hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megszűnt a passzív táppénz, mi lesz ezután?

  • adozona.hu

Táppénzre az jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és két százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

hirdetés
hirdetés

Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően – 2011. július 1-jét megelőzően kezdődő keresetképtelenség esetén - 30 napon át. Korábban az ún. passzív jogosultság 90 nap volt, amely 2007. április 1-jétől 45 napra, majd 2009. augusztus 1-jétől 30 napra csökkent.

A táppénz összege folyamatos, legalább két évi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka (2009. július 31-éig 70 százalék volt), annál rövidebb biztosítási idő esetében vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka (korábban 60 százalék volt).

Aki 2011. április 30-át követően válik keresőképtelenné, annak a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

Korábban nem volt korlát, 2009. augusztus 1-jétől került bevezetésre a minimálbér 400 százalékának, illetve 150 százalékának megfelelő felső határ.

 Változások 2011. július 1-jétől

 A Széll Kálmán Tervben a kormány többek között célként tűzte ki a táppénzfolyósítás szabályainak felülvizsgálatát.

 A felülvizsgálat eredményeként került sor a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) módosítására a következő témakörökben

– a biztosítási jogviszony megszűnését követően – keresőképtelenség esetén járó táppénz az ún. passzív táppénz eltörlése,
- a keresőképtelen állományban lévők soron kívüli ellátása
- a pénzbeli ellátások iránti igény elektronikus úton történő benyújtása,
- a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások visszafizetésére és megtérítésére vonatkozó szabályok pontosítása.

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény 10. § c. pontjával módosított Ebtv.  47. § (1) bekezdése alapján 2011. július 1-jét követően bekövetkező keresőképtelenség esetén megszűnt a „passzív” táppénz igénybevételi jogosultság.

Ettől az időponttól táppénzre csak az jogosult, aki biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a 2 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A passzív táppénz jogosultság azonnali eltörlése 2011. július 1-jétől biztosítható volt, azonban a teljes és azonnali eltörlése nem lehetséges.

Az egészségbiztosítás egyes pénzellátásaira való jogosultság (terhességi-, gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) megállapításánál ugyanis bizonyos esetekben a korábbiakban folyósított pénzbeli ellátások – így a passzív táppénz is – meghatározóak. Ezen pénzbeli ellátásoknál a korábbiakban folyósított passzív táppénz még jogosultsági feltételt jelenthet, ezért a jogbiztonság fenntartása érdekében a passzív táppénz alapján megállapítható jogosultsági feltételek hatályon kívül helyezése csak későbbi időpontokban lehetséges.

Az előzőeknek megfelelően, 2011. augusztus 31-ét követően bekövetkező szülések esetén terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően, két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

-          a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy

-          a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül. (Ebtv. 40.§)

A gyermekgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe is be kell számítani

-          a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz idejét,

-          a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,

-          a rehabilitációs járadék folyósításának idejét (Ebtv. 42/A § (4) bek.)

Az ismertetett szabályt a 2013. július 31-ét követően bekövetkező szülések esetén kell alkalmazni.

Molnár László

 

 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes eszköz értékesítése – áfabevallás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Kivára áttérés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Telekértékesítés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X