hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Végkielégítés különadója: sok múlik az APEH-nyomtatványán

  • adozona.hu

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint félreértésen alapszik az az Adózóna által elsőként közölt jogszabály-magyarázat, miszerint akár a négymillió forintig is különadómentes lehet a végkielégítés. Angyal József szerint azonban az NGM álláspontja a jogszabály téves értelmezésén alapul.

hirdetés
hirdetés

A tárca tájékoztatása szerint a 98 százalékos különadó a távozással összefüggésben kapott (pénzbeli vagy más) juttatások különadó-köteles együttes összegének egyszer kétmillió forintot meghaladó részére vonatkozik. A törvény szerint így aki október 1-jéig megkapta az adó alá vont pénzt, annak október 31-ig kell visszafizetnie a megszerzett  jövedelem 98 százalékát; aki e határidőt követően jogosult végkielégítésre, annak a munkáltató (kifizető) már automatikusan  levonja a különadót.

A rendelkezés bevezetésére azért került sor, hogy a „jó erkölcsbe ütköző” magas végkielégítéseknek gátat szabjon. A részletek vizsgálatakor kiderült, hogy ez a rendelkezés „eltalálhat” vétlen dolgozókat is - emlékeztet az Adózóna okleveles adószakértője. Angyal József szerint ilyen például ha valakit 20 év szolgálati idő után küldenek el. Neki 8 hónap végkielégítés jár és 2 hónap munka alóli felmentés. Ha csak a 2 millió forintos korláttal számolunk, akkor már havi 200 ezer forintos jövedelem felett belecsúszik a közszféra dolgozója a büntető adóba. Amennyiben - hangsúlyozta - az Adózóna Kiskapuk a most kihirdetett adótörvényekben című cikkében megfogalmazott - helyes jogértelmezést alkalmazzuk, akkor csak havi 333 ezer forintos jövedelem felett lép be a büntető adó, mivel külön kell kezelni a 2 milliós korlát szempontjából a 60 napra eső 2+2 hónapot illetve az azt meghaladó 6 hónapot. Az érdekképviseletek nagyjából ezt szerették volna elérni. Ezért sem tartja véletlennek, hogy az alábbiak szerint fogalmazták meg a törvényt:

Paragrafusok és jogszabályértelmezések

9.§ (2) bekezdés: „A különadó alapjának minősül (…) a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, a (3) – (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.”

Tehát főszabályként szóba sem jön a különadó alapjaként a 60 napra számított összeg. Így főszabályként 8 havi végkielégítésből és 2 havi nem ledolgozott felmentési bérből csak 6 havi összeg a különadó alapja.

9.§ (3) bekezdés: „A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának  a (2) bekezdés szerinti bevétel 2 millió forintot  meg nem haladó része.”

Tehát a főszabályként meghatározott különadó alapot szűkíti ez a speciális szabály. Kiveszi a különadó alapjából a 2 millió forintot meg nem haladó részt.

9.§ (4) bekezdés: „A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a különadó alapjának minősül a (2) bekezdés szerinti bevételnek a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részéből a 2 millió forint  feletti összeg.”

Tehát a (4) bekezdés a (2) bekezdésben főszabályként különadó-alapként meg nem határozott részből különadó alappá nyilvánítja a 2 millió feletti összeget.

Összefoglalva: a (2) bekezdésben főszabályként meghatározott különadó alapot a (3) bekezdés korlátozza (szűkíti), míg a (4) bekezdés bővíti. Félreértésről Angyal József szerint szó nem lehet, mert a „meg (nem) haladó része” szóhasználat az adótörvények kodifikációja során egy rutinszerűen alkalmazott fordulat. Ezt félreérteni, másként érteni nem lehet. De kell-e egyáltalán?

A jogszabályt október 1-től alkalmazni kell, október 31-ig be kell fizetni a visszamenőleges különadót is. Az Alkotmánybíróság lehet, hogy csak évek múlva dönt, az átlagbér környékén kereső elbocsátott közszféra dolgozónak viszont most kellene befizetni a különadót. A legnagyobb veszély, hogy az APEH az NGM útmutatása szerint készíti el a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, mert akkor az eddigi gyakorlathoz hasonlóan lehetetlenné tudja tenni, hogy a helyes jogértelmezést alkalmazni lehessen. A szakszervezeteknek célszerű lenne a kihirdetett törvényszöveghez ragaszkodniuk, ahelyett, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az NGM-nek is el kellene fogadnia, hogy függetlenül attól, hogy mi volt az eredeti jogalkotói szándék, a kihirdetett törvényszöveg szerint 4 millióig is külön-adómentes lehet a végkielégítés.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X