hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Internetes vásárlás: buktatók, garanciák, elállási jog

  • adozona.hu

Egyre inkább megkerülhetetlen az internet használata mindennapi életünk során. A jelentőségéhez képest sokan kevéssé vagy egyáltalán nincsenek tisztában az internetes szerződéskötés általánostól eltérő szabályaival, a rájuk leselkedő veszélyekkel, de a legfőbb probléma, hogy jogaikat sem pontosan ismerik.

hirdetés
hirdetés

Az online kereskedelem legfőbb előnye, hogy kényelmes, gyors és olyan termékeket is elérhetnek a fogyasztók, amelyekre közvetlen környezetükben egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségeke árán tehetnének szert. Az előnyök mellett azonban komoly kockázatokat is rejt a távolsági kereskedelem ezen módja.

Az internetes vásárlás kétség kívül az egyik legkényelmesebb megoldás, hiszen ki sem kell mozdulnunk irodánkból vagy otthonunkból ahhoz, hogy a kívánt terméket kézhez kapjuk. Ennek a kényelemnek azonban ára van.

Személyesen történő vásárlás esetén is előfordulhat, hogy a termék hibás, nem megfelelő minőségű, állapotú, vagy egyéb tulajdonságaiban a kapott tájékoztatástól eltérő, ám akkor lehetőség van a termék alaposabb vizsgálatára. Az interneten történő vásárlás esetén azonban – a jogviszony jellegéből adódóan – nincs lehetőség a kívánt termék előzetes kézbe vételére, ellenőrzésére vagy kipróbálására, sőt gyakran még a termék ellenértékét is azelőtt kell kiegyenlítenünk, hogy megbizonyosodnánk annak minőségéről, rendeltetésszerű használhatóságáról. A bankkártyával történő fizetés további kockázatokat rejthet magában. A kényelemmel szemben tehát számtalan olyan, a vásárlókra nézve hátrányos körülménnyel találkozhatunk, melyek azt indokolják, hogy őket a jogalkotó különös védelemben részesítse.

A jogszabály  definíciószerűen határozza meg azokat az eseteket, amikor egy szerződés távollévők között kötött szerződésnek minősül , és így alkalmazni kell rá a cikkben tárgyalt különös szabályokat. Számos olyan ügylet képzelhető el, amely a jogszabályi definícióba ugyan beleillik, ám a józanész „szabályaival” ellentétes lenne a jog által biztosított (bizonyos) többletjogok gyakorlása.

A természeténél fogva vissza nem szolgáltatható vagy gyorsan romlandó termékről szóló szerződés – a tárgya miatt – ilyen ügylet lehet (például egy internetes oldalon rendelt pizzát az átvételt követő 5. munkanapon – hivatkozva az elállási jogunkra – visszaküldeni, igencsak szórakoztató tettnek számítana). Ezt az anomáliát a jogalkotó taxatív felsorolásokkal oldja fel. Meghatározza azon szerződéstípusokat, amelyekre a jogszabály hatálya (így a többletjogok érvényesíthetőségének lehetősége) egyáltalán nem vagy csak részben terjed ki.

A távollévők között kötött szerződési minőséghez szükséges elem a szerződés távközlő eszköz útján történő megkötése. A jogszabály alkalmazásában bármilyen eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződési nyilatkozat megtételére, távközlő eszköznek minősül. Bár a szabályok általános érvényűek lehetnek, jelen cikkünkben mégis az interneten keresztül történő vásárlásra kívánunk elsődlegesen koncentrálni.

Elállási jog

Bár a garanciális szabályok egész tárházával találkozhatunk a nemzetközi szabályozásban, néhány közös pont mindenképpen felfedezhető. Az UNCITRAL, az OECD és még számos szervezet munkásságának köszönhetően viszonylag egységes a nemzetközi szabályozás a tekintetben, hogy az egyik legfontosabb jogosultságként rögzítik a fogyasztók elállási jogát. A tendenciának megfelelően a magyar jogszabályok is lehetővé teszik, hogy a fogyasztó  – fő szabály szerint – nyolc munkanapon, de legfeljebb 3 hónapon belül – indoklási kötelezettség nélkül(!) - elállhasson a szerződéstől. A nyolc munkanapos határidő kezdő időpontja alapvetően annak függvénye, hogy a szerződés termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányul. A nyolc munkanapos határidő termék vásárlása esetén a termék kézhezvételétől, míg ha valamilyen szolgáltatást veszünk igénybe, akkor a szerződéskötés időpontjától veszi kezdetét.

