, illetve a 'B' cégre áthárított részét hogyan kell számvitelileg (közvetített szolgáltatásnak minősül-e) elszámolnia a könyveiben? c) 'B' cégnek az 'A' cég által rá átterhelt felújítási költségeket hogyan kell számvitelileg elszámolni a könyveiben? d) 'A' cégnek a felújítási költség átterheléséről számviteli bizonylatot vagy számlát (azaz áfakörön kívüli vagy áfás ügyletként) kell kiállítania 'B' cég felé, vagy mindkettő lehetséges opció, és a két cég közötti megállapodásban kell az átterhelés módját rögzíteni? e) Amikor a felújított ingatlan eladásra kerül, hogyan történik/történhet a két cég között az elért nyereség/veszteség elszámolása (számviteli bizonylat és/vagy számla)? Az egyes opciók számviteli elszámolása hogyan néz ki 'A' és 'B' cégnél? f) Más lenne a közösen beszerzett eszköz számviteli elszámolása, ha ingóságról (például tehergépjármű) lenne szó? Tisztelettel: Sz. Zsolt
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
