hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonadó bevezetése és Bajnai luxusadós indoklása

  • adozona.hu

„A luxusadót megszüntető alkotmánybírósági határozatban szereplő ajánlást szinte szolgain alkalmazva pontosan úgy vezettük be a vagyonadót, ahogyan az Alkotmánybíróság javasolta” – mondta az MTV vasárnapi Szólás szabadságában Bajnai Gordon miniszterelnök. Miután szakértők is többen nyilatkoztak hasonló tartalommal, ezért megvizsgáltuk, hogy hogyan is döntött az Alkotmánybíróság luxusadó ügyben.

hirdetés
hirdetés

A luxusadó a 100 millió érték feletti ingatlanokra vonatkozott, s az ezt megsemmisítő Alkotmánybírósági döntés lényege egyetlen mondatba sűríthető:

Még jogorvoslati eljárás keretében sem lehetett érvényesíteni a tényleges forgalmi értéket.

Ennek alátámasztására idézzünk az Alkotmánybíróság indoklásából:

A szabályozás kiinduló pontja törvény, melyben az Országgyűlés meghatározza, hogy az ország egyes megyéiben és a fővárosi kerületekben legalább és legfeljebb mennyit érnek az ingatlanok, azaz megállapítja a számított érték alsó és felső forgalmi értékhatárait, az egyes ingatlanfajták minimális és maximális négyzetméterértékének rögzítésével”.

A törvényben rögzített forgalmi értékek a törvény felhatalmazása alapján alkotott (alkotandó) helyi önkormányzati rendelet alapjául, keretéül szolgálnak”.

A jegyző nem köteles megkeresni a vagyonszerzési illetékügyben eljáró adóhatóságot”.

 „Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a szabályozás lényeges eleme az, hogy az önkormányzatok a rendelet megalkotása során egyrészt nem térhetnek el a törvényi értékhatároktól, másrészt nem kötelesek beszerezni a tényleges forgalmi értékadatokat, harmadrészt, ha a jegyző mégis beszerzi az adóhatóságtól a tényleges adatokat, ahhoz a rendelet megalkotása során a törvény szerint nincs kötve”.

 „A számított érték jogszabályban rögzített jellege miatt az érték megállapítás érdemben (a valódi piaci értékviszonyokra figyelemmel) még akkor sem vitatható, ha a számított érték az adózó hátrányára tér el jelentősen az ingatlan piaci értékétől. A vizsgált szabályozás megfosztja a bíróságokat a közigazgatási határozat tényleges felülvizsgálatától”.

Az anyagi igazság érvényre juttatását ellehetetlenítő szabályozás éppúgy sérti az Alkotmány 2.§ (1) bekezdését, a jogállamiság elvét, mint az eljárási garanciák hiánya

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint önmagában nem alkotmányellenes, hogy a jogalkotó az ingatlanokra vagyonadót vet ki. Önmagában az sem alkotmányellenes, hogy ezt az ingatlan számított értéke alapján veti ki, amennyiben ez megfelel az Alkotmány rendelkezéseinek,…

A fenti idézetek ismeretében is hiába keressük az Alkotmánybírósági határozatokban, olyat nem találunk, hogy az állami feladatot képező forgalmi érték meghatározást a magánszemélyeknek kellene elvégezniük bírság terhe mellett! Az Alkotmánybíróság még azt sem mondta ki, hogy az adó alapja kizárólag a forgalmi érték lehet, illetve azt sem, hogy az Illetéktörvény forgalmi értékre vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Azt mondta ki egyértelműen, hogy a tényleges forgalmi érték érvényesülését – akár a jogorvoslati eljárás keretében is – biztosítani kell a jogalkotónak. Erre példaként hozta fel a már működő helyi ingatlanadót.

Összefoglalva: nem az ingatlanadó az alkotmányellenes, hanem a megvalósítási formája. Nemzetközi viszonylatban is számos példa van ingatlanadóra, de nincs példa arra, hogy az ingatlan forgalmi értékét önadózással az adózónak magának kellene meghatározni. A magánszemély szakértői segítség nélkül nem képes ingatlana forgalmi értékének megállapítására, ezért a vagyonadó törvény ingatlanadóra vonatkozó része jelenleg végrehajthatatlan.

Egy alkalmazhatatlan adótörvénynek a jogrendszerben maradása a jogbiztonságra súlyos sérelemmel járna,…” - mondta az Alkotmánybíróság a Luxusadó törvény megsemmisítő határozatában.

Angyal József okleveles adószakértő

 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X