346 találat a(z) adóellenőrzés cimkére
Készpénzfizetési korlát
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem áruértékesítéssel foglalkozó kft. (számítástechnikai eszközöket vásárol és ad el). A napokban nekem, mint a könyvelőjének bejelentette, hogy nagyobb mennyiségű és értékű árut fog vásárolni utánvéttel az egyik nagy áruházlánctól. Mivel készpénzzel fizet, tegyem azt, amit tenni kell. Kérdéseim: 1. Mivel ez a beszerzés meghaladja az 1,5 millió forintot, de még a 2 milliót is, a NAV felé be kell jelenteni, gondolom, ez nem kérdés (akkor nem kellene a NAV felé jelenteni, ha 2 millió forint alatt maradna. Ez esetben az 1,5 millió forintot meghaladó készpénzes kifizetés csak ellenőrzés esetén derülne ki.). Bejelentés alapján ügyfelem számíthat az Art. 172. § (20) f) bekezdés szerinti büntetés kiszabására? 2. Mivel ez egy nagy áruházlánc (amelytől vásárol) feltételezném, hogy a Pmtv. 33. § (4) bekezdés alapján van szabályzata, és vállalja, hogy az árukereskedelmi tevékenysége keretében elfogadhat 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzt. De ezt nyilván én nem tudhatom, hacsak a szállítási feltételei között nem szerepel. Ez esetben a büntetés rá nem vonatkozna. A NAV 3002/2013-as útmutatójának utolsó mondata az én olvasatomban azt jelenti, hogy az Art.172. § (20) f) pontja alapján mindenképpen büntetést fizet az ügyfelem az 1,5 millió forintot meghaladó összegű készpénzfizetés után. Jól gondolom ezeket? Mielőbbi válaszukat várom, hogy a 15 napba beleférjek. Köszönettel: Kerékjártóné Irén
Kapcsolódó vizsgálat ellenőrzési határideje
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A NAV-bevallások utólagos ellenőrzésekor elrendelt kapcsolódó vizsgálatra vonatkozik-e az ellenőrzésre fordítható napok esetében az általános szabály, azaz a vizsgálatra vonatkozóan a 30 napos szabály? Vagy az Art. alapján esetleg a kapcsolódó vizsgálat lefolytatására fordítható időre vonatkozóan más a szabály? Üdv.: Bácsi Ferencné
Adóellenőrzést kértek Vajna cégei miatt
Cikk
Adóellenőrzést kért a feljelentéseiről ismert Tényi István Andy Vajna offshore-gyanús cégei miatt – írja az origo.hu.
Készletnyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni a következő kérdésben. Cégünk egy csomagoló eszközök nagykereskedelmével foglalkozó társaság. Jelenleg két évet átfogó áfaellenőrzés folyik nálunk, melynek keretében betekintést kértek tőlünk a készletnyilvántartásunkról. Tájékoztattuk őket, hogy a leltározási szabályzatok alapján év közbeni készletnyilvántartást nem vezetünk, az év végi leltár alapján történik a záró készletérték könyvekben való felvezetése. Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy van-e olyan készletérték, amikor már nincs lehetőség arra, hogy a társaság vezető tisztségviselői határozzák meg, hogy folyamatos készletérték-vezetésre vagyunk kötelezettek, vagy dönthetünk arról, hogy a leltár alapján állítjuk be a beszámolóba a záró készletértéket a mérleg fordulónapján? A másik kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e betekintést engedni egy nem teljeskörű számítógépes készletnyilvántartásba a NAV munkatársai számára? Előre is köszönöm válaszukat!
Amire NAV-ellenőrök hada figyel: célkeresztben a transzferár
Cikk
Évek óta kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a transzferáras ügyletek ellenőrzésére. A NAV ellenőrei a limitált kockázat egyenlő alacsony (de biztos!) haszon elvet tartják szem előtt. Az érintett vállalatok alapos, minden részletre kiterjedő transzferár-dokumentációval védhetik meg elszámolásukat.