A szerződéstől történő elállást – ahogy már jeleztük – nem kell megindokolni. Az elállás következménye, hogy a szerződés megkötése előtti állapotot kell a feleknek visszaállítaniuk, mely jelen esetben annyit jelent, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni, azzal, hogy a vállalkozás követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését. Ha egy laptopot rendel a vásárló, ám office programok és internet használat mellett sörtartóként is igénybe veszi azt, akkor a sör által okozott esetleges károk megtérítését követelheti az eladó, hiszen egy notebook nem italok tárolására szolgál. Az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeken kívül – melyeket fő szabály szerint a fogyasztó visel – a fogyasztót egyéb költségek nem terhelik.

Tájékoztatási kötelezettség

Az interneten keresztül értékesítő vállalkozás alapvető kötelessége, hogy a fogyasztókat (vásárlókat) bizonyos – jogszabályban meghatározott – adatokról tájékoztassa. Ilyen adat például a vállalkozás azonosításra alkalmas neve és címe, a szerződés tárgyának lényeges jellemzői, a termék (szolgáltatás) bruttó ára, valamint egyéb járulékos költségei (pl. fuvardíj, szállítási-, vagy postaköltség!), vagy a vásárló – fent említett – elállási jogáról való kifejezett tájékoztatás.

E tájékoztatási kötelezettségének a szerződés megkötése előtt (!), egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon – utóbb írásban is a fogyasztó rendelkezésére bocsátva – köteles eleget tenni az adott vállalkozás. Ha e kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, a szerződés teljesítése során kellő időben, de legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles eleget tenni, tehát az írásbeli tájékoztatást pótolni. 

Amennyiben a vásárló a termék kézhezvételéig nem kapta meg a megfelelő tájékoztatást, illetve annak írásbeli megerősítését, akkor az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő nem a termék kézhezvételétől, hanem a tájékoztatóról szóló írásbeli megerősítés kézhezvételétől veszi kezdetét. Amennyiben a vásárló az írásbeli tájékoztatást egyáltalán nem kapja meg, akkor a nyolc munkanapos határidő helyett a jogszabályban meghatározott határidő leteltéig (azaz a termék kézhezvételétől számított három hónapig) élhet a elállási jogával.

Szabályok sora

A teljesítés időpontjában a felek szabadon állapodhatnak meg. Amennyiben nem jön létre közöttük e tekintetben konszenzus, a jogszabály határozza meg a teljesítés időpontját (a megrendelésnek a vállalkozáshoz való megérkezésétől számított harminc nap).

Fontos további szabály, hogy a vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet korábban a fogyasztó nem rendelt meg, illetve a fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását. E jogszabályi rendelkezések ismerete ugyancsak súlyos összegek felesleges kifizetésétől kímélhet meg minket, főként arra gondolva, hogy számos vállalkozás mások kellő jogismeretének hiányát kihasználva törekszik profitot szerezni, például a hallgatólagos elfogadást szerződéskötésnek titulálva.

A jogszabály a fogyasztó védelme érdekében tartalmaz egy garanciális előírást is. Ennek értelmében a fogyasztó a rendeletben meghatározott jogáról érvényesen nem mondhat le és a rendeletben foglaltaktól csak a fogyasztó javára lehet eltérni. Következésképp az a szerződési kikötés, amelyben a fogyasztó lemond elállási jogáról (vagy amely a rendeletben foglaltaktól a fogyasztó kárára tér el), jogszabályba ütköző, így érvénytelen.

Csurgay Ügyvédi Iroda

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 20 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, az év eleji akciónk keretében további 18 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Lakhatási támogatás cég által

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Áfa levonása adószám visszaállítása után II.

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Kamion belépő

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X