hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Végkielégítés: elszámolta magát az APEH?

  • adozona.hu

Közzétette az APEH a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, csakhogy a kitöltési útmutatóban szereplő két példánál teljesen véletlenszerűen alkalmazza a törvény szövegét. Utánaszámoltunk, melyik a jó eredmény.

A végkielégítés különadójára vonatkozó jogszabályt október 1-től kell alkalmazni, október 31-ig be kell fizetni a visszamenőleges különadót is. Az Adózóna cikke korábban arra figyelmeztetett, ha az APEH az NGM útmutatása szerint készíti el a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, akkor megnehezíti a helyes jogértelmézést. A valóságban ez történt. Az adóhivatal - a nyomtatvány kitöltési útmutatójában szereplő, alábbi - két példán keresztül teljesen önkényesen alkalmazza a törvény három különböző bekezdéseit.

De mit mond a törvény?

9.§ (2) bekezdés: „A különadó alapjának minősül (…) a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3) – (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.”

Tehát főszabályként szóba sem jön a különadó alapjaként a 60 napra számított összeg. Így főszabályként 8 havi végkielégítésből és 2 havi nem ledolgozott felmentési bérből csak 6 havi összeg a különadó alapja.


9.§ (3) bekezdés: „A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának  a (2) bekezdés szerinti bevétel 2 millió forintot  meg nem haladó része.”
Tehát a főszabályként meghatározott különadó alapot szűkíti ez a speciális szabály. Kiveszi a különadó alapjából a 2 millió forintot meg nem haladó részt.


9.§ (4) bekezdés: „A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különadó alapjának minősül a (2) bekezdés szerinti bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint  feletti összeg.”

Tehát a (4) bekezdés a (2) bekezdésben főszabályként különadóalapként meg nem határozott részből különadó alappá nyilvánítja a 2 millió feletti összeget.


Összefoglalva: a (2) bekezdésben főszabályként meghatározott különadó alapot a (3) bekezdés korlátozza (szűkíti), míg a (4) bekezdés bővíti.

Az APEH példái és számítások a törvény szövege szerint:

Az adóhivatal egyik példájában az szerepel, hogy amennyiben a jogviszony megszűnésére tekintettel megszerzett bevétel (magyarán a végkielégítés) 5 millió forint és a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 800 ezer forint, akkor a különadó alapja 3 millió forint, azaz az 5 millió csökkentve 2 millióval.

Addig stimmel, hogy a 60 napra számított összeg 800 ezer forint. A 9.§ (2) bekezdése szerint a különadó alapja az ezt  a 60 napot meghaladó rész, logikusan 5 millió – 800 ezer forint, vagyis 4,2 millió forint lenne. A törvény 3.bekezdése értelmében ebből kellene levonni a 2 milliót, majd hozzáadni - a 4.bekezdés szerint - a főszabály szerint nem különadóalap 2 millió feletti részét. De miután a főszabály szerint nem különadóalap 800 ezer forint, vagyis el sem éri a 2 milliót, Így afeletti része sem lehet. Tehát a 2,2 millió forinthoz nem kell hozzáadni semmit, vagyis a különadó alapja 2,2 millió forint.

De hogy jött ki akkor 3 millió forint az adóhivatalnak?

Minden bizonnyal figyelmen kívül hagyta a törvény szövegéből 2. bekezdést, vagyis a „60 napra számított összegét meghaladó rész” szöveget, ezért az 5 millió forintot nem csökkenti 800 ezerrel,hanem azt tekinti a főszabályként meghatározott különadóalapnak. Ezt egyből 800 ezer helyett 2 millióval csökkenti a 3-as bekezdés értelmében. 

Az APEH második példájában 8 millió forintos különadó alappal számol 10 millió forintos végkielégítés esetén, ha a rendszeres járandóságok 60 napra számított összege 3 millió forint. Főszabály szerint a különadó alapjának  minősül a fenti 3 millió feletti rész vagyis 7 millió forint, amihez hozzáadja a 3 millió forint  2 millió feletti részét, ez ugyanis a 60 napra számított összeg 2 millió forint feletti része. A különadó alapja tehát a példa szerinti esetben 8 millió forint.

Az teljesen világos, hogy a 10 millió forintból a 60 napra számított összeg 3 millió. A különadó alapja a 3 milliót meghaladó rész, azaz 7 millió forint, azaz 10 mínusz 3 millió forint.  Ebben a példában már 10 millió – 3 millió = 7 millió és nem 10, ahogy az 1. példában 5 millió forintból elvett 800 ezer= 5 millió forint. 

A 2.példában azonban nem számol tovább és nem vonja le a (3) bekezdés szerinti 2 milliót a 7 milliós főszabályként meghatározott különadó alapból. Ugyanis a (3) bekezdés szerint a különadó alapja csak a 7 millió forint 2 milliót feletti része, azaz 5 millió forint lenne. És - a (4) bekezdés értelmében - ehhez kéne hozzáadni azt az egymillió forintot, a 60 napra eső 3 millió forintos összeg 2 millióval csökkentett részét. Ezért a különadó alapja, nem 8, hanem 6 millió forint.Az APEH az első példánál a törvény 9.§ (2) bekezdés szövegét csonkítja, míg a második példában a (3) bekezdést hagyja el.

Akinek végkielégítése után különadót kell fizetnie, célszerű a különadó alapját ellenőriznie az Adózóna kalkulátorával!

A szeptember 30-ig kifizetett végkielégítések esetén a kifizető által kiadott igazolás a magánszemélyt nem köti. Az igazolást egyébként november 12-ig kell kiadnia a kifizetőnek, tehát a jogalkotó elszámolta magát legalább egy hónappal. A kifizetői igazolás fizetési kötelezettséget nem keletkeztet. Az adóelőleget a kifizetőnek kell levonnia. Ha utolag kiderül, hogy kevesebb adóelőleget vont le, mint kellett volna, akkor a különadó előleg visszamenőleges befizetéséről az adóhatóságnak határozatot kell hoznia. Ezzel szemben a magánszemélyt jogorvoslati lehetőség illeti meg. 

Az október 1. utáni végkielégítéseknél a (állami) kifizető biztosan az APEH téves példái alapján fog számolni. A magánszemélynek ettől függetlenül önadózás keretében 2011 tavaszán a személyi jövedelemadó bevallásában kell bevallani a különadó alapját is. Tavasszal a magánszemély már nincs kötve a kifizető adóelőleg levonásához, csak a törvényhez. Persze azt mindenkinek magának kell eldönteni, hogy vállalja-e a jogvitát az adóhatósággal. Addig azonban még az Alkotmánybíróság is állást foglalhat a kérdésben. Nem mindegy ugyanis, hogy az Alkotmánybíróság a visszamenőlegesség mellett még mit vizsgál: a 2 millió forint vagy a 2+2 millió forint felett ütközik ”jó erkölcsbe” a végkielégítés?  Elutasító Alkotmánybírósági döntés mellett is elég egy utalás az APEH-NGM téves jogértelmezésére.

Angyal József okleveles adószakértő
   

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Bt. kültag alkalmi munkavállalóként

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink