hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Vagyonosodási vizsgálatok: hogyan spórolhatunk többmilliót?

  • dr. Marosi Andrea

A vagyonosodási vizsgálatoknál a becsléssel megállapított adóalapot az adóhatóság beleszámítja az összevont adóalapba. Emiatt a vizsgált évben figyelembe vett adójóváírást a jogosultsági határ átlépése miatt visszavonja. A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek tekinti, és ez alapján 11 százalék eho-val is terheli. Ez utóbbit már a most induló eljárásokban nem minden esetben alkalmazza az adóhatóság. A korábbi eljárásokban, illetve néhány regionális igazgatóságon azonban továbbra is felszámítja a 11 százalék eho-t. Az erre irányuló szándékot abból ismerhetjük fel, ha a „meghívón” nem csak személyi jövedelemadó, hanem egészségügyi hozzájárulás adónem vizsgálatát is feltüntetik. Van-e jelentősége ennek a nyelvtani, matematikai okfejtésnek? Van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra? Vagyis hogyan spórolhatunk meg egy vagyonosodási vizsgálatnál akár több millió forintot?

hirdetés
hirdetés
Adóhatósági vizsgálatoknál néha nem árt a magyar nyelvtan szabályaival és a matematikai halmazelméleti fogalmakkal is tisztában lenni. A jogszabályok értelmezése speciális szakmai felkészültséget, a matematika logikai szabályainak alkalmazását igényli. Ezen túlmenően feltétlenül szükséges a szavak értelmezése a magyar nyelv szabályai alapján. Jogászok nem nagyon szeretik a matematikát, ezért gyakran előfordul, hogy jogszabályok értelmezésekor halmazelméleti szempontból nem tudják leképezni a jogszabály szövegét: például nem tesznek különbséget aközött, hogy adóalapba tartozó vagy adóalaphoz tartozó szövegrész szerepel a jogszabályban. Biológiában is tanultunk halmazelméleti fogalmakat: „minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár” (A bogarak halmaza része a rovarok halmazának). Ha felcseréljük, és azt mondjuk, hogy minden rovar bogár is, akkor ebből már egyértelműen következik, hogy a méhecskének kitinpáncélja van. Ilyen téves következtetéseket vonhatunk le akkor is, ha az adójogszabályokat is felületesen értelmezzük halmazelméleti szempontból.

A becsléssel megállapított adóalapot egyéb jövedelemnek minősítik általában a revizorok. Ezt arra alapítják, hogy a becsléssel megállapított adóalapot azt összevont adóalapba tartozónak tekintik. Ezzel a feltevéssel valóban nem lehet máshova besorolni az „eltitkolt jövedelmet”, mint az egyéb jövedelembe. A jogszabály szövege viszont azt mondja (Art. 109.§ (2) bekezdés), hogy a „Az adóhatóság (…) a feltárt adóalapot annak az évnek az összevonás alá eső jövedelméhez számítja hozzá, amelyre nézve a jövedelem eltitkolást megállapítja”. Sajnos bármennyire nem szeretjük a matematikát, nem tudjuk kikerülni jogszabály-értelmezéskor. Az adóhatóság azzal, hogy az adóalapba tartozónak tekinti a becsléssel megállapított adóalapot, ezzel az összevont adóalap részhalmazának tekinti. A jogszabály szövege, viszont halmazok unióját írja elő: összevont adóalaphoz kell hozzászámítani.


Összevont adóalaphoz
 
Összevont adóalapba
önálló tevékenység
 
önálló tevékenység
Nem önálló tevékenység
 
Nem önálló tevékenység
Egyéb jövedelem
 
Egyéb jövedelem
Becsült adóalap
Becsléssel megállapított adóalap
 
 
 

Akkor visszatérve a cikk elején feltett kérdésre: a becsléssel megállapított adóalapnak van-e számszerű kihatása a megállapított adóhiányra a válasz: Két esetben van! Az egyik, ha a megbízólevél hatálya kiterjed az egészségügyi hozzájárulás adónemre is, illetve, ha a becsléssel megállapított adóalap évében a magánszemély bevallásában adójóváírást vett figyelembe.

Ha a törvény szövegét a magyar nyelv és a matematika szabályi szerint értelmezzük, akkor a becsléssel megállapított adóalap egy úgynevezett adóalap növelő tétel. Adóját az „összevonás alá eső jövedelmekre vonatkozó adómértékkel” állapítjuk meg. Mivel nem tartozik az összevont adóalapba, ezért nem minősíthető „egyéb jövedelemnek”. A becsléssel megállapított adóalap nincs visszamenőleges kihatással az adójóváírás összegére sem. Az szja-törvény úgy határozza meg: a jogosultsági határnál figyelembe veendő magánszemélyek összes jövedelmét, hogy „ az adóévben a magánszemély bevallásában bevallott, illetve a munkáltatói adómegállapítás során elszámolt (az összevont adóalapba tartozó és külön adózó) összes jövedelem”. Tehát ha ismét a törvény szövegét, a magyar nyelv és a matematika szabályi szerint értelmezzük, akkor a becsléssel megállapított adóalap nem módosítja visszamenőlegesen az szja-törvény 3.§ 75. pontjában meghatározott „összes jövedelmet”. Emiatt az adójóváírás „visszavétele” becslés esetén ellentétes a törvény szövegével.
Számszerűsítsük, mennyit nyerhetünk az általános iskolai magyar nyelv és matematikai halmazelmélet ismeretek felelevenítésével:

Egymillió forint / év becsült adóalapnál 110 ezer forint eho-t számol fel (nem minden esetben) az adóhatóság és (évtől függően) kb. 110 ezer forint adójóváírást von el. Ez 1 millió forint adóalaphiánynál 220 ezer adótöbbletet jelent. Erre jön még az 50 százalék adóbírság és késedelmi kamata. Összesen az 1 millió forintra átlagosan kb. 400 ezer forint jöhet rá ( 40% ).
Ezt spórolhatja meg a magánszemély egy vagyonosodási vizsgálatnál.

A revizorok a vizsgálatok során egy központilag kidolgozott módszertant követnek.
Az általam felvetett jogértelmezési kérdésre a Módszertani útmutató nem tartalmaz útmutatást. Ma már egyes Regionális Igazgatóságok nem számítják fel a 11% eho-t, mivel nem teljesül az a törvényi feltétel, hogy a becsléssel megállapított adóalap adóelőleg alapját képezi. Mivel e kérdéskörben a revizoroknak viszonylag „szabad keze van”, ezért fontos, hogy már az ellenőrzési eljárás alatt képviselőként eljáró adózási szakember segítse a revizorokat a helyes jogértelmezésben.

Ha egy hibás, téves feltevést jónak fogadunk el, akkor abból kiindulva már hibátlan módszereket dolgozhatunk ki. Ha a becsléssel megállapított adóalapot az összevont adóalapba tartozónak tekintünk, akkor már helyes lehet a 11 százalék eho felszámítása, illetve az adójóváírás utólagos megvonása.

Angyal József okleveles adószakértő

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás-2017 című képzésén is!
Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Járulékfizetés

Széles Imre

tb-szakértő

Szakmai gyakorlat díjazása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Kata 50-75-50

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X