hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített végelszámolás: kevesebből is megúszhatjuk

  • adozona.hu

A gazdasági társaság a cégjegyzékből való törléssel szűnik meg jogutóddal, vagy anélkül. Jogutóddal szűnik meg a cég társasági formaváltás, egyesülés és szétválás esetén. Mit érdemes még tudni?

hirdetés

Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság, ha:

a) a társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult;
b) a társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság jogutód nélküli megszűnését;
c) a társaság tagjainak száma egyre csökken, kivéve, ha e törvény másként rendelkezik;
d) a cégbíróság a cégtörvényben (Ctv.) meghatározott okok miatt megszünteti;
e) jogszabály így rendelkezik.

Jogutód nélküli megszűnés esetén vagy végelszámolást, vagy felszámolást kell lefolytatni.

Egyszerűsített végelszámolásnak kizárólag jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (betéti társaság, közkereseti társaság) esetében van helye.

A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon akkor történhet, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított százhúsz napon belül a végelszámolást befejezi.

Ilyenkor a társaság legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, és a végelszámolás elrendeléséről. Ezzel egyidejűleg a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját, és megválasztja a végelszámolót. A végelszámolás kezdő időpontjában a törvényes képviselő tisztsége megszűnik, a cég törvényes képviselője a végelszámoló lesz a törvényen alapuló önálló képviseleti cégjegyzési joggal. Egyszerűsített végelszámolás esetén célszerű a társaság végelszámolójává a társaság képviselőjét, üzletvezetőjét megválasztani.

A végelszámolási eljárás megindulásához egyszerűsített végelszámolás esetén nem szükséges annak cégbejegyzése, a végelszámoló személyére vonatkozó adatok, és az egyszerűsített végelszámolás lefolytatásának ténye a cég törlésével egyidejűleg kerül a cégnyilvántartásba bejegyzésre. Azaz a végelszámolás elhatározását nem kell külön változásbejegyzési eljárásban bejelenteni az illetékes cégbíróság felé.

Minthogy a végelszámolás megindulása bejegyzésre és ilyen módon a cégbírósági közlemények között közzétételre nem kerül, a végelszámolás megindulásának tényét a hitelezői felhívással együtt a végelszámoló köteles a Cégközlönyben közzétetetni, melyet a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.

A végelszámolás kezdő időpontjától számított 120 napon belül az ismert, vagy a közzétételre jelentkező hitelezőket ki kell elégíteni, és a végelszámolónak el kell készítenie (készíttetnie) a záródokumentumokat: az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a zárójelentést, és ha a cég másik jogalanynak tagja, e jogalany jogi sorsára vonatkozó javaslatot. A végelszámoló mindezen dokumentumokat jóváhagyásra a legfőbb szerv elé terjeszti.

Nincs helye egyszerűsített végelszámolásnak, ha a társaság a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít.

A fenti iratok elfogadásáról a társaság legfőbb szerve határoz. A legfőbb szerv dönt a hitelezők kielégítése után fennmaradt és felosztott vagyon kiadásának az időpontjáról is. A vagyon kiadására azonban nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

A végelszámolás befejezésével gondoskodni kell a cég iratanyagának megőrzéséről, amelyet megállapodás alapján valamely volt tag is vállalhat. A cég alkalmazottainak érdeke védelmében a végelszámoló köteles a cégbíróságnál igazolni, hogy a cég biztosítottjainak adatait átadta az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.

A cég törlése iránti kérelem benyújtása a végelszámoló kötelezettsége, a kérelem illetékmentes és közzétételi költségtérítést sem kell fizetni.

Kathi Kriszta
cégjogász

 

 

 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Bt.-beltag és kültag lehet katás

Szipszer Tamás

adószakértő

Katás vállalkozó háziorvos

Szipszer Tamás

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X