hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Végrehajtás, inkasszó: mikor indíthatja meg az eljárást a NAV?

  • adozona.hu

Eltérő állásponton van az adóhatóság és az Adózóna szakértője azzal kapcsolatban, mikor lehet az adózó ellen a végrehajtást megindítani, mikor lehet az inkasszót leemelni és mindezt hogyan befolyásolja a NAV-nak benyújtott végrehajtási kifogás. Ütköztetük az álláspontokat.

hirdetés
hirdetés

A téma aktualitását egy, a közelmúltban történt eset adja, mely a szerző tapasztalata szerint nem egyeti. A jogerős másodfokú határozattal szemben az adózó végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet is tartalmazó keresetet nyújtott be ez év július 26-án a NAV Pest Megyei Adóigazgatóságán. A tértivevény tanúsága szerint a NAV két nappal később (28-án) átvette a küldeményt. Ennek ellenére 29-én az adóhatóság – a dolgozók bérfizetésére szánt - közel három millió forintot inkasszóval leemelte az adózó bankszámlájáról. Az adózó haladéktalanul végrehajtási kifogást nyújtott be. Az adóhatóság ezt is figyelmen kívül hagyta, az inkasszót nem vonta vissza.  Ezt követően az adózó képviseletében az okleveles adószakértő személyesen kereste fel a pest megyei adóhivatalt. Először az ügyintéző csak telefonon volt hajlandó felvenni a kapcsolatot a portáról. Az adószám bekérése után közölte, hogy intézi az ügyet. Másfél órai várakozás után főosztályvezető-helyettesnél történt reklamációt követően az ügyintéző hajlandó volt személyesen fogadni.

A felvett jegyzőkönyvet az osztályvezető látni akarta, de személyes egyeztetésre nem volt hajlandó. Az ügyintézővel üzent: a végrehajtási kifogást felterjeszti másodfokra, csak a döntés után tudja vissza vonni az inkasszót. A NAV többszörösen jogszabályellenesen járt el. A NAV „tévedésének” az lett a következménye, hogy a dolgozók nem kaptak bért.  A másodfokú adóhatósági határozat jogerős és végrehajtható.  Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 37.§ (1) bekezdése szerint „az adóhatóság által megállapított adót – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni.”
Az Art. 143.§ (1) bekezdése szerint az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Az adózói kérelem (kereset) benyújtására 30 napos határidő áll rendelkezésre. Az Art. 160.§ (4) bekezdés szerint a végrehajtási eljárás szünetel, ha az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet még nem bírálták el. Az egyértelmű a törvény szövegében, hogy a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet tartalmazó kereset benyújtását követően a végrehajtás szünetel, az esetleg korábban benyújtott inkasszót az adóhatóságnak a keresetlevél átvételét követően haladéktalanul vissza kell vonnia.

A NAV álláspontja: mikor kezdheti meg az adóhatóság a végrehajtást?

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. § (1) bekezdése és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 143. § (1) bekezdése alapján az adózó az adóhatóság másodfokú jogerős határozatának felülvizsgálatát valóban a határozat közlésétől számított harminc napon belül kérheti.

Az Art. 37. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság jogerős döntésének teljesítésére az adózónak 15 nap áll rendelkezésére. Ez idő alatt az adóhatóság nem indítja meg a végrehajtást. Ugyanakkor a 15 napot követően – de a bírósági felülvizsgálatra nyitva álló 30 napos határidőn belül – az adóhatóság megkezdheti a végrehajtást.

Amennyiben az adózó kéri az adóhatóság jogerős határozatának bírósági felülvizsgálatát, akkor ennek a Ket. 110. § (1) bekezdése, illetve az Art. 160. § (3) bekezdése alapján a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. Ugyanakkor az adózó a bíróságtól a kérelemben a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. Ha az adózó az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal terjesztett elő végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, akkor annak jogerős elbírálásáig az Art. 160. § (4) bekezdés d) pontja alapján a végrehajtási eljárás szünetel. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése alapján a szünetelés kezdő napja a kérelemnek az adóhatóság tudomására jutásának napját követő nap. Azaz a felfüggesztés akkor szünetel, ha az adózó az adóhatóságnál bejelenti, hogy a bíróságtól kérte a határozat végrehajtásának felfüggesztését.

Összefoglalva:
Az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának önmagában a végrehajtásra nincs halasztó hatálya, ezért a döntés közlését követő 15 nap elteltével az adóhatóság megindíthatja a végrehajtást. Ha azonban a bírósági eljárás során az adózó a végrehajtás felfüggesztését kéri, és ezt a tényt az adóhatóságnak bejelenti, akkor a végrehajtás nem indítható meg.