Kapcsolódó adóellenőrzések – "Never ending story"?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Igaz-e, hogy a NAV szinte a végtelenségig elnyújthat egy fő ellenőrzést (bevallás utólagos ellenőrzése) legálisan, így a visszaigényelt áfa kiutalását is? Tudtommal az Art. a kapcsolódó ellenőrzések határidejére nem fogalmaz meg kógens szabályt. 2. Jogszerű-e, ha a NAV, amikor egy cég áfát igényel vissza, nem kiutalás előtti adóellenőrzést indít a cég ellen (az ellenőrzés határideje ilyenkor a kiutalás határideje), hanem először egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzéssel indít, amit bevallások utólagos ellenőrzésével folytat, s eközben kapcsolódó vizsgálatok sorát indítja el más cégekkel (üzleti partnerek) szemben? Ezzel legálisan elnyújthatja a NAV az ellenőrzést, és vele az áfa visszautalását a cég felé? 3. Egy céget kapcsolódó vizsgálat keretében ellenőriz (egyes gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzés) a NAV. Jogszerű-e, ha ezt az ellenőrzést a NAV ugyancsak egyes gazdasági események valódiságára irányuló ellenőrzéssel folytatja, kiterjesztett időszakkal? Köszönettel: Szekeres Zsolt
A60-as jelentés elmulasztása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk 5 éve működik, vegyes kiskereskedelmi üzletünk van (ajándék, papír-írószer). A NAV bekérte a teljes iratanyagot a 2013-2014 .évekre vonatkozóan. Minden rendben van, kivéve, hogy nevezett években 15 alkalommal vásárolt cégünk az EU három országában 3,5 millió forint értékben, és erről nem küldtük be az A60-as jelentéseket, valamint a számlákat sem szerepeltettük a könyvelésben. Ugyanis NEM MI vásároltuk a NAV által megnevezett dolgokat. Nem jártunk egyik országban sem. Most a NAV becsléssel kívánja megállapítani emiatt a cég bevételét. Mivel ugyanis a nevezett vásárlásokról szóló számlák nem szerepeltek sem a könyvelésben, sem a leltárban, így vélelmezik, hogy eladtuk a nevezett termékeket. Így az értékesítés miatti áfát, társasági adót becsléssel állapítják meg, és mulasztási bírság is várható a be nem küldött jelentések miatt. Kérdésem az lenne, hogyan bizonyíthatom, hogy ezen termékekről szóló számlák azért nem szerepeltek a nyilvántartásban, mert nem a cég vásárolta őket? nNm tudjuk, hogy ki ,és miért a mi cégünk nevére kért számlát, és azt sem, hogy miről. Mit tudunk tenni ez ellen? Milyen lehetőségünk van Ön szerint? Válaszát köszönöm.
Cégtábla
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó ellenőrzése során merült fel a kérdés, hogy tűzifa háztól házig szállításával foglalkozó egyéni vállalkozónak kell-e cégtáblát kitennie a székhelyre? Válaszukat előre is köszönöm!
Adóellenőrzés utáni korrekció?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. esetében adóellenőrzést (áfa) folytattak le a 2012. és 2013. adóévekre vonatkozóan. A korábbi könyvelő sok mindent rosszul könyvelt és olyan tételeknek is levonta az áfáját, aminek nem lehetett volna. Ráadásul az egyik számlát, amin egy tárgyi eszköz szerepel, hiteltelennek is minősítette a NAV. A tárgyi eszköz megvan, de az eladó átverte az ügyfelemet. Felmerült bennem, hogy ebben az esetben számvitelileg, illetve egyéb adó (például társasági adó) esetében is korrigálnom kellene a könyveket. A korábban elszámolt értékcsökkenés szabálytalan volt. Jól gondolom? Válaszát előre is köszönöm!
Mi változhat az adózás rendjében? Így látja a volt APEH-elnök
Cikk
Mit érthettek az elmúlt hetekben megszólaló kormánypárti politikusok azon, hogy gyökeresen át kívánja alakítani a kormány az adóigazgatást? Erre vonatkozó szakmai anyagot még nem publikáltak sehol, de szűkebb szakmai körökben ismert egy, a változásokat megalapozó, a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült koncepció – derül ki Király László György, a NAV elődje, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) volt elnökének a Magyar Narancsban megjelent írásából.
