549 találat a(z) adatvédelem cimkére
Megváltoztak az adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai
Cikk
2018. május 25. napja óta a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásokat a 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) tartalmazza. A közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adatokhoz való hozzáférés szabályozására ugyanakkor megmaradt a 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.). Mindkét norma rendelkezéseit május 5-étől átmenetileg jelentősen módosította a 179/2020. kormányrendelet. A szabályozást az alábbiakban mutatjuk be.
132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatköréb...
EU: közösen koordinált digitális eszköztár kialakításával is küzdene a járvány ellen
Cikk
Az Európai Bizottság intézkedéseket javasol a mobiltelefon-adatok és alkalmazások közös uniós megközelítésének kidolgozására, mivel a digitális eszközök fontos szerepet játszhatnak a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozási intézkedések fokozatos lazításában – olvasható a brüsszeli testület szerdai sajtóközleményében.
93/2020. (IV. 6.) Korm. rendelet
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 7. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörébe...
Távmunka vagy home office: hasonló, mégis sok mindenben eltérő szabályok
Cikk
A március 19-étől hatályos rendelkezések szerint az akkor kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig a munkáltató egyoldalúan elrendelheti a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést. A két fogalom egymáshoz közeli, mégis eltérő munkajogi megítélés alá esik. A home office kérdését a legtöbb munkáltató rugalmasan kezeli, ami a hirtelen „átállás” és a kellő gyakorlat hiányában érthető, azonban néhány alapvető szabályt szükséges betartani.
31/2020. (II. 29.) Korm. rendelet
Jogszabályok és jogi tartalmak
A Kormány
az 1. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), q) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felha...
A kiberbűnözők is kihasználják a koronavírust
Cikk
A koronavírushoz kapcsolódó korlátozó intézkedések nyomán az emberek mindennapjai a digitális térbe költöznek. Mindez rendkívül súlyos adatvédelmi és elektronikus információbiztonsági kockázatokkal jár a vállalatoknak és a magánszemélyeknek is – hívja fel a figyelmet a Hegymegi-Barakonyi és Társa Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda. A helyzetet külön nehezíti, hogy a váratlanul, külső tényezők hatására, a résztvevők szándékától függetlenül meginduló változások felkészületlenül érték a vállalatokat.
A koronavírus-járvány adatkezelési szempontból
Cikk
Hónapokkal korábban már jelentkezett elsősorban nemzetközi hátterű munkáltatóknál az az igény, hogy a munkavállalókat, látogatókat, beszállítókat, ügyfeleket kérdőívekkel keresték meg, melyben arról érdeklődne az adott vállalkozás, hogy az érintett potenciális veszélyforrásnak tekinthető-e. A kérdések arra irányulnak, hogy az érintett személy járt-e, illetve jár-e fertőzéssel érintett területen, illetve érintkezett-e ilyen személlyel. Tekintettel ennek adatvédelmi szempontjaira, a kérdésben a tagállami adatvédelmi hatóságok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is állást foglaltak.
Repkednek a milliós adatvédelmi bírságok
Cikk
Ahogyan távolodunk időben a GDPR alkalmazhatóvá válásától, úgy jelennek meg növekvő számban a tagállami hatóságok bírság szankciót is tartalmazó döntései. Ezeknek a döntéseknek az ismerete nem csupán a bírság mértéke szempontjából fontos iránymutatás, arra is figyelni kell, hogy a hatóságok mely szempontrendszer alapján vizsgálták az adatkezelők nemmegfelelését. Az alábbiakban egy marketingcélú adatkezeléssel összefüggő bírsághatározat kerül bemutatásra, amely az adott vállalkozásnak milliárdjaiba került.
GDPR: mikor kell törölni a reklámcélból kezelt adatokat?
Cikk
Gyakran előfordul, hogy e-mailen vagy telefonon terméket vagy szolgáltatást kínálnak számunkra, mely kapcsolatfelvételnek vagy ismételt kapcsolatfelvételnek nem örülünk. Arra is sor kerülhet, hogy a vállalkozásunk meglévő ügyfelei figyelmét szeretné egyéb termékeire, szolgáltatásaira felhívni. Ezzel összefüggésben pedig használná a szerződés teljesítése körében hozzá kerülő személyes adatokat. Nézzük, milyen választ ad ezen kérdésekre a GDPR.
Megjelent a februári VálaszAdó
Cikk
Az idei év is számos jelentős adójogszabály-módosítással indult, amelyekről részletes cikkekben számolt be az Adózóna.
Adatvédelem: egyre több a bírság, kevés a felkészült szervezet
Cikk
Meghaladta a 140 millió forintot a Magyarországon működő cégekre kiszabott GDPR bírságok együttes összege. Leggyakrabban a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvet sértik meg a vállalatok. Az EY tapasztalata szerint a legtöbb szervezet a mai napig késik a GDPR-megfeleléshez szükséges IT-fejlesztések befejezésével, amivel további bírságokat kockáztatnak.
BH 2020.2.48
Jogszabályok és jogi tartalmak
[1] A felperes 2007. szeptember 11-től állt az alperes alkalmazásában, 2011. október 1-jétől on-trade területi vezető munkakörben. Feladatát képezte, hogy három megyében az alperessel szerződött vendéglátóhelyek, kocsmák, éttermek lejáró szerződését újrakösse, az ezen a területen dolgozó területi képviselőket irányítsa.
[2] 2015 októberében az alperes belső vizsgálatot indított az általa kibocsátott hordómatricákkal kapcsolatos visszaélések kivizsgálására, amellyel az E. céget bízta meg. A v...
Elbocsátott dolgozóktól származik az adatvédelmi panaszok többsége
Cikk
Meglehetősen hosszú türelmi idő után az adatvédelmi hatóságok egyre gyakrabban nyúlnak az adatvédelmi bírság kiszabásának eszközéhez. A bírságok ráadásul egyre nagyobbak, így a vállalkozások alapvető érdeke a GDPR előírásainak való megfelelés. Sokan – alaptalanul – abban reménykednek, hogy nem kerülnek az adatvédelmi hatóság látókörébe, ám a hatósági vizsgálat bármikor bekövetkezhet. Nézzük, mire kell különösképpen ügyelni!
Amikor automatikus a bírság – tanulságok adatvédelmi incidenseknél
Cikk
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz jelentős számban érkeznek incidensbejelentések. A felfedett incidensek nagy része emberi mulasztáshoz kapcsolódik. Gyakran nem csupán a munkavállaló mulaszt, hanem a munkáltató (adatkezelő) is: nem jelenti be időben, nem vizsgálja ki megfelelően vagy nem orvosolja megfelelően az adatvédelmi incidenst. Nézzük, mit és hogyan kellene tenni!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
