hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az AB már vizsgálja a szuperbruttósítást

  • adozona.hu

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. De nem ő az egyetlen, Angyal József az Adózóna okleveles adószakértője már két héttel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult és az elfogadott évközi szja-módosítás alkotmányossági vizsgálatát kérte.

hirdetés
hirdetés
PM-állásfoglalás a szuperbruttósításról:
A Pénzügyminisztérium azzal kapcsolatban foglalt állást hétfőn, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő, úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.  A PM szerint nem alkotmányellenes az elfogadott szja-módosítás. Ha kíváncsi az indoklásra, olvassa el a hvg.hu-n.
Az Alkotmánybíróságnál már az indítványelemzők már vizsgálják az Adózóna okleveles adószakértőjének beadványát arról, miért alkotmányellenes az úgynevezett szuperbruttósítás, s amire Szabó Máté hétfői közleményében is emlékeztet. Az ombudsman azt írja a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott módosítása 2010. január 1-jétől bevezetni rendeli a szuperbruttó jövedelemadó-alap meghatározást, amely szerint az adóalap részévé válik a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási (tb) járulék is. Az ombudsman álláspontja szerint az szja-alap ilyen kiegészítése olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek. Ezeket a munkáltató fizeti a munkavállaló után, és a munkavállaló jövedelmével csak annyiban függenek össze, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás alapja a biztosított adóalany szja-val és járulékokkal nem csökkentett jövedelme. Szabó Máté megjegyzi, hogy a foglalkoztatót terhelő tb-járulék és egészségügyi hozzájárulás semmilyen tekintetben nem befolyásolja az adóalany nyugdíj, illetve egészségügyi ellátását, így jövedelemként ez okból sem vehető figyelembe. Mindezekre figyelemmel a állampolgári jogok országgyűlési biztosa a szabályozás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál.

Angyal József aggályosnak tartja azt is, hogy  az évközi szja-változás visszamenőleges adóemelést jelenthet és jogbizonytalanságot okozhat, hogy a kiegészítő adóalap százalékos értéket tartalmaz, ami az szja törvénytől függetlenül változhat és így visszahathat a magánszemély szja terhére. 

Számpélda:
 
Magánszemély 2010. februárjában 100 ezer forint jövedelmet szerez. Ehhez a kiegészítő adóalap 27 ezer forint. Adó: 127 ezer forint * 0,17 = 21 590 forint. Ha 2010. július 1-től változik a Tb-törvényben a munkáltatói tb-mértéke, például 32 százalékra emelkedik, akkor a magánszemély februárban megszerzett jövedelmének adója a visszamenőlegesen a következőképpen változik: magánszemély 2010. februárjában 100 ezer forint jövedelmet szerez. Ehhez a kiegészítő adóalap (32%)  32 ezer forint. Adó: 132 ezer * 0,17 = 22 440 forint, vagyis 850 forinttal több. 
 
Kockázatosnak tartja, hogy 100 ezer forint jövedelem után a 17 százalék adó 21 590 forint 17 ezer helyett. Az sem világos, hogy adózni kell a jövedelmet nem képező 27 százalék munkáltatói járulék után is. Érthetetlen, hogy már 3,9 milliós jövedelem felett belép a magasabb adósávba, pedig az adótábla szerint csak 5 millió forint felett kerül magasabb adósávba. A megszavazott szja változásokról tévesen jelent meg, hogy a jövedelmeket bruttósítják. A most megszavazott adóalap-kiegészítés „magyar találmány”, ami szerinte a világon nincs! A sokat emlegetett cseh-modell sem teljesen egyezik meg a magyarral, az összehasonlítást nézze meg itt.

Az Adózónán korába Angyal József már azt is megírta, hogy a törvényjavaslat indoklásából egyértelmű, hogy jövedelem „bruttósításra” nem kerül sor. Az eddig tévesen „szuperbruttósításnak” nevezett javaslat hivatalos neve „adóalap-kiegészítés” (korrekciós tényező). A jogalkotó, Angyal József szerint, nem indokolja, mi teszi szükségessé a javasolt szabályozást. Az indoklás a matematika szabályaival ellentétes megállapítást tartalmaz. „Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra csökken.” A 18 százalék ugyanis a magánszemély jövedelmére vonatkozik, a 17 százalék már nem a jövedelemre, hanem az „adóalap korrekciós összeggel” növelt százalékalapra. Angyal az Alkotmánybíróság előtt Köztársasági Elnökhöz fordult. Arra kéri, hogy a 2010-re megszavazott adótörvény változásokat ne írja alá. Azt megfontolásra küldje vissza a parlamentnek vagy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmány-bíróságtól.


Az ombudsman és az Adózóna okleveles adószakértője több könyvvizsgáló cég is foglalkozott már az úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányossági kérdésével. László Csaba, a KPMG adópartnere a HVG-nek írt véleménycikkében kérdőjelezte meg a módosítás alkotmányosságát: ".....az így előállított adókulcscsökkentésnek nagy ára lehet. Az szja-alapnak ugyanis részévé válik egy olyan összeg, amihez az adófizetőnek nincs közvetlen köze. A munkáltatói járulék bevonása az adóalapba szinte bizonyosan alkotmánybírósági vizsgálat tárgya lesz. A magam részéről nem mernék nagy összegben fogadni rá, hogy kiállja a taláros testület próbáját" - fogalmazott kissé sarkosan aligtöbb mint egy héttel ezelőtt.

Hasonlóan érvelt már egy hónappal ezelőtt a Mazars, a BIG 4 után az ötödik legnagyobb könyvvizsgálócég a piacon. Nevezetesen olyan összeg után is személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ami nem az adózó jövedeleme, ezért a módosítást kockázatosnak is tartja annak Alkotmánybíróság előtti támadhatósága miatt.


Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X