hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Változások július 1-től: hogyan korrigálható az adóelőleg visszamenőleg?

  • dr. Marosi Andrea

Július 1-től változnak az adótörvények, amihez a bérszámfejtő szoftvereknek is kell igazodniuk, a frissítéseket június 30-ig kell megküldeni, a júliusban kilépő dolgozók miatt, az adóhatóságnak pedig július 12-ig közzé kell tennie az új 0908-as nyomtatványokat. Ezután újra frissíteni kell a bérszámfejtő szoftvereket, ami a felhasználóknak nem jelent ugyan több kiadást, az éves (átalány) követési díjak miatt, de a határidők felboríthatják a nyári szabadságolási rendet. A következő dátum augusztus 12, ez a beadási határideje a 0908-as nyomtatványnak. Íme néhány gyakorlati tanács: mit, hogyan kell kiszámítani, ellenőrizni.

hirdetés
hirdetés

Az első fontos kérdés, hogyan korrigáljuk visszamenőlegesen az első félévi adóelőleget? A legegyszerűbb megoldás, ha azoknál, akiknek az éves várható adóalapja meghaladja az 1 900 ezer forintot, náluk havi 3 ezer forinttal csökkentjük a levont adóelőleget. Nekik július 1-től így havi 6 ezer forinttal lesz több a nettó fizetésük. A nettó kifizetést befolyásolhatja még, hogy a betegszabadságra járó összeg a távolléti díj 80 százalékáról 70-re csökken. Ez a munkáltatói terheket csökkenti betegállomány esetén.

Életbe lép az 5 százalékos munkáltatói járulék kedvezmény a minimálbér (személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege) kétszereséig, 143 ezer forintig. Ebből 3 százalék a TB járulék természetbeni egészségbiztosítási járulékát (4,5-ról 1,5 százalékra ), 2 százalék a munkaadói járulékot (3-ról 1 százalékra) csökkenti. Plusz adminisztrációs terhet jelent, hogy a kedvezmény csak egy korlátig vehető igénybe. Ez mindössze fél évre kettős járulék értékeket jelent. Ez nem nagyon illeszkedik a gyakran hangoztatott „adórendszer egyszerűsítésbe”. A szoftverfejlesztőkön túl az APEH -nek is többletmunkát jelent a 0908-as bevallás-adatszolgáltatás átalakításában, s így a korlátozással megspórolt járulék kiesés egy része felesleges fejlesztésekre megy el. 

hirdetés

A kettős járulék-kulcsok miatt a 143 ezer forintos kedvezményes határt arányosítani kell a biztosításból kieső napokkal. Ennek oka, hogy a törvény a havi minimálbérnek megfelelő járulékalapot említ. A minimálbér nem jár a biztosításból kieső napokra, például fizetés nélküli szabadság, táppénz, munkaviszony hó közi megszűnése, keletkezése. Így a minimálbérnek megfelelő járulékalap kisebb is lehet, mint a teljes hóra vonatkozó minimálbér. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a Tb-törvény csak a társas vállalkozókra és az egyéni vállalkozókra nevesíti, hogy ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra a minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni. A kedvezményes (5 százalékkal csökkentett) járulékalapot a biztosításból kieső napokkal korrigálni kell. Viszont eltérően a „minimum járulékalap” -tól nem kell korrigálni részmunkaidős foglalkoztatás esetén. 

Ha a biztosítás nem áll fenn az egész hónapra, akkor a minimálbér 1/30-ad részével kell számolni. Például, ha valaki 5 munkanapot (7 naptári nap) táppénzen tölt, akkor a július havi kedvezményes járulékalapja (31-7) / 30 * 143 000 = 114 400. Az efölötti részre az általános szabályok szerint kell a járulékot levonni! Ugyanezt az arányosítást kell elvégezni, ha a dolgozónak hónap közben szűnik meg a munkaviszonya, vagy hónap közben lép be. 

Így ha valakinek egy hónapban egymást követően több munkahelye van, akkor együttesen sem lépheti túl a minimálbér kétszeresének megfelelő kedvezményes korlátot. Más a helyzet az egyidejű biztosítási jogviszonyokkal. Ezeket külön-külön kell elbírálni (Tbj. 9.§). Így, ha valaki két különböző foglalkoztatónál egyidejűleg van 4-4 órás részmunkaidős munkaviszonyban, akkor a munkáltató mindkét esetben külön- külön igény beveheti a 143 ezer forintnak megfelelő járulék kedvezményt.