Mikor lehet benyújtani az inkasszót?

Csak látszólagos ellentmondás van az Art. 37.§ (1) bekezdésében foglalt 15 napos és a keresetindítás 30 napos határideje között. Az utóbbi időben több ügyben is azt tapasztaltam, hogy a NAV a korábbi gyakorlattól eltérően nem várja be a 30 napos keresetindítási határidő végét, és már a keresetlevél benyújtását megelőzően végrehajtási cselekményt (általában inkasszót a bankszámlára) foganatosít. Az adóhatóság eljárása jogszabályellenes. A Magyar Köztársaság Alkotmánya az alapvető jogok körében nevesíti a jogorvoslathoz való jogot. Az Alkotmány 57.§ (5) bekezdése értelmében mindenki jogorvoslattal élhet többek között közigazgatási, hatósági döntés ellen. A fellebbezési (kereset benyújtási) határidő szoros összefüggésben van az Alkotmányban biztosított jogorvoslathoz való jog gyakorlásával. Az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozatában kifejtette, hogy a jogorvoslati jog gyakorlásának egyik elengedhetetlen feltétele, hogy a jogorvoslat benyújtására megfelelő idő álljon rendelkezésre.

 Az Art. 37.§ (1) bekezdése, az Art. 143.§ (1) bekezdése, az Alkotmány 57.§ (5) bekezdése és az Alkotmánybíróság 24/1999. (VI. 30.) AB határozata együttes értelmezéséből az következik, hogy a 30 napos kereset benyújtási határidőn belül az adóhatóság jogszerűen végrehajtást nem folytathat. Ellenkező jogértelmezés esetén az Art. 37.§ (1) bekezdése arra kényszerítené az adózót, hogy keresetlevelét ne a törvényben biztosított 30 napon belül, hanem 15 napon belül nyújtsa be. Ez a fentiekben kifejtettek alapján alkotmányos alapjogot korlátozna. Ha az adóhatóság a keresetlevél benyújtását megelőzően mégis végrehajtást kezdeményezne, akkor az Art. 159.§ -ában foglaltak alapján végrehajtási kifogást kell benyújtania az adózónak. Az Art. 159.§ (3) bekezdése értelmében ez is halasztó hatályú a végrehajtásra, tehát az említett konkrét ügyben az inkasszót a végrehajtási kifogás benyújtása miatt is vissza kellett volna vonni. A végrehajtási kifogás elbírálási rendjéről az Art. 159.§ (2) bekezdése rendelkezik: „A végrehajtást foganatosító adóhatóság a benyújtott végrehajtási kifogást az ügy összes iratával együtt 8 napon belül felterjeszti a felettes adóhatósághoz, kivéve, ha a végrehajtást foganatosító adóhatóság a kifogásban foglaltakat maradéktalanul elfogadja és erről a benyújtót tájékoztatja”. A hivatkozott konkrét ügyben az „ismeretlen” végrehajtási osztályvezető viszont ügyintézőjén keresztül üzent: a végrehajtási kifogást felterjeszti a felettes adóhatósághoz.

A hasonló ügyek elszenvedői örülnének, ha az adóhatóság – a telefonos értesítéshez hasonlóan – cáfolná az itt leírtakat és hivatalosan is megerősítené: a 30 napos kereset indítási határidőn belül végrehajtást nem foganatosít, a végrehajtás felfüggesztését tartalmazó kereset benyújtását követően a végrehajtás szünetel, illetve a végrehajtási kifogás benyújtása ilyen esetben szintén halasztó hatályú a végrehajtásra. A konkrét ügyről elmondható, hogy az említett osztályvezető vagy szakmailag alkalmatlan, vagy szándékosan sértette meg az Art. 160.§ (4) bekezdését, az Art. 159.§ (2) - (3) bekezdését, ezáltal jogtalan hátrányban részesítette az adózót és rajta keresztül vétlen dolgozókat, akik a NAV jogszabályellenes magatartása miatt hiába vártak fizetésükre. Ez utóbbi mondatot az ügyészség akár feljelentésnek is tekintheti, illetve az adóhatóság fegyelmi vizsgálatot indíthatna az ügyben eljáró osztályvezetővel szemben. Segítségül az ügy kivizsgálásához a végrehajtási eljárás ügyszáma: 6607944149. A kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy szeretné, ha az állampolgárok nem ellenséget látnának az adóhatóságban. Azoknak a dolgozóknak, akik most nem kaptak bért, egyelőre nehéz lenne az elvárt érzést kialakítaniuk magukban.

Angyal József
okleveles adószakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X