hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mennyit fizetek, ha egyszerre több helyen dolgozom?

  • adozona.hu

Gyakran előfordul, hogy egy munkavállaló többes jogviszonyban áll, azaz ugyanannál a munkáltatónál egyszerre több munkaviszonya van vagy különböző munkaadóknál egyidejűleg dolgozik. Milyen járulékokat és összesen mennyit kell fizetni? Íme a legfontosabb tudnivalók.

A biztosítási kötelezettség

hirdetés

Az elbírálás egyik alapszabálya, hogy annak fennállását minden jogviszonyban külön-külön kell vizsgálni.

Ebből adódóan Az említett szabály alól kivételt képeznek a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok (pl. megbízás, választott tisztségviselő) melyek esetében, ha tárgyhónapon belül, ugyanannál a foglalkoztatónál több ilyen jellegű jogviszonyból kerül sor kifizetésre, akkor e kifizetéseket a biztosítási kötelezettség elbírálása során össze kell vonni, és ezt kell viszonyítani a minimálbér 30 százalékához.

Például, ha egy munkavállaló munkaviszonyban áll egy zrt-nél és emellett választott tisztségviselőként tiszteletdíjban részesül, akkor mindkét jogviszonyában az általános szabályok szerint külön-külön kell megállapítani a biztosítási kötelezettségét. Ezzel szemben, ha ugyanez a munkavállaló fentieken túl megbízási díjban is részesül, akkor a tiszteletdíjából, illetve megbízási díjából származó járulékalapot képező jövedelmeit összeszámítva kell meghatározni, hogy e jogviszonyaiban is fennáll-e a biztosítása.

Társadalombiztosítási járulék

Többes jogviszony esetén a 27 társadalombiztosítási járulékot természetesen valamennyi jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni.

 Egészségbiztosítási járulék

A 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot valamennyi jogviszonyban meg kell fizetnie a biztosítottnak. A 2 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék viszont heti 36 órát elérő foglalkoztatás esetén a további jogviszonyaiban nem terheli. A heti 36 órát elérő foglalkoztatás – mely több jogviszonyból is összeszámítható – fennállásáról a munkavállaló nyilatkozatot tehet.

Például, ha egy munkavállaló „A” cégnél heti 30 órás foglalkoztatással rendelkezik, „B” cégnél heti 15 órással, akkor mindegyik jogviszonyában 6 százalék egészségbiztosítási járulék terheli, viszont ha ezzel párhuzamosan további jogviszonyt létesít „C” foglalkoztatónál, akkor itt már csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetnie.

Munkaerő-piaci járulék

Az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot a munkavállalónak valamennyi munkaviszonyában meg kell fizetnie, kivéve a saját jogú nyugdíjast, illetve aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

Nyugdíjjárulék

A 10 százalékos nyugdíjjárulékot valamennyi jogviszonyban meg kell fizetni mindaddig, amíg az összes járulékalapot képező jövedelem el nem éri a nyugdíjjárulék alap éves felső határát. Rendelkezzék tehát akárhány jogviszonnyal is a munkavállaló 2011-ben 365 x 21.000= 7.665.000 forintnál magasabb jövedelem után nyugdíjjárulékot nem fizet. 

Az egyes foglalkoztatóknak természetesen nincs tudomása a többi foglalkoztatónál szerzett jövedelemről, így a felsőhatár eléréséről a munkavállaló nyilatkozhat, és ebben az esetben a foglalkoztatónak a továbbiakban nyugdíjjárulék levonási kötelezettsége nincs. Esetleges túlvonás esetén a munkavállaló a nyugdíjjárulékot szja-bevallásában kérheti vissza, vagy a foglalkoztatóján keresztül számolhat el vele. Az egyik biztosítási jogviszony megszűnése esetén az elszámolási és visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelynél a biztosított biztosítási jogviszonya a naptári évben továbbra is fennáll.

Amennyiben az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok azonos időben szűnnek meg, vagy még a naptári év utolsó napján is fennállnak, az elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli, amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem.

 Végül egy speciális szabály: A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a NAV hivatásos állományú tagja a további jogviszonyából származó jövedelme után nyugdíjjárulékot (tagdíjat) nem fizet.

 Egyéni és társas vállalkozók

 A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni és társas vállalkozók esetében a többes jogviszony (tehát a heti 36 órás foglalkoztatás vagy a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok melletti vállalkozói tevékenység) azzal is jár, hogy nem kötelezettek minimum (tehát a minimálbér alapul vételével) a járulékok megfizetésre. Ebben az esetben járulékalapjuk megegyezik a tényleges járulékalapot képező jövedelmükkel, azaz kivét, illetve tagi jövedelem híján nem terheli őket járulékfizetés. 

