hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Milyen feltételekkel lehetne bevezetni az ingatlandót?

  • dr. Marosi Andrea

Szakértőnk azt járja körbe, az Alkotmánybíróság döntése után milyen módon lehetne ingatlanadót bevezetni Magyarországon, s melyek a nélkülözendő elemek.

hirdetés
hirdetés

Szakmai véleményként korábban jeleztem, hogy előre borítékolható az Alkotmánybíróság döntése, ennek alátámasztására értelmeztem az Alkotmánybíróság luxusadó törvényt megsemmisítő határozatát (ez az írás felkerült az Alkotmánybíróság honlapjára is, a 168. hírlevélbe). Ebből kiderül, hogy nem alkotmányellenes az adóalap, sem a forgalmi értékalapú, sem a számított érték alapú meghatározása.

Az Alkotmánybíróság most kimondta, hogy az ingatlanadónál nem alkotmányellenes az önadózás sem. A két döntést együttesen értelmezve, matematikailag összesen négy variáció van az ingatlanadóra:

• Számított értéken alapuló, kivetéssel meghatározott adó
• Forgalmi értéken alapuló, kivetéssel meghatározott adó
• Számított értéken alapuló, önadózással meghatározott adó
• Forgalmi értéken alapuló, önadózással meghatározott adó

Az első kettő már működő modell a helyi építményadó körében. A jogalkotó járatlan és szakmailag nem kontrollált útra tévedt, amikor az eddig nem alkalmazott két variáció közül a forgalmi értéken alapuló, önadózással meghatározott adózást választotta. Az Ab valójában azt mondta ki, hogy a négy lehetséges eset közül a jogalkotónak az egyetlen alkotmányellenes esetet sikerült kiválasztani. Hogy még közérthetőbben megfogalmazzam a „hasunkon” keresztül: a mákos tészta finom étel. A túrós tészta is finom étel. De ha a szakács elegyíteni (összekeverni) akarja a kettőt, az már moslék lesz.

A mostani döntésnél többen azt vetik az alkotmánybírák szemére, hogy adózási kérdésekben járatlanok. Ahogy egy bírósági perben is a felperest terheli a bizonyítás, úgy egy alkotmánybírósági beadványnál is a beadvány elkészítésekor kell érvényesülnie a szakmaiságnak. Ez most érvényesült is. Az Ab-határozat alapja tulajdonképpen két okleveles adószakértő beadványa. Nevesítve: jómagam, Angyal József okleveles adószakértő (a forgalmi érték meghatározatlansága), illetve dr. Herich György okleveles adószakértő (tulajdonjog – vagyoni értékű jog aránya). Ezért teljesen megalapozatlanok azok a vélemények, hogy az ingatlanadóval kapcsolatosan szakmailag megalapozatlan döntés született.

Szakmailag megalapozatlannak azok a gyorsan elhangzott vélemények tekinthetők, melyek szerint törvénymódosítással korrigálhatók az alkotmánybírósági kifogások. Ha a bírságolási tűréshatárt (tévedés lehetőségét) felemeljük 50-60 százalékra, akkor már alkotmányos az ingatlanadó? Ahogy más országokban nincs példa arra, hogy az ingatlan forgalmi értékét önadózással kelljen meghatározni, így arra sincs példa, hogy az adó alapját elég 50-60 százalékos pontossággal becsülni. Szakszerűen ezt így mondják: az adójogi normáknál fokozottan érvényesülnie kell a tényálláshoz kötöttségnek. Az Alkotmánybíróság egyértelműen kifejtette, hogy az önadózás csak akkor megengedett, ha az adó alapját az adózó egyértelműen meg tudja határozni.
 
Angyal József okleveles adószakértő

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X