Kata – Munkaviszonytól való elhatárolás
Kérdés
1.) Mit kell érteni a törvény 14. § 1. bekezdésében "a harmadik személy" alatt? 2.) Nem teljesen tudom értelmezni a fenti paragrafus 3. bekezdését, ezért a konkrét példát írom le: Van egy katás egyéni vállalkozó, főfoglalkozású (alkalmazottja nincs). Határozott idejű megbízási szerződés alapján végez egészségügyi szakasszisztensi tevékenységet egy kórházban, ahol egyébként nincs munkaviszonyban. A szerződés szerint: – a kórházban végzi a tevékenységét: – napi 6 órában szabadfoglalkozású jogviszony keretében – a kórház által térítésmentesen biztosított eszközökkel – havonta számláz – az éves bevételének több mint 50 százaléka ebből származik. Kérdésem, hogy a fentiek alapján az adóhatóság vélelmezheti ezt munkaviszonynak, vagy csak akkor, ha a kórháznak számlázott éves bevétele meghaladja az 1 millió forintot, amiről adatszolgáltatási kötelezettsége van mindkét félnek. És ha igen akkor a megbízót vagy a megbízottat szankcionálják vagy mindkettőt (böntetik) és milyen módon. Megoldás lehet-e az, hogy év közben, mielőtt a bevétele meghaladná az 1 millió forintot, megszüntetné a kataalanyiságát (újra tételes költségelszámolást alkalmazó egyéni vállalkozó lenne), ezáltal ilyen alapon nem vizsgálná az adóhatóság a katás időszakát e tekintetben, mivel ott nem haladta meg az 1 milliót, ezért nincs adatszolgáltatási kötelezettség. Vagy csak az esély kisebb? Előre is köszönöm a választ.
Az áfatörvény bosszúja: éveken át aggódhat miatta
Cikk
Bár július 1-jén életbe léptek az időszakonkénti elszámolás, fizetés új szabályai a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatást nyújtók körében, s jövőre a többi adózó is áttér az új előírásokra, mégis lehetnek olyanok, akik számára a régi regulák még jó ideig emlékezetesek maradhatnak.
Arattak az ekáerrel
Cikk
Az év első öt hónapjában 7 százalékkal, 84 milliárd forinttal nőtt az áfabevétel és ebben a gazdasági növekedés, az online pénztárgépek használata mellett szerepe volt az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszernek (ekáer) is – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Személyautó áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2014. évben alakult kft. egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez, ezen tevékenysége miatt adómentes. Egy nagyösszegű személyautót bérel Németországból. 2014. év júliusában euróban fizette meg a bérleti díj első összegét (20 000 eurót), valamint ugyanebben az időszakban óvadékot is fizetett, majd 2014. év decemberében fizette a bérleti díj második összegét (1000 eurót). 2014. évben még bevétele nem volt a kft.-nek, a bérleti díjat, valamint az óvadékot kölcsönből fizette ki. Kérdésem: Ön szerint a NAV egy esetleges adóellenőrzés kapcsán mit szól majd ahhoz, hogy a kft. működésének első évében keletkezett vesztesége nagyösszegű személyautó bérléséből keletkezett? A júliusi és decemberi bérleti díj áfáját egy választott bank eladási árfolyamán állapítottam meg, és vallottam be, olyan módon, hogy az áfát a kft. megfizette, de az alanyi mentesség miatt levonásba nem helyeztem. Megerősítést szeretnék abban, hogy a fentiekben leírtak szerint helyesen jártam el az áfabevallással kapcsolatban. Köszönöm a válaszát.
EKÁER-nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A Fuvarlevél újság áprilisi számában találkoztunk egy cikkel melyben azt javasolják, hogy a fuvarozónak is célszerű EKÁER-nyilvántartást vezetni az EKÁER-számokról mert a NAV ezt is kérheti. Aki csak fuvarozóként találkozik az EKÁER-számmal (nem ő igényli), annak a vállalkozásnak is javasoljuk egy saját, hasonló adatokat tartalmazó nyilvántartás elkészítését. Vezesse fel egy táblázatba:a megrendelőtől kapott EKÁER-számot, a számhoz tartozó megrendelésn azonosítóit (CMR, fuvarlevél száma, honnan-hova viszi az árut), a jármű rendszámát. Mindezekre azért is szükség lehet, mert egy ellenőrzés esetén a NAV bármelyik számlát vagy fuvarlevelet kiemelve kérheti, hogy mutassák be annak a szállítmánynak az EKÁER-dokumentációját, igazolják, hogy a bejelentés a jogszabály szerinti módon megtörtént. Nekünk ezzel annyiban van problémánk, hogy sok esetben mi, mint fuvarozók, nem is tudjuk, hogy egyáltalán az a fuvar EKÁER-köteles-e, és, hogy kell-e EKÁER-számot igényelnie az adott megbízónak. Ön szakértőként mit gondol erről, hogy a fuvarozót is kötelezik ilyen nyilvántartás vezetésére? Köszönöm előre is a válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
