hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyszerűsített foglalkoztatás: mikor nem kell bevallani?

  • adozona.hu

Augusztus 1-től új törvény vonatkozik az egyszerűsített foglalkoztatásra, az idei évben bevezetett szabályok mindössze négy hónapot éltek. Mi a baj a jelenleg is hatályos előrásokkal és mi változik augusztustól? Angyal József kommentárja az Adózónán.

hirdetés

Az április 1-től hatályos törvény (Eftv.) egyszerre akarta fehéríteni a gazdaságot a bejelentési kötelezettség előírásával és ezzel egyidejűleg emelni a közteher mértékét. Ráadásul az április 1-je előtt alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak jelentős részét kizárta a kedvezményes adózás alól. Részükre ugyanis csak a határozott idejű munkaszerződés lehetőségét kínálta. Ezt az alapjaiban hibás koncepciót helyezte hatályon kívül az új törvény.

Áprilistól az addig AM kiskönyvvel foglalkoztatottakat két csoportra osztották: a mezőgazdasági és idegenforgalmi alkalmi munkára maradt a kizárólag a munkáltató által fizetett közteher, melynek mértéke 30 százalékra emelkedett. Az alkalmi munkavállalók másik csoportja (például az építőiparban foglalkoztatottak) számára az új törvény bevezette a határozott időre szóló munkaviszony fogalmát. Ez  a gyakorlatban azt jelentette, hogy az alkalmi foglalkoztatottra, egynapos foglalkoztatás esetén, is ugyanazt a beléptető és kiléptető adminisztrációt el kellett végezni, mint egy több éves munkaviszony megszűnése esetén.

Az új törvény visszaállítja az alkalmi foglalkoztatás egységes kezelését. Megtartja a bejelentési kötelezettséget, de a bejelentési kötelezettség teljesítésével automatikusan létrejön az egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony. Munkaszerződést csak akkor kell kötni, ha a munkavállaló kéri. Tehát egyszerre van adminisztrációs tehernövekedés és egyszerűsítés is.  Az adminisztrációs kötelezettséggel együtt csökken a közteher. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára a munkáltató napi 500 forint közterhet fizet, egyéb alkalmi munkára napi ezer forintot. Ez a közteher már valóban alkalmas arra, hogy legális munkahelyeket teremtsen és csökkentse a fekete foglalkoztatást. Az új törvény szabályozza (korlátozza) az alkalmi munkában foglalkoztatottak számát, ami csökkenti a visszaélés lehetőségét. Egy építőipari cég nem foglalkoztathat kizárólag csak alkalmi munkásokat.

Az egyszerűsített foglalkoztatás ellenértékeként kifizetett jövedelem munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. Jelenleg a bérjövedelem az adójóváírás révén havi 70 ezer, évi 840 ezer forintig adómentes. Valószínűleg ezért tartalmazza a törvény azt a kitételt, hogy nem kell bevallást benyújtani a magánszemélynek, ha az egyszerűsített foglalkoztatásából származó jövedelmen kívül nincs más jövedelme.

Ez is egyszerűsítés, mert ha bevallást adna a magánszemély például 840 ezer forint egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről, akkor az adójóváírás miatt 12 jogosultsági hónap mellett a fizetendő adója nulla lenne.  A bevallási kötelezettség alóli mentesítés további kedvezményt is tartalmaz. Ha csak alkalmi munkából van jövedelme a magánszemélynek, akkor is előfordulhatna, hogy 840 ezer forint éves bérjövedelem esetén is kellene adót fizetnie. Például, ha akkora adóterhet nem viselő járandósága van a magánszemélynek, hogy túllépné a jogosultsági határt, illetve az alkalmi munka jellegéből adódóan az alkalmi foglalkoztatottnak nem lenne 12 jogosultsági hónapja.

Egyszerűsödik a havi elektronikus adatszolgáltatás is. Kevesebb személyes adatot kell megadni az alkalmi foglalkoztatásnál. A törvényhez végrehajtási rendelet is  tartozik majd. Többek között ez határozza meg majd, hogy miként kell majd bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet és közterhet. Ez szintén fontos, mert valójában nem szűnt meg az Eftv. által bevezetett határozott idejű munkaviszony fogalma. De ezt csak akkor kell alkalmazni, ha az egyszerűsített foglalkoztatás törvényi feltételei nem állnak fenn.

Összefoglalva megállapítható, hogy erre a törvényre égető szükség volt, mert az áprilistól hatályos törvény csak tovább növelte volna a fekete-szürke foglalkoztatást. A határozott idejű munkaszerződések kezelése már-már elviselhetetlen terhet jelentett a vállalkozásoknak, könyvelőknek, bérszámfejtőknek.
Angyal József okleveles adószakértő 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Besorolás 2.

Bagdi Lajos

Adótanácsadás Üzletágvezető

Niveus Consulting Group Kft

Katás cseden

Széles Imre

tb-szakértő

Tb – csekkes befizetés

Széles Imre

tb-szakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X