hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tevékenység piaci értéke avagy mit takar a placebo törvénymódosítás?

  • dr. Marosi Andrea

A 2010-es adóváltozások egyik sokak által vitatott eleme a tevékenység piaci értéke fogalmának törvénybe iktatása. A jogalkotó bizonytalankodása végig nyomonkövethető és bár a cél valószínűleg a járulékalap és az szja bevételek növelése volt a társas vállalkozók személyes közreműködőjénél illetve az egyéni vállalkozónál, végül hiába. Valójában egy placebo hatású törvénymódosítás született két felvonásban.

hirdetés
hirdetés

Már a nyári törvénymódosításkor a végszavazás előtt a jogalkotó kihúzta a törvényi vélelmet (statisztikai átlagot) és mindössze ennyi maradt: „A tevékenységre jellemző kereset: a magánszemély főtevékenységére jellemező, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás” Számos alkotmánybírósági beadvány született a meghatározatlan fogalom miatt. Az interneten is megtalálható beadványok egyikében elsősorban azt kifogásoltam, hogy a tevékenységre jellemző piaci díjazás tulajdonképpen az szja törvény szokásos piaci értéke fogalomkörébe tartozik, de míg egy terméknek, szolgáltatásnak meg lehet határozni a piaci értékét, addig egy személyhez kötődő tevékenységnek nem. Figyelembe kellene venni a személy kvalitásait, szakmai végzettségét. Az tulajdonképpen dicséretes, hogy a PM végre meghallja a szakértői kifogásokat, de a megoldás módja már nem jó. Ahelyett, hogy az őszi törvénymódosítás alkalmával visszakozott volna a meghatározhatatlan fogalomtól, ehelyett a szakértői kifogásokat beépítette az szja törvény szokásos piaci érték fogalmába.

Tevékenység piaci értéke „az az ellenérték, amely – a személyes közreműködő, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fő- kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső  időt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve – a tevékenység folytatásának adott térségben, adott körülmények között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmű tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné;” A meghatározás még két eb) és ec) pontokban folytatódik. A jogalkotó „átesett a ló túlsó oldalára”. Az eddig még vélelem szintjén sem meghatározott fogalom meghatározására széles mérlegelési jogosítványt biztosított az adózó számára. A mérlegelés eredményének egyetlen számnak kell lennie. Ezt követően maradt egy feladata az adózónak:

„az egyéni vállalkozó a tevékenységére jellemző kereset meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról feljegyzést készít,…”  
És itt a kör bezárul. Eddig az egyéni vállalkozónak legalább a minimálbér (kétszerese) után kellett járulékot fizetnie. A jogalkotó „lányos zavarának” következtében kiskapu épült a törvénybe. Például az egyéni vállalkozó a következő „feljegyzést készíti”:  „tevékenységem piaci értékeként 34 625 forintot határozok meg. A meghatározás során figyelembe vettem a vállalkozó barátaimmal való konzultációt, azt, hogy főtevékenységem körében tevékenységemet csak napi 2,5 órában tudom kifejteni. Saját kvalitásaimról nincs túl jó véleményem, mindig is önbizalom hiányban szenvedtem…”

Ennek az egyéni vállalkozónak eddig legalább a minimálbér után kellett járulékot fizetnie, most törvényes kibúvót kapott ez alól. Mi történhet egy utólagos ellenőrzésen? Az APEH először kérni fogja a „feljegyzést”. Megkapja! Tényállástisztázás keretében az adóhatóságot terheli a „feljegyzés”-ben foglaltak ellenbizonyítása. Arra kell csak vigyázni, hogy az adóhatóság előszeretettel hivatkozik a közigazgatási eljárási törvény 50.§ (6) bekezdésére, miszerint a hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.  Az adózás rendjéről szóló törvény azonban felülírja ezt: a nem bizonyított tény, körülmény az adózó terhére nem értékelhető.

Valószínűleg az adóhatóság megpróbálkozik azzal a gyakorlattal, amit a pénzügyminiszter próbál meghonosítani: majd az APEH megmondja, mennyi a tevékenység piaci értéke, az ingatlan forgalmi értéke, az igazi bevétel a vagyonosodási vizsgálatoknál, … Ezek azonban olyan törvényben kötelezően meghatározandó fogalmak, amelyek körében az adóhatóságot ilyen jogosítványok nem illetik meg. Ennek megerősítését várják az adózási szakemberek az Alkotmánybíróságtól a vagyonadó és a tevékenység piaci értéke témakörben benyújtott beadványok kapcsolatban, illetve a vagyonosodási vizsgálatoknál kialakult téves bírósági gyakorlat megváltozását.

Angyal József okleveles adószakértő
 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X