Ugyancsak nem terheli az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék a heti 36 órás foglalkoztatás mellett, illetve nappali rendszerű képzésben részt vevő egyéni vagy társas vállalkozót az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék.

A lehetséges változatokat alábbi táblázatunkban foglaljuk össze:

Egyéni vállalkozó

Heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett

Nappali rendszerű képzés mellett

Társas vállalkozás mellett

Nyugdíj mellett

Járulékalap

Tényleges kivét

EVA hatálya alá tartozóként EVA alap 4 százaléka)

Tényleges kivét

EVA hatálya alá tartozóként EVA alap 4 százaléka

Tényleges kivét

Tényleges kivét EVA hatálya alá tartozóként EVA alap 10 százaléka)

Tb. járulék

27 %

27 %

27 %

-

Nyugdíj-

járulék.

10 %

10 %

10 %

10 %

Természetbeni egészségbizt.

Járulék

4 %

4 %

4 %

-

Pénzbeli egészségbizt. járulék

-

2 %

2 %

-

Munkaerő-piaci járulék

-

-

1,5 %

-

Egészségügyi

Szolgáltatási

Járulék

-

-

-

5.100 Ft/hó

Megjegyzés

1.

2.

3.

4.

 

Társas

Vállalkozó

Heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett

Nappali rendszerű képzés mellett

Társas vállalkozás mellett

Nyugdíj mellett

Járulékalap

Személyi közreműködésre tekintettel kifizetett tagi jövedelem.

 

Személyi közreműködésre tekintettel kifizetett tagi jövedelem.

 

Személyi közreműködésre tekintettel kifizetett tagi jövedelem.

 

Személyi közreműködésre tekintettel kifizetett tagi jövedelem.

 

Tb. járulék

27 %

27 %

27 %

-

Nyugdíj-

járulék.

10 %

10%

10 %

10 %

Természetbeni

egészségbizt.

járulék

4 %

4 %

4 %

-

Pénzbeli egészségbizt. járulék

-

2 %

2 %

.

Munkaerő-piaci járulék

-

-

1,5 %

-

Egészségügyi

Szolgáltatási

járulék

-

-

-

5.100 Ft/hó

Megjegyzés

1.

2.

5.

4.

1.)    A heti 36 órás foglalkoztatás több jogviszonyból is összeszámítható

2.)    Közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali rendszerű képzésben résztvevő tanulójáról vagy hallgatójáról van szó.

3.)    Amennyiben az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, eldöntheti, hogy melyik vállalkozásában tesz eleget a minimum járulékfizetési kötelezettségének, míg a másik vállalkozásában csak a tényleges kivétje vagy tagi jövedelme alapul vételével kötelezett járulékfizetésre.

4.)    Az egyéni vagy társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységet folytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte.

5.)    Amennyiben a társas vállalkozó egyidejűleg több társas vállalkozás tagja minimum járulékfizetési kötelezettség csak a döntése szerinti társaságban terheli. A többi társaságban a járulékalapja a személyes közreműködésére tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem.

Egészségbiztosítási ellátások

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai valamennyi biztosítási jogviszonyban megilletik a biztosítottat, melyekben pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére volt kötelezett.

Így például akinek két munkaviszonya van, heti 20-20 órában – akkor az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – mindkettőben jogosult például táppénzre vagy GYED-re.

Ez utóbbival kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy amennyibe a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a GYED maximumot, azaz a minimálbér kétszeresének a 70 százalékát.

Ez utóbbi szabályt nem kell alkalmazni, viszont a táppénz maximumra, amely minden jogviszony alapján elérheti a minimálbér 200 százalékét, illetve passzív táppénz esetében a minimálbér 150 százalékát.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

Annak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban kötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, illetőleg a terhességi-gyermekágyi segély vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annak a munkáltatónak kell elbírálni és az ellátást folyósítani, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik. Több - társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező - munkáltató által történő egyidejű foglalkoztatás esetén az elbírálás és a folyósítás a munkáltatónál történik. Ennek hiányában az egészségbiztosítónál kell az igényt elbírálni. Az igény elbírálásához a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást be kell nyújtani.

Nyugdíjbiztosítási ellátások

 A nyugdíjalapot képező jövedelem meghatározásánál valamennyi jogviszonyból származó nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem figyelembe vételre kerül. Szolgálati idő szempontjából viszont természetesen egy naptári nap alatt legfeljebb egy nap szolgálati idő szerezhető, azzal, hogy amennyiben egyik jogviszonyában a munkavállaló - az arányos szolgálati idő számítására vonatkozó szabályok alkalmazása miatt (tehát mert a jövedelme alatta maradt a minimálbérnek) a biztosítási jogviszony napjainak a számánál kevesebb szolgálati időt szerez, a teljes szolgálati időre kiegészíthető a további jogviszonya(i) alapján.

