hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A végkielégítés különadója: önadózással vagy adókivetéssel?

  • dr. Marosi Andrea

Az adófizetési kötelezettségünknek kétféleképpen tehetünk eleget: önadózással vagy adóhatóság általi adókivetéssel. A 98 százalékos különadóról szóló törvényben keveredik a kétféle adózási mód. Megpróbáltuk tisztázni.

hirdetés
hirdetés

Önadózás során a magánszemély maga határozza meg az általa fizetendő adó alapját és összegét. Ennek ellentéte a kivetéses adózás, amikor az adózási kötelezettséget és az adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Önadózás esetén az adóhatóságnak csupán az ellenőrzés és a valóságtól való eltérés bizonyítása után a szankcionálás a feladata.

A két fogalom követelményeit vessük egybe a 98 százalékos különadó esetében. A 98 százalékos különadó alapja a korábbi évek személyi jövedelemadó bevallásából, illetve a magánszemély által kötelezően megőrzendő bevallást alátámasztó iratokból nem állapítható meg. A különadó alapját képező jövedelmekre vonatkozó adatokkal egyedül a volt munkáltató rendelkezik kötelező erővel. A munkavállaló a munkaviszony megszűnésekor kaphatott olyan bérjegyzéket, mely tartalmazta a különadó alapot képező jövedelmeket, de a bérjegyzékre nem vonatkozik a magánszemély iratmegőrzési kötelezettsége, mivel az nem szükséges a korábbi évek szja bevallásai alátámasztására. A kilépéskor kapott kilépő adatlap az Szja bevallásnak megfelelő bontásban tartalmazta a jövedelmeket, tehát ez szintén nem alkalmas a különadó alapjának meghatározására. Tehát a volt munkáltató (kifizető) adatszolgáltatása nélkül a különadó alapja nem határozható meg.

Önadózás:

  • Munkáltató kötelező adatszolgáltatása a volt munkavállaló felé,
  • Az adóhatóság felé a munkáltató kontroll adatszolgáltatás teljesít,
  • A különadó alapját és összegét a magánszemély állapítja meg és vallja be,
  • A magánszemélynek a bevallás benyújtásával kapcsolatosan nincs jogorvoslati lehetősége, mert jogorvoslat csak a hatósági döntéssel (végzés, határozat) szemben van,
  • Ha a munkáltató kontroll adatszolgáltatása eltér a magánszemély bevallásában szereplő adatoktól, vagy a magánszemély nem nyújtott be bevallást, akkor az adóhatóság bevallás utólagos vizsgálata eljárás keretében tárja fel az eltérés okát.

Adókivetés:

  • Munkáltató kötelező adatszolgáltatása a NAV felé,
  • A volt munkavállaló kérésére kontroll adatszolgáltatás küldése a magánszemélynek,
  • A különadó alapját és összegét a NAV határozatban állapítja meg, mellyel szemben a magánszemélynek jogorvoslati lehetősége van,
  • Ha a munkáltató kontroll adatszolgáltatása eltér a magánszemély bevallásban szereplő adatoktól, akkor az adóhatóság bevallás utólagos vizsgálata eljárás keretében tárja fel az eltérés okát.

A fenti két – egymást kölcsönösen kizáró (!) - adózási módnál aláhúzással jelöltük a törvényben szereplő kötelezettséget. Jól látható, hogy keveredik a két adózási mód. A törvény szövegéből elsősorban a kivetéses adózási mód következik amiatt, hogy a volt munkáltatói adatszolgáltatás csak az adóhatóság irányába kötelező. De az is megállapítható, hogy egyikben sincs lehetőség arra, hogy a volt munkáltató határozza meg a különadó alapját.

Ezért állítom azt, hogy a NAV szakmailag hibás adatszolgáltatási nyomtatványt tervezett, amikor a 98 százalékos különadó alapjának meghatározását a volt munkáltatótól várja el. Mivel a jogalkotó szakmai hibája is egyértelmű (Önadózás kontra kivetéses adózás), ezért a NAV hibája részben megmagyarázható.

Még ügyvédek is keverik az Önadózást az Adókivetéssel. Ezért tanácsolják azt, hogy mindenki adja be 1053K bevallását, de ne fizesse be a különadót. A véleményük szerint ekkor meginduló közigazgatási eljárásban érvényesítheti jogorvoslati jogát a magánszemély. Más ügyvéd szerint egyetlen olyan eset van, amikor nem muszáj bevallani a különadót, ugyanakkor felhívja a figyelmet a lehetséges jogkövetkezményekre.

De  amennyiben valaki Önadózással benyújtja a 1053K bevallását, akkor ezzel lemond a jogorvoslat lehetőségéről. Ha a magánszemély nem fizeti be a bevallott különadót, akkor megindul a végrehajtási eljárás. Jogorvoslati lehetősége csak határozatban megállapított kivetéses adózás esetén van a magánszemélynek.  

Angyal József okleveles adószakértő

 

 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X