hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Alkotmányellenes a hétfőn megszavazott családi pótlék?

  • adozona.hu

A hétfőn megszavazott törvénymódosítás szerint 2009. január 1-jétől a családi pótlék adóterhet nem viselő járandóság. Ez visszamenőleges személyijövedelemadó-kötelezettséget jelent majd a kihirdetést megelőző időre is, mivel az év első felében szerzett jövedelmet is magasabb adósávba kényszerítheti a szeptembertől kapott családi pótlék.

hirdetés
hirdetés

A családi pótlék - ha rábólintanak a végszavazáson - nem szeptembertől, csak jövő januártól alakul át adóterhet nem viselő járandósággá oly módon, hogy a családi pótlék a házastársak között megosztható 50-50 százalékban, az egyedülállók esetében pedig csak 50 százaléka számít bele a jövedelembe. A változás következtében a családi pótlék nem válik adókötelessé, ha azonban a családi pótlékkal rendelkező magánszemély más, adóköteles jövedelemmel is rendelkezik, a családi pótlék összegével megegyező összegű jövedelmét magasabb adó fogja terhelni. 


Ha mondjuk valaki január és április között 1,9 millió forint jövedelmet szerez, és májustól nincs jövedelme, csak havonta 20 ezer forint családi pótlékot kap, jövedelme után erre az időszakra 18 százalékos adót fizetne. A 2009. szeptember 1-jétől esedékes változtatás miatt viszont éves adóalapját növelné a 4 x 20 vagyis 80 ezer forint családi pótlék. Ezután nem 18 százalékot, hanem pont a dupláját, vagyis 36 százalék szja-t kellene fizetni. Ez a törvénymódosítás kihirdetése előtt megszerzett jövedelemre jelentene 14 400 forint plusz kötelezettséget. Visszamenőlegessége miatt ez alkotmányellenes, ugyanakkor része a Országgyűlés hétfői ülésén megszavazott, a márciusban kibocsátott, azonban a kormány elképzeléseinek megfelelően többszörösen módosított T/9179. számú törvényjavaslatnak. Az új szabályok érintik a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatárát, ami január 1-jére visszamenőlegesen a jelenlegi 1,7 millió forintról 1,9 millió forintra emelkedik.

Az Alkotmánybíróság több döntésében is kifejtette, hogy a Jogalkotásról szóló törvény (Jat.) 12.§ (2) bekezdése kimondja: jogszabály kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. Az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint ez a szabály az Alkotmány 2.§ (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság egyik kritériuma, s mint ilyen alkotmányos jellegű szabályozásnak tekintendő - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, hozzátéve: erre a várható jogalkotási hibára több kommentárjában is felhívta már a figyelmet. Ugyanakkor a végszavazásnál koherencia zavarra való hivatkozással még kijavítható ez a hiba, ha a hatálybalépés napját 2010. január 1-re módosítják - hangsúlyozta.

Amennyiben az elfogadott  törvényszöveg csak ennyit mond, az bizony aggályos, a  szeptember és december közötti családi pótlék adómentessé tétele ugyanis feljebb tolja az adótáblán az első 8 hónapban keresett jövedelmet (is), ez pedig "visszamenőleges" - mondta az Adózónának Vámosi-Nagy Szabolcs,, az Ernst&Young adószakértője.

A hatályba lépő szabályozás szerint - áll a PricewaterHouseCoopers hírlevelében - az áfakulcs a jelenlegi 20-ról 25 százalékra emelkedik,ezt azonban kiegészíti egy 18 százalékos „középső” kulcs is, mely júliustól egyes alapvető élelmiszereket, várhatóan augusztustól pedig a távhőszolgáltatást is terheli. A könyveket,napilapokat valamint gyógyszereket terhelő 5 százalékos áfakulcs továbbra is hatályban marad. A jövedéki adó emellett átlagosan 5-6 százalékkal nő. A parlamenti pártok konszenzusának megfelelően a jövő évre vonatkozó módosításokat a későbbiekben külön csomag keretében fogadják el.

Nyáron lép életbe a munkáltatókat terhelő járulék csökkentésével kapcsolatos új szabályozás is, mely szerint a minimálbér duplájáig a munkáltatók a jelenlegi 32 százalék (29% tb-járulék+ 3 százalék munkaadói járulék) helyett 27 százalékos (26% tb-járulék + 1% munkaadói járulék) járulék fizetésére lesznek kötelezettek. Az elfogadott javaslat rendelkezik a táppénz mértékének egységes, 10 százalékos csökkentéséről is. Ennek megfelelően 2009. augusztusától legalább két éves biztosítási jogviszony esetén a táppénz összege a munkabér 70 százalékáról 60 százalékára, két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a bér 60 százalékáról 50 százalékára, a baleseti táppénzmértéke pedig 100 ól 90 százalékra csökken.



Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X