Oda kell figyelnünk a több hónapra kifizetett jövedelmekre, különösen akkor, ha július 1. előtti biztosítási jogviszonyt (járulékfizetési kötelezettséget) is keletkeztet. Ha 2 hónapos megbízási szerződés alapján fizetünk ki megbízási díjat, akkor meg kell bontani az összeget tárgyhóra eső és tárgyhótól eltérő biztosítási jogviszonyra és havonta lehet elszámolni a kedvezményes járulékalapot. 


Tovább kell bontani a tárgyhótól eltérő időszakot, ha annak egy része július 1 előtti, egy része pedig július 1 utáni. Tehát 2 hónapra szóló 300 ezer forintos megbízási díjból 286 ezer forintnak (2 x 143 000) megfelelő összegre érvényes a kedvezményes munkáltatói járulék, ha a megbízási szerződés 2009. július 1-től 2009. augusztus 31-ig tart. Ha a megbízási szerződés időtartama 2009. június 1-től 2009. július 31-ig tart, akkor csak 1 havi (júliusi) megbízási díjra érvényes a kedvezményes munkáltatói járulék. Ennek oka a törvénymódosítás járulékokra vonatkozó átmeneti rendelkezése (65.§). Bár a jövedelem megszerzésének időpontja július 1. utáni, de a biztosítási jogviszony (járulékfizetési kötelezettség) egy része még július 1. előtti. Természetesen, megbízási díjnál is arányosítani kell, ha a biztosítási jogviszony nem a teljes hónapban áll fenn. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy a bonyolult számítás elsősorban a fél évre átmenetileg bevezetett korlát miatt van.

Érdemes odafigyelni a Start-kártyás kifizetésekre. A középfokú végzettségű Start-kártyás dolgozók csak a minimálbér 1,5 szereséig jogosultak a Start-kártyás kedvezményre. Ha ők munkabérként 3 szoros minimálbért (214 500) kapnak, akkor az összeget - teljes havi biztosítási jogviszony esetén – három részre (107 250 + 35 750 + 71 500) kell bontani. Munkáltatójuk 1,5 * 71 500 = 107 250 forintig 10% (második Start-évben 20%) Start-kártya járulékot fizet, 0,5 * 71 500 = 35 750 forintig a kedvezményes 5%-kal csökkentett munkáltatói terheket, majd 71 500 után az eddigi szabályok szerint fizetik a járulékokat. Fontos tudni, hogy a Start-kártya járulék alapját nem módosítják a biztosításból kieső napok. Ennek oka, hogy a Start-kártya kedvezményről szóló törvénynek van egy végrehajtási utasítása (31/2005 (IX.29.) PM rendelet). 


Ez már nem minimálbérnek megfelelő járulékalapról szól, hanem bruttó bér jövedelemről. 2009. januárt 1-től változott a start-kártya alap számítási módja, ha hónap közben telik le az első év vagy a második év. Már nem 30-cal kell osztani a napi érték meghatározásához, hanem a hónap naptári napjainak számával. Így a két részre bontott Start-kártya alap visszaadja a bontás nélkülit. A korábbi szabályozás a nem 30 napos hónapoknál okozhatott eltéréseket a Start-kártya alapnál (hó közi évváltás esetében). Az új számítási mód igazodik a végrehajtási rendelethez, de a változást tartalmazó módosítást nem sikerült megtalálni. a 36/2008. (XII.31.) PM rendelet Magyar Közlönyben kihirdetett változata ezt a módosítást nem tartalmazza, de az egységes szerkezetben lévő már igen. 

Változni fog a Havi elektronikus adatszolgáltatás is. Ebben biztosan külön oszlopban kell megjeleníteni a kedvezményes járulék alapot. Kérdés, hogy az egyes járuléksorokat (4,5 százalék illetve 1,5 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 illetve 1 százalék munkaadói járulék és 4 illetve 2,5 százalék vállalkozói járulék) is bontani kell-e? Valószínűleg igen. Az APEH tervei egyelőre nem ismeretesek. Mint látható, az évközi adótörvény-változás egy sor olyan részletkérdést vet fel, mely önálló jogértelmezést kíván. Ha kérdése lenne, tegye fel: adozona@hvg.hu

Angyal József okleveles adószakértő, okleveles matematikus

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Árfolyamkülönbözet?

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Ciprusi cég jövedelmének adózása itthon

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ekho fizetés szabályai

Lepsényi Mária

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X