hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adóellenőrzés: "egy rossz válasszal milliókat bukhatunk"

  • adozona.hu
2

Tavaly elterjedt a hír: megszűnnek a vagyonosodási vizsgálatok. A valóság ezzel szemben az, hogy csak a statisztikából kerültek ki, azaz most már nincs külön nyilvántartás a vagyonosodási vizsgálatokra.

hirdetés
hirdetés

Az adóhatóság személyi jövedelemadó bevallás utólagos vizsgálatáról szóló értesítést küld a magánszemélyeknek. Arról ismerhetjük fel, hogy ez becslési eljárásba fordulhat át, hogy az értesítésben szerepel : a vizsgálat ki fog terjedni az adózó vagyoni helyzetére is. A másik jel, ha az értesítésben arra hívja fel az adóhatóság a magánszemélyt, hogy a költségeit igazoló dokumentumokat is hozzon magával. A vagyonosodási kérdőívet újabban nem mellékeli az adóhatóság. Ha valaki gyanútlanul elmegy a vizsgálatra, akkor az első figyelmeztető jel, ha a revizor nem csak a bevételekkel, hanem a költségekkel kapcsolatosan is kérdéseket kíván feltenni. Ilyen esetben azonnal éljünk azzal a jogunkkal, hogy csak írásban válaszolunk a feltett kérdésekre. Nem árt a vagyonvizsgálat alá vont személynek óvatosnak lennie a szakértő kiválasztásakor, mivel a nem kellő felkészültségű adózó, illetve képviselője esetleg még azt sem tudja eldönteni, hogy mi számit bevételnek és mi számít kiadásnak. Ez a kérdés ugyanis csak látszólag egyszerű.

Mi számít bevételnek és mi kiadásnak?

Valamennyi adótörvényünk pénzforgalmi szemléletű. Pénzforgalmi szemléletben bevétel az, ami növeli a pénzkészletünket és kiadás az, ami csökkenti a pénzkészletünket. Az adóhatóság azonban más bevétel és kiadás fogalmakkal dolgozik. Kidolgozta a készpénz-egyenleg módszert. Ebben bevétel, ami növeli a készpénz-egyenleget, kiadás, ami csökkenti . Ennek megfelelően az adóhatóság módszere szerint bevétel a saját bankszámláról készpénz-felvétel, míg kiadás a saját bankszámlára készpénz-befizetés. Ez azt jelenti, hogy a bankszámlára utalt fizetést az adóhatóság nem tekinti bevételnek, csak akkor, amikor felvesszük készpénzként a bankszámláról. hanem arról, hogy elméletileg lehetne egy másik kreált módszer is. Ez pedig a „bankszámla egyenleg módszer”. Az adóhatóság újabban már sem a jegyzőkönyvekben, sem a határozatokban nem indokolja, hogy a készpénz egyenleg módszernek mik a jogszabályi alapjai, miért valószínűsíti a                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                       törvénynek megfelelő adóalapot. Egyszerűen leírja a revizor a jegyzőkönyvben, hogy neki csak a készpénzes bevételeket és kiadásokat kell (?!) figyelembe vennie.   Az adóhatóságnak indokolnia kellene jogszabállyal alátámasztva a készpénz-egyenleg módszerét.

A bankszámla egyenleg módszer ismertetése.

Ennél a módszernél – analóg módon a készpénz egyenleg módszerrel - az a bevétel, ami növeli a bankszámla egyenleget és az a kiadás, ami csökkenti a bankszámla egyenleget. A bankszámlára érkező fizetés bevétel, mert növeli a bankszámla egyenleget. A bankszámláról készpénzfelvétel kiadás, mert csökkenti a bankszámla egyenleget. Ez a kiadás fogalom életszerűbb, mint a készpénz egyenleg módszeré. A bankszámláról felvett pénzt a felvétel időpontjában kell elszámoljni kiadásnak, mert utólag nem állapítható meg, hogy mikor valósul meg a tényleges készpénz kiadás (a magánszemélynek nem kell nyilvántartást vezetnie készpénz-egyenlegéről). A készpénz-egyenleg módszer a saját bankszámlára befizetéskor számolja el a készpénzt kiadásnak, pedig egyértelműen meghatározható, hogy mikor kerül kiegyenlítésre a bankszámláról például egy villanyszámla, mint életviteli kiadás. Szintén életszerűbb a bankszámla- egyenleg módszerben a készpénz bankszámlára befizetéskor bevételként elszámolása, hiszen nem ismert, hogy a készpénzhez pontosan mikor jutott hozzá a magánszemély.

Miért ragaszkodik az adóhatóság a készpénz-egyenleg módszerhez?

A készpénzről – ellentétben a bankszámla-egyenleggel – nincs nyilvántartása a magánszemélynek, ezért a „hitelt érdemlő bizonyítás” nagyon nehéz. Nem elég, ha valaki tudja, hogy 2006. január 1-jén volt 500 ezer forint készpénze, ezt nem minden esetben tudja hitelt érdemlően bizonyítani.

Elméletileg három becslési módszer létezhet, melyek kölcsönösen kizárják egymást:

  • pénzforgalmi szemlélet (pénztárca + bankszámla)
  • készpénz-egyenleg módszer (csak a pénztárca szemszögéből)
  • számlapénz-egyenleg módszer (csak a bankszámla szemszögéből)

A pénzforgalmi szemléletnek megfelelő módszert az Szja törvény 5. számú melléklete tartalmazza. Ez a „pénztárkönyv” nyilvántartási módszer. Ebben a pénztárca és a bankszámla közötti „átvezetés” vagyonváltozással nem jár. Ezzel szemben a másik két módszerben az átvezetés vagyonváltozással jár, tehát nyilvánvalóan ellentétes az szja törvényben rögzített pénztárkönyv modellel. Éppen ezért az adóhatóságnak indokolnia kellene a módszerét.

Összefoglalva: az tud a legtöbbet veszíteni egy adóhatósági vizsgálat során, aki úgy megy el szakértő képviselő nélkül, hogy „nekem nincs semmi takargatni valóm”, ezért minden kérdésre bátran válaszol. Alapvető joga a magánszemélynek, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Joga, de nem kötelezettsége. Ezért bátran tagadjuk meg a szóbeli nyilatkozattételt, ha úgy érezzük, hogy előtte szakemberrel kell konzultálni. Egy rossz válasszal milliókat bukhatunk. 

Angyal József okleveles adószakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (2)

Tamás

Azért érdekes, hogy az adóhivatal is a "zavarosban halászás" elvét követi. Mivel a magánszemélyeknek nem kötelező a készpénzállományukról nyilvántartást vezetni, így esetenként nehezebb védekezni a "miből futotta erre?" kérdésekre.

A bankszámla-egyenleget viszont minden esetben független, harmadik fél (a bank) tartja nyilván, így azt akár "hitelt érdemlő bizonyítéknak" is lehetne tekinteni.

burzsuj

Érdekes ez a készpénz-egyenleg módszer. E szerint ha a munkabéremet a munkáltatóm utalja a számlámra, de én egy fillért sem veszek fel róla, akkor az nem is bevétel, tehát jogtalanul vonták le az SZJA előleget belőle.
Bankkártyás/hitelkártyás korban érdekes szemlélet. Némely hónapot kihúzom egy tízezres KP-val, még marad is belőle, akkor most én egy mélyszegény delikvens volnék?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X