hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Életvitelszerű bentlakás: miért nem kell az APEH elnökének ingatlanadót fizetnie?

  • dr. Marosi Andrea

A HVG Portré rovatában és később a hvg.hu-nak is azt nyilatkozta az APEH elnöke, hogy van egy 30 millió forint alatti lakása Nyíregyházán és egy 15 millió alatti Budapesten, ezért nem kell ingatlanadót fizetnie. A jogszabály szerint ez csak akkor igaz, ha életvitelszerűen Nyíregyházán él. Mit jelent a gyakorlatban az életvitelszerű bentlakás? Miután az APEH elnökének nyilatkozata és az adóhivatal APEH 34. számú információs füzetében szereplő tájékoztató egymásnak ellentmond, arra kértük az adóhatóságot, oldja fel ezt az ellentmondást.

hirdetés

Az APEH korábban arról nyilatkozott a hvg.hu-nak: "Szikora János  életvitelszerűen Nyíregyházán lakik, ott él a családja, minden hétvégén hazajár a fővárosból, ezért mentesülhet az adófizetés alól. "  

 Ehhez képest az APEH 34. számú információs füzete a következőkről tájékoztat az életvitelszerű betlakással kapcsolatban:

" A vonatkozó bírósági határozatok szerint az életvitelszerű ottlakás azt  jelenti, hogy ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ. Nem tekinthető életvitelszerű ottlakásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ottlakás látszatának keltése  céljából használja az ingatlant."

Egy magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

A vonatkozó bírósági határozatok szerint az életvitelszerű ottlakás azt jelenti, hogy ez a lakás a magánszemély otthona, máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ. Nem tekinthető életvitelszerű ottlakásnak, ha a magánszemély csupán ritkán, alkalomszerűen, az ottlakás látszatának keltése céljából használja az ingatlant.

Több, egymással konkuráló lakóingatlan esetén a fenti körülmények együttes vizsgálata alapján lehet megállapítani azt, hogy melyik ingatlan szolgál a magánszemély tényleges, életvitelszerű lakhelyéül. Megvalósul az életvitelszerű ottlakás akkor is, ha például a magánszemély ezen lakóingatlan fekvésének helyétől eltérő településen dolgozik vagy tanul hétköznaponként, de hétvégén – hivatalos elfoglaltságai leteltével – lakásába visszatér - így értelmzi az információs füzetben szereplő tájékoztatást Angyal József, okleveles adószakértő.  Szerinte az idézett bírósági határozatok (máshol is van lakása) is azt támasztják alá, hogy az APEH elnöke életvitelszerűen Budapesten él.

Az Adózóna kérésére, hogy oldják fel a fenti ellentmondást, az APEH sajtóosztályán  elmondták az "életvitelszerű ottlakás" fogalmát számos jogszabály - köztük a menedékjogi, a szociális, területszervezési, de még adójogi jogszabályok is) tartalmazza, anélkül, hogy az ilyen jellegű tartózkodás tartalmát ténylegesen
meghatározná.

Hozzátették azt is, hogy valamely személy esetében ez azon lakóingatlana esetében merül fel,
- ahonnan életét szervezi (pl. rendszeresen innen indul munkába vagy
oktatási intézménybe, illetve ide tér haza),
- amely családi élete helyszínéül szolgál,
- amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe,
- illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címként)
jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

Az adóhivatal állásfoglalása szerint tehát megvalósul az életvitelszerű ottlakás akkor is, ha például az adózó ezen lakóingatlan fekvésének helyétől eltérő településen dolgozik vagy tanul hétköznaponként, de hétvégén (hivatalos elfoglaltságai leteltével) lakásába visszatér.


 

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Jövedéki termék ajándékozása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Pénztárgép

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Mozgóbüfébe pénztárgép

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X