Például, ha egy munkavállaló április havi jövedelme „A” cégnél 50 ezer forint akkor az itt szerzett szolgálati ideje (50.000/78.000 x 30 = 19,2, tehát) 19 nap.  E mellett „B”  cégnél 20 ezer forintot keres, amely alapján  (25.000/78.00 x 30 = 9,62) 10 nap arányos szolgálati időre lenne jogosult. Így e két jogviszony alapján áprilisban összesen 29 nap szolgálati időt szerzett, míg a járulékalapot képező jövedelme 75 ezer forint.

Egyes ellátások melletti munkavégzés

Terhességi gyermekágyi segély, GYED

Megszűnik a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság, ha a munkavállaló bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Gyes

A GYES esetében lényegesen megengedőbb a jogszabály. E szerint a GYES-ben részesülő szülő kereső tevékenységet

  • a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
  • a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik,
  • a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, illetve
  • ikergyermekek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyermekgondozási segélyre.

 A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek hároméves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A Gyesben részesülő munkavállaló biztosítási kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni, utána a társadalombiztosítási járulékot kell fizetni és a 10 százalék nyugdíjjárulékot, valamint a 6 százalék egészségbiztosítási  és a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot le kell vonni.

Gyet

A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy keresőtevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. A vele kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség megegyezik a GYES-ben részesülő munkavállalóéval.

 Sajátjogú nyugdíj

A sajátjogú nyugdíjban részesülő munkavállaló után a foglalkoztatónak 27 százalék társadalombiztosítási járulékot és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. Tekintve, hogy a nyugdíjas pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait nem veheti igénybe, így táppénzre sem jogosult. Megilleti viszont a betegszabadság. Amennyiben a nyugdíj folyósítása szünetel, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetni.

A nyugdíjjárulék fizetéséért cserében az érintett nyugdíjemelésre számíthat.  Ennek mértéke: az előző naptári évben elért nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege egy tizenketted részének 0,5 százaléka.

A sajátjogú nyugdíj melletti munkavégzést a jogszabály a nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi nyugdíjasok, illetve a III. rokkantsági csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjban részesülők esetében korlátozza.

A szabály egyszerű: annak a munkavállalónak (egyéni vagy társas vállalkozónak), akinek az adott évben a nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme eléri a minimálbér tizennyolcszorosát (2011-ben 18 x 78.000 = 1.404.000 forintot) a következő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb a nyugdíjkorhatára betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a nyugellátásban részesülő személy nyugdíjjárulék-alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetnie.

A rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak viszont nem szünetel a nyugellátása, hanem megszűnik a nyugdíjjogosultsága amennyiben hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

  • a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és
  • a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.

 Az „és” szócska azt jelenti, hogy nyugdíjjogosultság megszűnéséhez mindkét feltételnek egyaránt teljesülnie kell, azaz a kereset átlaga nem haladhatja meg a nyugdíj összegének a kétszeresét, illetve – nagyon alacsony nyugdíj esetén – a minimálbér összegét.

A kereset megállapításánál egyébként figyelembe kell venni más EGT tagállamban vagy szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik - a szerződő államban végzett keresőtevékenységet és ott szerzett keresetet, jövedelmet is

Átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék

 Az említett ellátások nem minősülnek sajátjogú nyugdíjnak, így az érintettek a főfoglalkozásúakkal azonos módon kötelezettek egyéni járulékok fizetésére.

 Megszűnik az átmeneti járadékra, illetve a rendszeres szociális járadékra való jogosultság, ha az érintett keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80 százalékát.

 (2011-ben még a korábbi, jóval enyhébb kereseti korlátozás vonatkozik viszont azokra, akiknek az ellátását a 2008. január 1-jét megelőző szabályok szerint bírálták el.)

 Széles Imre
 tb-szakértő
Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

 

 

 

 

 

 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

14 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 11 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 11 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2015

2015-ös HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa(24 170 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2015-ös HVG Adó-különszám
  • » 2015-ös HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum korlátozás nélküli használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetés után három könyvelési szolgáltatást végző személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezményezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve. 


HVG HIRDETÉSFELHŐ

Könyvelő állás az Audinál Mérlegképes továbbképzés 2014.

ELAKADT? SEGÍTÜNK!
hirdetés
AJÁNLAT

Számítunk a véleményére – és még meg is ajándékozzuk érte!

Kérjük, töltse ki rövid kérdőívünket! Az első 300 válaszadó garantált ajándékot kap. Ha ön az Adózóna alapcsomagjának előfizetője (HVG különszámok nélkül), kérjük segítse azzal a munkánkat, hogy kitölti rövid kérdőívünket.

hirdetés
Ajánlat
hirdetés

Kérdések és válaszok

Autókereskedő illetékmentessége

Sinka Júlia

adó és számviteli tanácsadó

2014 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X