hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az egykulcsos adó már, a családi adózás még nem aktuális

  • dr. Marosi Andrea

Be lehet vezetni Magyarországon az egykulcsos személyi jövedelemadót? Igen, de ez egyértelmű visszalépést jelentene a Magyarországon kialakult adótudatosság, adórendszer fejlettségi szintjéhez képest.

hirdetés
hirdetés

Az európai országok adórendszerét három kategóriába lehet sorolni. A felosztást az egyes országokban kialakult adótudatosság, adózási fegyelem határozza meg. A leggyengébb adózási fegyelem a mediterrán országokban (lásd Olaszország, Görögország) és a balti államokban tapasztalható. Itt van létjogosultsága az egykulcsos adózásnak, bevezetésének motivációja: „talán ennyi adót befizetnek az adóalanyok”. Ezekben az országokban a legnehezebb megszorító intézkedést bevezetni, mert az állampolgárok már az adózás gondolatát is elvetik, így az egykulcsos adó többletbevételt jelentene a költségvetésnek. 

Magyarország az északi országokkal (Norvégia, Dánia) együtt a „középkategóriába” tartozik. Nem igazak azok a vélemények, amelyek nemes egyszerűséggel a 10 millió adócsaló országának tekintik Magyarországot. Adózási kultúránk, az adótudatosság az elmúlt években jelentősen fejlődött. Ebben segített az Európai Unióhoz való csatlakozás is. A „középkategóriás” országokban már be lehet vezetni megszorító intézkedéseket, mert az állampolgárok már megbarátkoztak az adózás gondolatával. Az egykulcsos adó bevezetése ezekben az országokban egyértelműen költségvetési bevételkiesést jelentene. De bevételkiesést jelentene a családi adózás is, mert megindulna az „össznépi kiskapukeresés”. Olyanok is igénybe vennék a családi adózás kedvezményét, akik nem lennének jogosultak rá. 

A „felső”, vagyis a leginkább adótudatos országok kategóriába tartozik például Németország, Franciaország. Náluk viszonylag bonyolult az adórendszer,de az összetettebb szabályokat is képesek követni az állampolgárok. Nem véletlen, hogy ezekben az országokban jelentek meg az olyan bonyolultabb adózási formák, mint a családi adózás. Az állampolgárok elsősorban az adózási szabályok betartására koncentrálnak. Bár keresik, de kisebb energiát fordítanak a kiskapuk megtalálására.

A politikusok előszeretettel emlegetik együtt, mint lehetséges alternatívát az egykulcsos adót, illetve a családi adózást. Pedig az egykulcsos adó Magyarországon mindenképpen visszalépés lenne a kialakult adózási kultúrához, adórendszerhez képest, míg a családi adózáshoz szükséges fejlettségi szintet a magyarországi adórendszer még nem érte el. A családi adózás bevezetéséhez növelni kellene az adótudatosságot. Az adótudatosságot ugyanis erősen mérséklik a például a korrupciós ügyek, s az adóhatóság kíméletlen eljárása is, melyet az adószabályokat megszegőkkel szemben alkalmaz. Az adóhatóságnak valóban szolgáltató adóhatósággá kellene válnia. Ehhez szemléletváltásra lenne szükség az ellenőrzési eljárásokban és a bírósági gyakorlatban is. 
 
Valóban egyszerűbb az egykulcsós-adórendszer?

A tévhittel ellentétben, az egykulcsos adónál nem az adószámítás az egyszerűbb. Az egykulcsos adó egyszerűsége abban áll, hogy bevezetésével párhuzamosan megszűnnek a kedvezmények. Az egyszerűbb adózási szabályokat könnyebb betartani. A kedvezmények megszüntetése, az adózási rendszer egyszerűsítése nélkül nincs értelme egykulcsos adóról beszélni. Az egykulcsos adó lényege nem az egyetlen kulcsban van!

Adózási rendszerünk, adókultúránk, a magyar ember adótudatossága már előbbre jár. Célként ki lehet tűzni a családi adózást vagy más bonyolultabb adórendszer megvalósítását, de ehhez még sok szakmai munkára van szükség. Egyelőre a realitás a személyi jövedelemadózásban a progresszív adótábla visszaállítása legalább négy sávval. Kiemelt feladat a kedvezmények megszüntetése, az adórendszer megtisztítása a „vadhajtásoktól”. Ezt követően létrejöhet az a „bázis” adórendszer, amihez viszonyítva vezethetjük be évek múlva például a családi adózást. E nélkül nincs mihez viszonyítani a családi adózás előnyeit. Bázis nélkül érvelni a családi adózás előnyei mellett nem lehet. A jövő adórendszerének kialakításával kapcsolatosan elsősorban az adózási szakma javaslataira kellene építeni. Ehhez persze tudni kellene, hogy az adózási szakmát elsősorban az adótanácsadók, okleveles adószakértők képezik. Ők rendelkeznek azzal a speciális szaktudással, amelyik elengedhetetlen a jövő adórendszerének kialakításához, a jelen adórendszerének értékeléséhez, illetve a múlt hibáinak kijavításához.

Adócsökkentés vagy adóamnesztia?

Az elmúlt években – elsősorban a vagyonosodási vizsgálatokkal és áfa-ellenőrzésekkel – nagyon sok adózót hozott lehetetlen helyzetbe az adóhatóság az által, hogy az elkövetett adózási szabálytalansághoz képest aránytalan megtorlást alkalmazott nem egyszer a jogszabályok sajátos értelmezésével. Ezt a gyakorlatot támogatták a bíróságok is és ezt kívánja tovább folytatni az adóhatóság most például az internetes kereskedelemmel is. Ha valóban élénkíteni akarjuk a gazdaságot, akkor „működésbe kellene hozni” az illegalitásba (fekete-szürke gazdaság) kényszerített vállalkozókat. Az ezermilliárdot meghaladó APEH-kintlévőség behajtására csekély az esély. Ezért egy adóamnesztia a költségvetés számára nem lenne jelentős kiesés, de egy már magasabb adófizetési hajlandóságú, tapasztalt vállalkozói réteget vissza lehetne terelni a legális gazdaságba. Ha valóban válsághelyzet van, akkor itt az ideje egy azonnali és korlátlan adóamnesztiára. Ezzel együtt szükséges az APEH által kidolgozott ellenőrzési módszertanok szakmai felülvizsgálatára, jogszabályokhoz való igazítására: vagyonosodási vizsgálatok, internetes kereskedelem, áfa visszaigénylés korlátozása. Egy pirosban való áthajtásért sem életfogytiglani büntetés jár, hanem egy nevelési célzatú bírság. Ennek van jövőbemutató és nem múltba kényszerítő hatása.

Angyal József okleveles adószakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X