hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Végkielégítés különadója: tévedett volna az Alkotmánybíróság?

  • adozona.hu

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bíróság indoklása nem megalapozott - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, aki a kormány új különadóra vonatkozó törvényjavaslatát is vitatja. Hack Péter alkotmányjogász azonban egyetért az Ab döntésével.

hirdetés
hirdetés

Az eredetileg július 22-én elfogadott, október 1-jén hatályba lépett, október 26-án megsemmisített törvény szerint október 31-ig kellett volna befizetni a különadót minden, ez év január 1-jétől állami forrásból származó, munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével összefüggésben szerzett jövedelem 2 millió forint feletti része után. Nemsokkal az Ab határozata után, a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján. 

A törvény, az Ab indoklása szerint, az Alkotmány  nyáron elfogadott  70/I. (2) bekezdésébe ütközik. Ez ugyanis "lehetővé teszi a jó erkölcsbe ütköző módon juttatottnak minősíthető jövedelmek eltérő kezelését". Az Ab szerint ugyanis - áll az indoklásban - a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.  

Csakhogy a végkielégítések különadójáról szóló, kedden megsemmisített törvény szövege, még csak áttételesen sem említi a jó erkölcs fogalmát. Az Alkotmánybíróság indokolásában is ez olvasható: „A törvény szövegszerűen nem minősíti jó erkölcsbe ütköző módon szerzett jövedelemnek a különadó hatálya alá tartozó bevételeket, és olyan külön eljárást sem szabályoz, amelyben ezt megállapítani lehetne, hanem objektív módon írja körül az ismertetettek szerint, hogy milyen jövedelmekre vonatkozik”

A fenti idézetből Angyal József okleveles adószakértő szerint egyértelműen az következik, hogy a végkielégítések különadója nem tartozik az Alkotmány 70/I. § (2) bekezdés hatálya alá. Ezért Angyal József okleveles adószakértő szerint az Ab tévedett azzal a megállapításával, hogy az Alkotmány 70/I. (2.) bekezdésére hivatkozva alkotmányellenesnek nyilvánította a törvényt.

Szerinte  nem az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdésbe ütközést, hanem a Jogalkotásról szóló törvény 12.§ (2) bekezdését kellett volna vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak. Eszerint ugyanis valóban alkotmányellenes lett volna a törvény 133.§ -ban leírt visszaható hatály, miután csak a 2010. október 1. utáni kifizetésekre lett volna alkalmazható. Összességében, Angyal József szerint, egyértelműen megállapítható, hogy tévedett az Alkotmánybíróság. Bár a különadó nem esik az Alkotmány 70/I.§ (2) bekezdés hatálya alá, mégis az ezzel való ütközés miatt állapította meg az alkotmányellenességet.

Ugyanakkor Hack Péter alkotmányjogász  az Adózónának elmondta, a különadót bevezető törvény az adóév kezdetétől visszamenőlegesen állapít meg adókötelezettséget. Ez pedig, mint hangsúlyozta, a visszaható hatály általános tilalmába ütközik, hacsak nem vonatkozik rá az Alkotmány újonnan elfogadott 70/I. § (2) bekezdése. Ezért véleménye szerint nem tévedett az Ab amikor vizsgálni kezdte, hogy a törvénnyel kapcsolatban megállapítható-e az a feltétel, hogy a "jó erkölcsbe ütközés" miatt megengedett-e a visszaható hatály tilalmának feloldása.

A különadó mértéke

Vizsgálta az Alkotmánybíróság a különadó mértékét is. Itt ismételten nem a törvény szövegéből, hanem a kommunikációból indult ki: „A törvényből az következik, hogy a jogalkotó a kétmillió forint feletti összeget 2010. január 1-től tekinti külön adóalapnak”.

A törvényből nem ez következik. A törvény szerint a jövedelmet meg kell bontani 60 napra számított összegre és az azt meghaladó részre. A 2 milliós korlát külön-külön vonatkozik, tehát összességében 4 millió felett kell különadót fizetni. Az Alkotmánybíróságnak figyelembe kellett volna vennie, hogy a különadó tulajdonképpen egy progresszív sávos adó, mert nem a teljes jövedelmet terheli. Pontosan a jövedelem korlát az, amelyik meghatározza, hogy mekkora összeg esik a „felső sávba”, a különadó alapjába. A 4 milliós korlát felett már nem biztos, hogy büntető jellegű az adóelvonás.

A végkielégítések különadójáról szóló új törvényjavaslat - ha a parlament elfogadja -  2010. december 30-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2010. január elsejét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A magánszemélyeknek a különadót 2011. március 1-ig kell megfizetniük - olvasható a javaslatban. A különadóval együtt beterjesztett alkotmánymódosítás - mely a kihirdetését követően, akár már a jövő héten  hatályba léphetne, nemcsak a két millió forint feletti végkielégítésekre vonatkozna. Ha kíváncsi, kiket adóztatna még meg a kormány - új javaslata, kattintson a hvg.hu cikkére.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X