Szakértőnk azt járja körbe, az Alkotmánybíróság döntése után milyen módon lehetne ingatlanadót bevezetni Magyarországon, s melyek a nélkülözendő elemek.

Szakmai véleményként korábban jeleztem, hogy előre borítékolható az Alkotmánybíróság döntése, ennek alátámasztására értelmeztem az Alkotmánybíróság luxusadó törvényt megsemmisítő határozatát (ez az írás felkerült az Alkotmánybíróság honlapjára is, a 168. hírlevélbe). Ebből kiderül, hogy nem alkotmányellenes az adóalap, sem a forgalmi értékalapú, sem a számított érték alapú meghatározása.

Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy az ingatlanadónál nem alkotmányellenes az önadózás sem. A két döntést együttesen értelmezve, matematikailag összesen négy variáció van az ingatlanadóra:

• Számított értéken alapuló, kivetéssel meghatározott adó
• Forgalmi értéken alapuló, kivetéssel meghatározott adó
• Számított értéken alapuló, önadózással meghatározott adó
• Forgalmi értéken alapuló, önadózással meghatározott adó

Az első kettő már működő modell a helyi építményadó körében. A jogalkotó járatlan és szakmailag nem kontrollált útra tévedt, amikor az eddig nem alkalmazott két variáció közül a forgalmi értéken alapuló, önadózással meghatározott adózást választotta. Az Ab valójában azt mondta ki, hogy a négy lehetséges eset közül a jogalkotónak az egyetlen alkotmányellenes esetet sikerült kiválasztani. Hogy még közérthetőbben megfogalmazzam a „hasunkon” keresztül: a mákos tészta finom étel. A túrós tészta is finom étel. De ha a szakács elegyíteni (összekeverni) akarja a kettőt, az már moslék lesz.

A mostani döntésnél többen azt vetik az alkotmánybírák szemére, hogy adózási kérdésekben járatlanok. Ahogy egy bírósági perben is a felperest terheli a bizonyítás, úgy egy alkotmánybírósági beadványnál is a beadvány elkészítésekor kell érvényesülnie a szakmaiságnak. Ez most érvényesült is. Az Ab-határozat alapja tulajdonképpen két okleveles adószakértő beadványa. Nevesítve: jómagam, Angyal József okleveles adószakértő (a forgalmi érték meghatározatlansága), illetve dr. Herich György okleveles adószakértő (tulajdonjog – vagyoni értékű jog aránya). Ezért teljesen megalapozatlanok azok a vélemények, hogy az ingatlanadóval kapcsolatosan szakmailag megalapozatlan döntés született.

Szakmailag megalapozatlannak azok a gyorsan elhangzott vélemények tekinthetők, melyek szerint törvénymódosítással korrigálhatók az alkotmánybírósági kifogások. Ha a bírságolási tűréshatárt (tévedés lehetőségét) felemeljük 50-60 százalékra, akkor már alkotmányos az ingatlanadó? Ahogy más országokban nincs példa arra, hogy az ingatlan forgalmi értékét önadózással kelljen meghatározni, így arra sincs példa, hogy az adó alapját elég 50-60 százalékos pontossággal becsülni. Szakszerűen ezt így mondják: az adójogi normáknál fokozottan érvényesülnie kell a tényálláshoz kötöttségnek. Az Alkotmánybíróság egyértelműen kifejtette, hogy az önadózás csak akkor megengedett, ha az adó alapját az adózó egyértelműen meg tudja határozni.
 
Angyal József okleveles adószakértő